Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)
1936-01-10 / 7. szám
Ara 8 fillér X»X évfolyam 7. izém. 1936. január 10. Péntek. ZSI»*2fiYEI DJS Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra P50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Nem kerül sor az olajmegtorlásra ? Harrai* elfoglalására készül az olasz sereg, jeif, amikor azt állítja, hogy a 48-as tót honvédek tudatlanságuk“-nak lettek áldozatai. A tót nép tudta és tudja becsülni a hősiességet, a vitézséget, büszke voit arra is, hogy a hires „kassai vörössipkások“ soraiban harcoltak a tót népnek ezrei : nem engedi tehát, hogy úgy beszéljenek hőseiről, ahogyan beszélt Országh József. Ezt a lebecsülést, ezt a kegyeletsértést és törlénelemhami- sitást egyszer drágán fizetteti meg a derék tót nép Országh ékkai és a csehekkel.' ,. dályokat készített. Az olasz repülők hat napon át bombázták az abesszín állásokat, s az ellenség végül is oíihagyia állásait és elmenekült Aníolo irányában. A háború óta először, történt meg, hogy az olaszok kizáróan tüzérségi tüzeléssel és reptiiőiámadássai szórták szét az ellenséget. Graziam tábornok legközelebbi terve délen, hogy elfoglalja Har- rsrh A háború sorsa ugyanis oiasz Somali és Harrar között dől el. Ha sikerül az olasz zászlót kitűzni Harrar falaira, ez nagyjelentőségű lépés lesz, mert igy a Dzsibutiba vezető vasútvonal is az olaszok kezébe kerül. London, január 9. Máltában az az angol rendőrség házkutatást tartott 14 olasz állampolgárnál és letartóztatta őket. Közülük hatot száműztek. Ä történelemliamisitás akkor jött divatba, amikor a gyávákat és esküszegőket meg kellett jutalmazni. A nagylelkű adományozók a békekötések alkalmával nem merték kimondani például azt, hogy a cseheknek azért adták oda a vitéz és hős magyar nemzet birlokállományának hatalmas darabját, mert a háborúban esküjüket megtagadva eldobálták fegyvereiket, hanem elfogadták a megszökött cseh vezéregyéniségeknek történeiemhamisitó magyarázatait. Ettől vérszemet kaptak a csehek és társaik és azóta a tör- ténelemhamisitás lelt az áliam- alkotásnak és államfentartásnak legfontosabb tényezője. A történelmi igazságokon átgázoltak akkor, amikor meg kellett alapítani a csehszlovák köztársaságot, Nagy- romániát és Jugoszláviát és folytatni kell ezt a műveletet tovább, hogy ezeket az államokat fönn is tarthassák. Barthounak iörténe- lemhamisiíása — emlékezünk rá — undort kelteit még azokban is, akik annak idején szivvel-lélekkel a monarkia és az egységes Magyarország szétdarabolását követelték. Most újabb lörténeiemha- misitással lepte meg a világot Országh József, a régi magyar Felvidék országos elnöke, amikor a 48-as iót honvédeknek síri álmát zavarja meg azzal a kegye letsértő kijelentésével, hogy „ezek a hős honvédek nem harcoltak eszmékért, nem voltak hősök, csupán tudatlanságuk és az idegen terror sajnálatra méltó áldozatai“. — Hősöket igy még le nem szóltak, testvéreket igy még soha meg nem becsíeleniíetíek 1 Mert Országh József tótnak vallja magát — most — és a hazáért, alkotmányért és szabadságért vértanú halált halt tót testvéreinek emlékét gyalázza meg akkor, amikor tudatlansággal vádolja őke! 1 Vájjon mit szóinak ehez a 48-as hős tót honvédeknek ma élő unokái ? Helyeselnek-e, tapsolnak-e neki azok, akiket ma éheztetnek, koplaitatnak, a tengerentúlra kergetnek Országh József kenyéradói ? A tót történeleminek hogyan emlékeznek meg majd Országh Józsefről, amiért igy bánt el azokkal a tótokkal, akik nem dobálták el fegyvereiket az elféri ség előtt, akiknek vezényszava nem a hőre ruky volt, hanem az Előre I Nem szellemi szegénység, nem rosszindulat, hanem jellem- telenség diktálhat csak olyat, amit ez a tót ember cselekedett, aki húsz évvel ezelőtt még a magyar nemzet hü fiának vallotta magát. De bizonyos lehet, mint ahogy bizonyosak vagyunk mi is abban, hogy ezekkel a tisztességet, becsületet, kegyeletet sértő, törté- nelemhamisitó kijelentésekkel nem tett a magyarok ellenségévé egy tótot sem, sőt fölébresztette a tóA lapok hasábjain gyakran esik szó a fiatalságról. De amig ezek az írások az u. n. akadémikus fiatalság problémáit tárgyalják, addig a nemzet egyetemessége szempontjából tömegénél fogva •kl|i!almas falvi fiatalságról sehol szó nem esik. Pedig ők a nemzet 80%-ának jövőhordozói s igy kell, hogy a nemzet vezető rétege az ő helyzetükről is tájékozódjék — annál is inkább, mert problémájuk nem mai keletű s mert lényegében mindig mostoha gyermekek voltak. * * * Á falusi gyerek 12 éves koráig azért jár iskolába, mert ezt a törvény