Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)
1936-03-15 / 63. szám
1936. március 15. Zalamegyei Újság 3. Bécs vagy Wien. Névmagyarosítás fent és lent. Sopron megye közigazgatási bizottságában Wagner Mihály csornai főesperes rámutatott arra, hogy a körzeti iskolalátogatás súlyos terhet jelent az arra kinevezett tanerőkre. Egy iskolaévben legalább 25 napot kell távoltölte- niök iskoláiktól, s ezáltal saját iskoláik tanulmányi előmenetele szenved. Az iskolalátogatók már szeretnének megszabadulni kitüntetésnek szánt tisztségüktől. Ezután érdekes vita folyt le s azt az alábbiakban adjuk : Baán Jenő felsőházi tag szóvá tette, hogy az útjelző táblák már olvashatatlanok a megyében. Kifogásolta, hogy a burgenlandi községneveket nem magyarul, hanem németül Írják ki: tehát Pomogy helyett Pamhagen-t írnak, holott az mindig Pomogy marad. Ahogy Kolozsvár is mindig Kolozsvár lesz a mi szemünkben és nem Cluj. Ostffy főispán (kijavítja): Kluzs. Baán Jenő: Akár Cluj, akár Kluzs, én ezt nem fogom megtanulni. Alispán : A táblákat egy Peí- rolignum nevű vállalat szállította. Mintának jókat küldött, de a többi mind rossz volt. Baán Jenő : Nem sült ki a két szemük ? Alispán: Nem, mert pestiek voltak. (Nagy derültség.) Azóta a gyár tönkrement, perelni se tudjuk őket. Pamnagen-t idegenforgalmi okokból irtunk a táblákra. Az idegen a térképen elvégre is Pamhagen t látja és nem a Pomogy nevet. Östör József dr.: Egy régi. genfi egyezmény értelmében az államok az egymásközti nemzetközi forgalomban kötelesek a hivatalos elnevezést használni. A belső éleiben azonban a magyar helységneveket keli használni, de nemcsak Pomogyot, Kismartont, hanem Bécset, Lipcsét, Boroszlót, stb. Sajnos, nálunk belföldi aktákon is azt olvassuk lépten-nyomon, wieni, eisensiadti lakos. Mikor Bécsben székelt annak idején az osztrák császár, aki magyar király is volt, minden magyar aktán ez volt olvasható: „Kelt Bécsben...“ Ma ellenben „Praha“ - ba, „Wien“-be nevezik ki a magyar követeket. Pedig a nemzet nyelvében él vagy bukik. ÍK határmenti forgalomban pedig azt kell tenni, amit az osztrákok, akik az útjelző tábláikon ezt írják: Oedenburg (Sopron). Nekünk is Pomogy (Pamhagen)-* kel! Írni az útjelző táblákra. Rupprechí Olivér: Ha már a magyar követekről beszélünk, akkor azt is szóvá kell tennünk, hogy legnagyobb részüknek idegen neve van, Östör dr. : Amig alul forszírozzák a névmagyarosítást, addig odafönn csak úgy hemzsegnek az idegen ne- vüek, az ics-vics végű nevet viselők. Ostffy főispán is helyesli, hogy a megye ragaszkodik a régi magyar nevekhez és maga is meg állapítja, hogy Őfelsége személye körüli minisztérium, mely Bécsben székelt, minden aktáját igy irta: „Kelt Bécsben...“ Ezzel az ülés V» 12 órakor véget ért A munkaadók a sztrájk megszüntetésére hívják fel az épitfimunkásokat. A zalaegerszegi sztrájkoló épi- tőmunkások megbízottai és a munkaadók tegnap délután ismét értekezletre ültek össze. Az értekezlet nem végződött megegyezéssel, habár korábban már any- nyira közeledtek ez ellentétes álláspontok, hogy a sztrájk megszüntetését lehetett remélni. A munkások megbízottai közölték, hogy április 1-ig terjedő időre elfogadják a munkaadók 10 százalékos béremelési ajánlatát, amely megegyezik a kollektiv szerződés rendelkezéseivel is. Április 1 -tői azonban további 10 százalékos emelést kívánnak, ami bérosztályonként 5 fillér órabéremelkedést jelent. A munkaadók kijelentették, hogy ilyen megoldáshoz nem járulhatnak hozzá. Utaltak arra, hogy az életlehetőségek 10 százalékkal emelkedtek a kollektiv szerződés megkötése óta. Ők az ennek megfelelő emelést felaján loúák, a szerződés lejártáig terjedő időié, s többet nem tehetnek. A munkások többletkivánsága már az életszínvonal emelésére irányul, ezt pedig nem teljesíthetik:, mikor más foglalkozási k a tegóriáknál sincs meg a lehetőség az életszínvonal emelésére, inkább az .bizonyos vonatkozásokban csökken. Felszólították a munkaadók a munkásokat, hogy haladéktalanul vegyék fel a munkát, mert a munkaadók a kollektiv szerződés rendelkezéseinek ajánlatukkal már eleget tettek. Közölték, hogy április elseje után azt a bért hajlandók fizetni, amit majd a hivatalos munkabérmegállapitó bizottság megállapít. A munkások megbízottai kijelentették, hogy nincs felhatalmazásuk az ajánlat elfogadására, azért azt ismét az összmunkás- ság elé terjesztik és a sztrájk addig is folyik. A munkaadók egyébként az egész bérviszályról és ajánlatukról ma részletes iratot juttattak el a munkássághoz. Fogfájás gyakran elhanyagolás következménye. Tisztílsa fogait rendszeresen Ka i odo nt-fogkrémmé!. A Kalodont enyhe habja és finom tisztítóanyaga Hémfürdó' „Indiai Telepe." Krokodilusok a tóban. Elefánthajcsárok, bivalycsordások Hévizén. Külső