Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)
1936-03-17 / 64. szám
Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc XIX, évfolyam 64. síim. Apa 8 fillér 1836. március 17. Kedd. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, POLITIKÁI NAPILAP Előfizetési árak: Széchenyi-tér 4. ------------Telefonszám 128. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. évre [4 pengő. egy hónapra 1’50 pengő, negyed- — Hirdetések díjszabás szerint. A magyar nemzet és a katolicizmus. A Katolikus Népszövetség hazafias es beszámoló ünnepélye. A Katolikus Népszövetség zalaegerszegi csoportja vasárnap délután 5 óraktr a Kulturház nagytermében nagyszabású hazafias ünnepélyt rendezett, amelynek keretében beszámolt célkitűzéseiről és eredményeiről is. Az ünnepélyt az Egyházi Énekés Zeneegyesület vegyeskara Fürtös Lajos karnagy vezetése mellett a Hiszekegy-gyei nyitotta meg, majd Pehm József apátplébános dvözölte a jelenlevőke?, a fővárosi kiküldötteket és fölkérte Borián Ferenc központi titkárt ünnepi beszédének elmondására. A hazafias és katolikus érzés hozott össze bennünket — mondotta. — A magyar nemzet életében e két érzés elválaszthatatlan egymástól. Ha nincs katolicizmus, ma már nincs nemzet. Nemzetté, állammá a katolicizmus avatta a magyart. Szent István katolicizmusa mindenben a közélet kaíodcizmusa volt, a mindent átfogó katolicizmus, amely irányitó hatást gyakorolt minden téren. Haza és katolicizmus, nemzet és katolicizmus egy volt. Jöttek azonban idők, amikor a vallási megbomlás megosztotta a nemzetet is. Rátért azután arra, hogy 1848 mit jelent a katolicizmusra. A 48-as idők meghozták a szabadságot, a demokráciát, de a magyar katoli- kusság ezzel nem íudztí élni, mert az új erők akkor jelentkeztek, amikor a katolikusság szervezeW lenül állott. A következő idők azután úgy fordultak, a katolikusság elmaradt és igy egyre több oldalról érte támadás a katolicizmust. A katolikus demokratikus erőket ki keli építeni, hogy a katolikusok elnyerhessék az őket megillető helyet a közéletben. Ezeknek az erőknek kiépítését célozza a Katolikus Nép- szövetség. Nem elég csak vallási kötelességünknek eleget tenni, hanem be kell vinni a vallási életet a közéletnek minden megnyilvánulásába. Kimutatta itt azuián, hogy a 67 százalék katolikus nem képvisel egyben 67 százalék erőt is. A szellemi irányítás, a sajtó terén 6—8 százalékkal szerepelnek a katolikusok. Öntudatosaknak kell lennünk, össze kell tenni erőinket, szervezetteknek kell lennünk, hogy célt érhessünk el. Legyünk tagjai a Katolikus Népszövetségnek. Legyen jelszavunk : Isten és Haza, ez az igazi nemzeti egység. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a vegyeskar a „Régi dalt énekelte, majd a Talpra magyar-t hatásosan szavalta el Kondorosi Ferenc, felsőkereskedelmi iskolai IV. o. tanuló. Ezután Török Miklós ny. főispán a katolikus feladatokról beszélt. Kiindult a 48.-i ifjúság lelkesedéséből, elhatározásainak nagy eredményeiből, amelyek megtaníthatlak volna bennünket arra, hogyan kell ünnepelnünk. De mintha elfelejtettük volna a régieket, mintha csak egy nap volna, amelyen éreznünk kellene azt, amire a 48-as ifjúság tanított s amire a kötelességek figyelmeztetnek bennünket. Az a kérdés most, hogyan juthatunk ki ebből a rettenetes zűrzavarból. Csak ugy,? ha az egyház által mutatott utas választjuk, azt az utat, amelyet a nagy pápák enciklikáikban megjelöltek. A katolikus civilizác őt, a katolikus kultúrát kell terjeszteni az emberiség körében. Magyarázza itt és példákkal világítja meg, mi a különbség civilizáció és kuüura között. Kifejti azután, hogy mennyire emelkedett a pápa hatalma a nagy háborúk után. Amikor népek buktak, határok változtak, trónok dőltek le, a pápa, mini: Krisztus helytartója, tekintélyben csak emelkedett, ható ereje megnövekedeli. A földön 450 millió ember áll a pápa zászlója alatt; öntudatos emberek. Nagy gondot keli fordítanunk a nemzet lelki egyensúlyának megtartására és biztosítására, nevelnünk kell a nemzetet nemcsak szóval, hanem a betű erejével is. A parlamentek mellett kialakult egy másik parlament is, s ez a sajtó. A sajtó a felnőttek nevelője. Ezt mindig szem előtt kell tartanunk. 