előírja s mert, ha ezt nem teszi — megbüntetik. Már most, ha jól tanul, ha nem, 12 éves korában kimarad s amit ez alatt a hat év alatt a tanító reáerőszakolt, az marad gyakran egész szellemi kincstára halála napjáig. ! Közben otthon azt tapt utalja, hogy, ha a libalegeltetésre alkalmas az idő, szidják a tanítót, ha könyvet kell venni, szidnak mindenkit ; ha pedig igazolatlan mulasztás miatt büntetés jön, a családfő forradalmárrá aiakul. Sajnos, az iskolával szemben való meg-nem-értés olyan légkört teremt, amely erősen rányomja bélyegét a gyermekre is. így nem csoda, ha ezek alapján a gyermekben hamar kialakul valami lekicsinylő „nem fontos“ Ítélet sok dolog iránt, ami az iskola padjaiból jön. Mindez a kényszerűség egyenes következménye, amelynek első velejárója, hogy azonnal levetni igyekszik mindent, amint a ráható erő megszűnik. így az iskolából szabaduló 12 éves falusi gyermek kamaszkori elvadulása nemcsak a pubertás velejárója, hanem ezeken túl a tanítói fegyelem alól való szabadulás tobzódása. * * 9 * Elsősorban a templombajárás lesz iskolás: tehát — fölösleges. A után a betű iránti undor ütközik ki. Szerinte az újság : hazugság. A könyv pedig annak való, aki — nem dolgozik. Mindezt persze halija azzal az épületes megállapítással együtt, hogy a „templomba menjenek az öregasszonyok“ Ennek a beteg szellemnek tulajdonítható, hogy az iskolából vaió szabadulás után rohamos visszaesés mutatkozik a falusi fiatalságnál úgy erkölcsi, mint szellemi téren. Minden vágya, hogy „legény“ legyen, amit elsősorban a káromkodásra vonatkoztatva mutat meg. Ki nem mondott szabály (de annál inkább élő), hogyy^tPnem ' káromkodik, az nem is legény, A serdülő gyerek tehát elsősorban ezt tanulja meg az öregektől. Aztán jön a lomha járás, cigaret- lázás, az estéli csavargás, a bor- ivás és lassan a bálban való,meg- jelenés. Egyébként az unalom ül rá egész lényére. Ekkor veszi magára azt a lomhaságot, ami oly végzetesen jellemzője lesz aztán egész haláláig. Mindezzel szemben csupán egy pluszt tud fölmutatni: a munkát. Azt, hogy lassan részesévé lesz annak a robotoló tömegnek, akiknek mindnyájan az élei alapját a mindennapi kenyeret köszönhetjük. Ez az, amire elsősorban büszkék és amivel — hibásan — minden hibájukat eltakarni akarják. Belterjes gazdálkodás, minőségi termelés, műtrágyázás, gyümölcsösök telepítés, méhészet, konyhakertészet — zagyva fogalmak, vagy olyan butaságok, amiket „az urak találtak ki, akik“ — óriási — „soha nem fogták meg az eke szarvát“. A magyarság népi erejének micsoda növekedését jelentenék, ha az iskolából kikerülő falusi 12 évesek a helyett, hogy apáik múlt- századi útjára lépnek, egy téli iskolában — nem ismételnék, hanem — folytatnák azt az alapot, amit az elemi iskola lerakott és ami megnyitná előttük a tudás óriási hasznát és jelentőségét. Parasztságunk jelenlegi pszichéjét csak egy ilyen, új alapokra fektetett — több tudást és főleg a tudás szeretetét adó — iskola tudná megváltoztatni. (Nem arról van szó, hogy a mai iskola rossz, hanem arról, hogy az idő elhaladt fölötte és a mai időknek megfelelő fokozottabb életversenyre nem elégséges többé.) Nemcsak oktatási, de nevelési szempontból is óriási hatása lenne ennek az új iskolának, mert az öt hónapig tartó semmittevéstől tokban esetleg még szunnyadó lelkiismeretet és fokozta bennük a visszavágyódást magyar testvéreikhez. A tót nép még kiveti a maga közösségéből Országh Józsefet és társait, akik nyomorult vérdijért elszakították régi szabad hazájuktól a tótokat és a csehek rabszolgáivá tették Őket. A csehek „hódításaik" idején azzai izgatták a tótokat a magyarok ellen, hogy a magyarok azt mondják : buta tótok. Pedig ez nem volt igaz. Ellenben igaz az, hogy most Országh József illeti a „buta“ jelzővel tót testvéreinek hős elődPáris, január 9. Úgy tudják hogy a Népszövetség januári ülésén nem döntenek az oiajmegtor- lásról. Már az angol politika: körök is elvetették az olajmag toriás gondolatéi. A francia saj ó alaptalannak mondja a londoni sajtó ama hirát, amelj a földközi tengeri angol és francia hajóhad együttes működésé ről szói. A Journal berlini jelentése szerini Németország a francia angol állítólagos megegyezés Locarno megsértésének tekint1. Páris, január 9. Tigre tartományban az olasz tüzérség telje sen szétszórta Mulugeta hercegnek kétezer főnyi sorkatonaságbó álló seregét. Az abesszineknel Antaloból kiindult serege elfoglalta egy-1000 m. hegy lejtőjét és az olasz repülők jelentése szerin a lejtőn beásta magát és drótakaA magára hagyott falusi fiatalság.