kiállításra egészen modern és csinos, belső tartalmára pedig egy rendkívül érdekes könyv hagyta el a napokban a sajtót. Szerzője Lendl Adolf dr., a székesfővárosi állat- és növénykert Keszthelyen letelepedett ny. igazgatója. Az egész világ minden zugát bejárt és olyan speciális tehetséggel és eredménydus múlttal rendelkező iró könyve ez, amilyent nemcsak európai, de világviszonylatban is keresni kell. S mégis az a csodálatos benne, hogy mondanivalóját cseppet sem a tudósok száraz, nehézkes stílusában adja, hanem olyan érdekfeszítően és könnyedép mondja el, mintha csak meglepetésekben gazdag útleírást olvasnánk. Azokhoz a tervekhez, amelyeket Keszthely vezetői tényezőinek ajánl, bővebben nem óhajtunk hozzászólni, mivel szakkérdések, de annyit mindenesetre megjegy- zünk, hogy egy, világot megjárt, sokat tapasztalt életnek a nagyon érdekes és nagyon tetszetős tervei. Az illusztris szerző Keszthelyt és Hévizet mindig együtt látja. Egyformán akarja föllenditeni ezt is, azt is. Ki akarja használni ennek is, annak is természeti kincseit. Álljon itt a munkáról az a rész, miként gondolja Hévíz idegen- forgalmának a megnövelését, miként gondolja Héviz forgalmának a megnövelését. „Tudjuk, hazánkban mindenütt, de különösen a székesfővárosban, meg egyes sikeresen törekvő vidéki városokban is észrevehető emelkedésben van az idegenforgalom, bár ennek külföldi része épen mináiunk inkább csak átvonuló és takarékoskodó: a bőven költekezők, messziről jövők sokasága hiányzik mégl — Ha én volnék héviz sorsának intézője, arra törekedném, hogy évenkint egy-két indiai maharadzsát, világjáró lordot, télire jómódú finneket, kösz- vényes norvégeket, idecsalogatnék ... a többi azután magától jönne . . . elmondom, hogyan kezdeném a sokat ígérő munkát : Először is a köztudatba bevezetném néhány nagyújság utján és képesfolyóiratokban, sőt népszerűén irt tudományos füzetekben is, hogy a hévízi meleg tóban piros lótuszvirágok nyílnak, dúsan diszlenek kora tavasztól késő őszig, akárcsak Indiában, ahonnét Dr. Lovasi Sándor ide szerezte. — Ezután elmondanám ugyancsak hazai és több külföldi újságban, (szívesen kőzlik az ilyen cikkeket), hogy a budapesti Állatkert egyszer egy súlyosan meghűlt, köszvényben szenvedő, fiatal elefántot küldött Hévízre s ez itt a meleg tóban teljesen kigyógyult fájdalmas bajából. — Továbbá rátérnék arra, hogy a melegvizü lefolyó csatorna közelében, valahol a közeli réten, jókora külön medencében, indiai krokodilusokat tenyésztenék ! Nem nagy dolog ez magában véve, mégis megemlékeznék róla, még pedig szívesen és kedvezően a világsajtó. Részletesen elmondom majd az érdeklődőknek, hogy mi ennek a módja és én hiszem, hogy évenkint néhány tucatnyi fiatal krokodilust adnánk el külföldi állatkerteknek, mint idevaló különlegességet; melléjük tennők természetesen az üres tojáshéjakat is, amelyből kikeltek; a tojásokat Colombóból hozatjuk egy ottani állatkereskedőtöl és itt keltetjük a melegviz partján; a két- háromarasznyi kölyökszörnyetegek darabja 30 pengőbe kerülne; reklám fejében jutányosabban is adhatjuk. Nagy hire terjedne ennek, mert Európában még sehol sincs ilyen krokodilus-szaporító és különösen beszélnének a féla fogzománcot hófehérré teszi. Hazánkban egyedül a Kalodont tartalmaz fogkő ellen sulforicinoleatot. világon a keszthely-hévizi hőforrásról, főként a hidegebb országokban, ahol több a reumás ember, mint bárhol másutt. — Ezeknek a furcsa állatoknak ápolására hozatnék egy-két hindu családot ; szép barna embereket, asszonyostól gyerekestől s ezek itt szemrevaló házi ipart folytatnának ; a fürdőhelyen árusítható, apró és eredeti kézimunkákat készítenének. Ha nem győznék a munkát, magyar csipkét, faragást stb. is árusítanának, vagy hozatnánk a hazájukból bármennyi kész árut, ahogyan, ha kellene, eleven fiatal krokodilusokat is szerezhetnénk be Ceylonból. Én hozattam ilyeneket egyszer egy kosárral a budapesti Allatkertnek és bár az utón nem kaptak enni és nem gondozta őket senki, kár nélkül megérkeztek; tudom tehát, az ilyen rendelés nem körülményes és nem költséges. — Az egész indiai telepnek, amelyet a meleg tó levezető csatornája mentén, az előzőkben leirt termelő telep szomszédságában létesíthetünk és amelyet egyúttal kirándulóhelynek berendezhetünk, óű777Óws27Zűí/-rudkeritéssel néhány holdnyi külső területet adnék; ezen legeltetnék fekete bivalyokat Hiszen ezek is indiai állatok; nagyon szeretik a csádés, sáros szénát; épen nekik való hely és a legtööb német, aki erre jönne, sőt, a nagyvárosi magyarok sem láttak még ilyen lomha, fekete gulyát a szabadban. A kerítések egyvonaluságát megszakítanám helyenkint egy-egy kiskeretü bambusznád ültetéssel. Az állatok istálóját közvetlenül a melegviz mellé építtetném, hogy
