Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-01-09 / 6. szám

XIX évfolyam 6. tzám. Al*cl 8 f liléi* 1936« január 9« Csütörtök. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak': egy hónapra 1*50 pengő, negyed­Széchenyi-tér 4. ------------­Telefonszám 128. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. évre 4 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint. Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspök lemondásának hirét megerősítették. A keddi nap folyamán olyan, magánforrásból származó hirt kaptunk, hogy Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspök le­mondott hivataláról, javadalmáról és méltóságáról. Azonnal a püs­pöki hivatalhoz fordultunk, de akkor még a hirt nem erősítették meg, igy nem volt módunkban közölni. Mára azonban megerő­sítették a szomorú értesülést : Mikes püspök valóban lemondott és többé nem kormányozza a szombathelyi egyházmegyét. A lemondás oka. A főpásztor lemondása hosszú hónapok óta tartó betegségével , all összefüggésben. Mikes János gróf megyéspüspök rendkívül agilis természet, aki nagy felelősségérzettel látta el hivatalát. De nemcsak hivatalos munkája és fe­lelőssége volt bőven, henem gondja és küzdelme is. A gGndokkal nem volt terhére környezetének, de annál inkább emésztette önmagát. Izgatta minden ügy, ami nem ment egészen simán. Az izgalom következménye álmatlanság volt, ebből pedig szervezetének, ktilö* nősen a szívnek megviselődése származott. A múlt ősszel a bu­dapesti professzorok megállapítot­ták, hogy nagyméretű szívizom- gyengeség lépett fel nála. A leg­komolyabban figyelmeztették, hogy javulásra csak akkor lehet kilátás, ha tartózkodik minden szellemi és fizikai megerőltetéstől és izga­lomtól. Megtiltották tehát neki, hogy dolgozzék, hogy a minimá­lisnál többet mozogjon és, hogy akár hivatali, politikai, vagy anyagi dolgok miatt izgassa magát. Mikes püspök a lehetőségig vissza is vonult a munkától, de egészségi állapotán nem sokat javítóit, mert hiszen az egyház­megye kormányzatából nem kap­csolódhatott ki teljesen. Érdekel­ték az egyházmegye ügyei és ter­mészetesen izgatták is. Ezek az apró izgalmak odasodorták, hogy néha már heteken keresztül nem tudott aludni. Érezte, hogy egész­ségi állapota mindinkább fog rosszabbodni a teljes nyugalom hiánya miatt és arra az elhatáro­zásra jutott, hogy lemond a püs­pökségről. A lemondás. Hosszú hónapokkal előbb Mi­kes püspök kétszer ú kérte Ró­mától, hogy fogadják el lemon­dását, de nem teljesítették kéré­séi. Csak most, amikor november végén betegségének komolyra for­dulása miad megismételte kérését, adta beleegyezését Róma ahoz, hogy Mikes János gróf lemond­hasson a püspökségről. Lemon­dását csak néhány bizalmas ba­rátjával közölte s ezeket is fel-’ kérte, hogy ne is próbálják elha­tározásának megváltoztatására bír­ni. Még papjai előtt is titokban tartotta elhatározását, hogy a bú­csúzás és a kérdés felől való vita újabb izgalmaknak ne tegye ki. így csak bizonytalan formában szivárgott ki a hír. A legutóbbi napokig a közönség azt hitié, hogy a megyéspüspök segéd­püspököt fog maga mellé kérni. Elutazása. Vasárnap, január 5-én Répce- szentgyörgyröl beutazott Szom­bathelyre, ott aláirt még néhány aktát és magával hozta utolsó pászíorlevelének kéziratát. Vizke- reszt napján elutazott, még mi­előtt lemondása nyilvánosságra került volna, hogy a bucsúzás izgalmait elkerülhesse. Néhány napot bajorországi rokonainál tölt, majd Steenockerzeelben tiszteleg Zita királyné és Ottó király előtt, bejelentve lemondását. Onnét az­után Madeira szigetére utazik és pihenéssel tölt néhány hónapot. Áprilisban tér haza. Egyelőre nem lesz püspökvál­tozás, mert Róma egyelőre nem tölti be a megüresedett püspöki széket, hanem Grősz felszentelt püspököt bizza meg, hogy apos­toli adminisztrátorként ellássa az egyházmegye ügyeit. Rómának ugyanis az a felfogása, hogy Mi­kes János gróf, ha egészsége helyreállna, újra köteles szolgá­latba lépni; ha nem is mint szombathelyi püspök, hanem más- valahol, hasonló természetű egy­házi tevékenységben. A püspökség vagyoni ügyei. Az átmeneti idő bizonyára al­kalmas lesz, hogy a szombathelyi püspökség vagyoni ügyeinek ren­dezése megtörténhessék. Az utóbbi években sok rosszindulatú hi Tesztelés terjedt el, hogy Mikes püspök költekezése sodorta ne­héz helyzetbe a püspökséget. A főpászíort bántotta ez a sok el­lenséges híresztelés és maga kö­vetelte, hogy a kullusz- és