1848-ban kivívtuk a sajtó- szabadságot. A katolikusok mindig felsorakoztak a sajtószabadság védelmében, de elítélik a sajtószabadosságot, amely atársadalom erköl esi alapjait ingatja meg. Éles szavakkal Ítélte el azokat a sajtótermékeket, amelyek a szenzációéhes közönség kedvéért üzleti szempontból határozottan rombolják a közerkölcsöket. Tiltakozik az ellen a szapora és divatos beállítás ellen, hogy a vallás magánügy. Hangsúlyozza, hogy a vallás nem magánügy, hanem a legfontosabb közügy. Hát, ha magánügy, akkor miért vesznek bátorságot arra, hogy a katolikus ügyekbe beavatkozzanak, hogy támadják papjainkat, apácáinkat ? Rendel, emberséges, tisztességes társadalmi életet kell követelnünk, de le kell szoknunk hibáinkról is és ki kell tartanunk a zászló mellett: ezekben foglalhatók össze a katolikus föladatok. A nagyszerűen fölépített és érvekkel alaposan alátámasztott beszédet lelkes éljenzéssel és tapssal fogadta a közönség. Utána Harangozó Ferenc rőcsoportvezető bejelentette, hogy a helyi csoport tagjainak száma 552; jár 355 füzet (1934-ben 80), elkelt 615 naptár (1934-ben 106), a csoportvezetők száma 24. Ezután Háry Emma két szép költeményét szavalta el a közönség zajos tetszésnyilvánításaitól kísérten. A záróbeszédben Pehm József köszönetét mondott a fővárosi vendégeknek, akiknek előadásai révén bizonyos rabláncot vetettünk le magunkról március 15 nei? égiszében. Szólt azután arról, hogy a katolikus Egyház mint a szabadság bajnoka áll a határszéleken, ott áll Mexikóban, Orosz-, Spanyol- és Németországban. És az Egyház ellenségei mennyire hirdetik, hogy az Egyház ellene van a szabadságnak ! Vázolta a Katolikus Nép- szövetség munkáját, dicsérte a népszövetségi csoportvezetők lelkes, áldozatos tevékenységét, Bejelentette végül, hogy a jövő hó elején ismét megnyílik a Jogvédő Iroda, amely hetenkint ingyen tanácsokkal szolgál a hozzáfordulóknak. Az ünnepélyt bezárta. A közönség a Himnusz elének- lése után szétoszlott. A német válasz miatt teljesen kiéleződött a helyzet a rajnai Franciaország magatartása még merevebb lett az elutasító német válasz után« London, március 16. A Nép- szövetség főtitkára másodszor is meghívta ^Németországot a tanács ülésére, hogy a német kormány résztvehessen a locarnoi ügy tárgyalásán. Feszült várakozás után vasárnap este megérkezett a német kormány válasza. A német kormány elvben elfogadta a meghívást, de azzal a feltétellel, hogy a tanácsülésen teljes egyenjogúságot élvez a többi hatalmakkal, továbbá ragaszkodik a német kormány ahoz, hogy Hitler béke- javaslatait a hatalmak tárgyalás alá veszik. A válasz francia és angol körökben egyaránt csalódást keltett. Az angol álláspont szerint az egyenjogúság elismerése nem volna nehéz, de nehézségekbe ütköznék, hogy elfogadják a második feltételt, vagyis, hogy tanácskozzanak a német javaslatokról. Az angol kormány ma minisztertanácsot tart és ezen foglalkozik a német válasszal. Még elutasitóbb a franciák magatartása. Flandin francia miniszterelnök kijelentette, hogy a német válasz két feltétele elfogadhatatlan. Nem azért jöttem — mondotta —, hogy Németországgal tárgyaljak, hanem hogy Németország szerződésszegését megállapítsam. Ha máskép alakulnának a dolgok, visszamegyek és arról is lemondanék, hogy Franciaországot a Népszövetség előtt képviseljem. London, február 16. Az angol sajtó a csalódás hangján ir a német válaszról. Utalnak arra, hogy Eden minden befolyását latba vetette, hogy Németországot a meghívás egyszerű elfogadására bírja. A közvetítés akadálya Franciaországnak mind jobban megmerevedő álláspontja. A franciák úgy érzik, hogy nem engedhetnek követeléseikből, s ragaszkodnak kel! a szerződések tisztelet- bentartásához, valamint az új biztonsági garanciákhoz. Flandin a német válasz után telefonon érintkezésbe lépett kormányának tagjaival, majd megtagadta a német válasz elfogadását. Az angol kormány folytatja a közvetítést. Ismét kérni fogja Berlint, hogy vonja vissza csapatainak egy részét a rajnai zónából, hogy a francia álláspont enyhüljön. A Daily Express levelezője azt jelenti Karlsruhebóí, hogy túlzottak azok a francia hírek, amelyek a német csapatmozdulaíokról szólnak. Egy csapatrész sincs a határtól számított 5 kilométeres zónában és a csapatok száma sem