pénz­ügyminisztérium vizsgáltassa meg a püspökség anyagi ügyeit. Ez a vizsgálat megállapította, hogy az anyagi nehézségeket nem a túl­költekezés okozta, hanem az, hogy a püspökség vagyonának túlnyomó részét képező 1.600.000 pengő pénz- és értékpapírvagyon ai infláció következtében meg- í^mmisülí, ennek 70 ezer pengős kamata kiesett a püspökség jö­vedelmei közül. A földreform Idán mindössze 4.100 hold ma­radt a püspökség bir­tokából és ez a rossz gazdasági viszonyok között még a magas adókat és a kegy- uíí terheket sem fedezi. A püs­pöknek évi 5 ezer pengőt kellett ráfizetnie a javadalomra. Mikes püspök idejében mégis csak moz­gott valahogy a költségvetésemért a püspöknek volt szüleitől örökölt elég tekintélyes magánvagyofta. A hivatalos vizsgálat megállapította, hogy Mikes János gróf 24 évi püspöksége alatt nem íratta a maga javára a püspöki javadalom úgynevezett meüoraiióit. Ennek következtében a püspökség vagyo­na tartozik Mikes püspök szemé­lyének 250.000 pengővel. Ez az adat legjobban cáfolja a rosszin dulatu híreszteléseket, hiszen ez a 250 ezer pengő több mint két­szeresen fedezi a püspökségnek sokszor felhánytorgatott adóhátra­lékait. A lemondott Mikes püspök csak azt kérte, hogy Róma hagyja meg neki tartózkodási hely gya­nánt kedvenc nyaralóját, a püs­pökség répceszentgyörgyi kasté­lyát és parkját, melynek csinosí­tásán 20 éven át oly sokat dol­gozott. A nyugalom éveiben Mi­kes püspök tartózkodási helye tehát Répceszentgyörgy lesz. Ott él majd virágai és a park évszá­zados fái között. Eddig is itt sétálgatott legszívesebben breviá­riumával kezében. Mikes püspök működése. Az egyházmegye hívei nagy megdöbbenéssel fogadták a püs­pök lemondását, hiszen Mikes Já­nos gróf nemes hazafiassága, agi­litása sok alkotásnak volt elindí­tója az egyházmegyében, de a közéletben is. Nevéhez a kultu­rális és emberbaráti alkotások egész sora fűződik, s Sziiy János óta aligha volt az egyházmegyé­nek ilyen tevékeny püspöke. Mi­kes János gróf püspöksége alatt a szombathelyi egyházmegyében sok egyházi, kulturális és ember­baráti intézmény létesült. Számos új plébánia és kurácia, templom és iskola létesült az ő idejében az egyházmegyében, különösen az eddig elhanyagolt Zala megyé­ben, Többek között elősegítette a zalaegerszegi Károly király templom, a Noire Dame zárda létesítéséi. Restauráitaüa a szom­bathelyi székesegyházat, kezde­ményezésére épült a kőszegi ár­vaház új otthona, alakult meg az Egyházmegyei Takarékpénztár és a Maríineum r. t., a modern papi könyvtár. Fellendítette az egyházi zenét, támogatta a művészeteket, szervezte az egyesületi életet. A gazdasági válság és a püspökség szűkös dotációja ellenére is so­kat tett* Papjait végtelenül szerelte, s gondja volt rá, hogy a kivételes tehetségű papok magasabb kikép­zést nyerjenek. Ezeket azután őket megillető fontos helyekre állította. Különös gondját képezte a falusi pasztoráció. Megértéssel támogatta az ifjúságot, különösen a cserkészeket és leventéket, a szellemi stúdiumok mellett ba­rátja volt a sportnak, tornának, s erre ösztökélte kispapjait is. Gondja volt arra is, hogy papjai egészséges társadalmi életet élje­nek. Erős, határozott jellem Mi­kes püspök, s ebből folyt, hogy minden ügyben az igazság ve­zette. A forradalom idején. Izzó magyarságával mindig ki­tűnt. A forradalom idején kitűnt hajlithatalian magyar és keresz­tény magatartásával. A Károlyi kormány nyílt ellenforradalmi ma­gatartása miatt elfogatta és be- csukatfa s csak a proletárdikta­túra vége felé sikerült megszök­nie a gyüjtőÍGgházból. Mikor 1919. augusztus 20-án ismét megjelent székvárosában, az egy­házmegye népe páratlanul meleg ünneplésben részesítette. Királyhűsége. A közéletben egyike volt a leg­többet jelentő magyar püspökök­nek. Jellemezte a hajüthatatlan királyhűség. IV. Károly király első visszatérésekor Mikes püspök pa^ palotáját választotta utjának első állomásául s itt tartózkodott ad­dig, amíg visszatért Svájcba. Lá­togatását a püspöki palotában meg is örökítették. Mikes püspök a jogfolytonosság kérdésében Ap- ponyi Albert felfogását osztotta. Az első visszatérési kísérlet után megmaradt királyhű magyarnak, de a közéletben már kevesebbet szerepelt. Csak a feisőházban hal­latta néha szavát s mindig tár­gyilagos, higgadt kritikát gyako­rolt a közügyek feleit. Zala megyét kezdettől fogva szivébe fogadta. Sokszor járt Za-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents