Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)
1936-03-14 / 62. szám
2. Zalamegyei LJjság 1936. március 14. Füszerkereskedök ezután nem kaphatnak italmérési engedélyt. két a kormány tagjai fogadták. A magyar és osztrák álllamférfiak két napon át tanácskoznak, hogy a római hármas találkozót előkészítsék. Rótt Nándor püspök a magántulajdon jelentőségéről. Az Aquinói Szent Tamás társaság a központi szeminárium előadótermében szerdán este 6 órakor tartotta évi rendes köz- gyűlését. Rótt Nándor dr. veszprémi püspök elnöki megnyitójában a tulajdonjog problémájával foglalkozott, hangoztatva, hogy alig van az erkölcstannak, jognak és társadalom tudománynak manapság fontosabb jelentőségű kérdése ennél. A szocializmus, kommunizmus és gazdarági liberalizmus feleleteket adnak erre a problémára, de ezek a feleletek a mai kor fejlődési irányával szemben már nem állják meg a helyüket. Beszélt azután Aquinói Szent Tamás felfogásáról és megállapította, hogy az ősi tulajdonjog Istené, aki hatalmat adott az embernek is a teremtett dolgok fölött. Szent Tamás érveiben, amelyekkel a magánbirtoklást támogatja, részben a morális elem van túlsúlyban, részben pedig a technikai nehézségeket állítja előtérbe. A szocializmus és a kommunizmus nem számol az emberi természettel és telve van ellentmondással. Képviselőtestületi gyűlés Keszthelyen. Keszthely nagyközség képviselőtestülete szerdán közgyűlést tartóit. A községi alapok és üzemek 1935. évi záróssámadásait a közgyűlés egyhangúan tudomásul vette és az elöljáróságnak a fölmentvényt megadta. Ugyancsakjtu- domásul vette a közgyűlés, hogy az elöljáróság a községi elemi eányiskolában tuss-rendszerü fo- yóvizes fürdőberendezést létesített a szegénysorsú tanulók részére 700 pengő köiséggel. A törvény- hatóság a kötelező szemétkihordás szabályozására vonatkozóan szabályrendelet alkotására hivla föl a községet. A képviselőtestület azonban, arra tekintettel, hogy a háztulajdonosok a tisztaságról úgyis kellőképen gondoskodnak, nem tartja szükségesnek a szabályrendeletalkotást. Kimondta a közgyűlés, hogy a város a Balatoni Szövetségbe 120 pengővel alapitó tagként belép. A községi testnevelési bizottságba Gárdonyi Lajos dr. helyettes bírót, Ludvig Sándor és Tresznyánszky Géza képviselőtestületi tagokat delegálták. A Ranolder Intézet részére 1936 ra 1000 pengőt szavaztak meg. Névszerinti szavazással egyhangúan tudomásul vették, hogy a Pénzintézeti Központ a község részére 1927 ben kislakások építése címén folyósított 80 ezer pengő 40 ezer pengős hátralékának törlesztési idejét 1947 ig bezáróan engedélyezte. Ezek után a közgyűlés még több kisebb jelentőségű községi és illetőségi ügyet tárgyalt le. — Modern lakásberendezést bizalommal vásárolhatunk az ország legnagyobb és legrégibb cégénél: KOPSTEIN bútoráruházak, Nagykanizsa A pénzügyminiszter kimondotta hogy füszerkereskedők részére nem adnak többé italmérési engedélyt. Oka ennek az, hogy állítólag egyes fűszeresek országszerte sorozatos visszaéléseket követtek el az engedélyekkel, melyeket a pénzügyigazgatóságok most vizsgálnak meg. Már eddig is igen súlyos bírságokat róttak Magyarországon a 9 millió magyar között évenkint csak 180 ezer olyan embert találnak, akire vagyonadót lehet kivetni. Az össz lakosságnak ez a 180000 ember a két százaléka, a kereskedőknek csak ötödfél százaléka. Ebben a 180 ezres számban nem szerepel mindenki, akinek vagyona van. Az adótörvények úgy szólnak ugyanis, hogy nem esnek vagyonadó alá azok, akiknek adóköteles vagyona az esetben, ha jövedelmiadót is fizet, nem haladja meg az ötezer pengőt, ha viszont külön jövedelmiadót nem fizet, akkor sem esik vagyonadó alá, ha 25 ezer pengő vagyona van. így azután senki sem tudja, hogy menynyi vagyon bújhat ki az adózás terhe alól. A népszámlálási adatok szerint Magyarország földje 700.000 birtokos közt oszlik meg. Ellenben a vagyonadót fizetők közűit csak 88.000 földbirtokos szerepel. Ez az arány megvan a többi foglalkozási ágaknál is. 1930 ban a földbirtokosokon kívül 525.000 önálló ember volt az országban, akik állás nélkül családtagokat tartottak el, de eközül a félmillió közül csak kilencvenezer fizetett vagyonadót. A vagyonadóköíelesek fele mégis a földbirtokosok közül került ki. Egy-egy vagyonadót fizető földbirtokosra átlagos becslés szerint 40—50 ezer P vagyon eshet. A földbirtokosok után következnek a házvagyon után adóztatott polgárok. A vagyonadót fizetőknek 23 százaléka házbirtokos. Átlagban ezeknek a házértéke 70—80 ezer pengőre lehető. ki, általában pedig megszüntetik ezt az engedélykiadást. Különösen a vendéglősök és korcsmárosok panaszkodtak, hogy a fűszeresek poharazása, fröccs- kiszolgálása tönkre teszi iparukat. A pénzügyminiszter most ezeknek a minduntalan felfelbukkanó panaszoknak is véget akar vetni. Ezt az aránykulcsot szem előtt taríva, feltűnő, hogy a vagyonnal bitó iparosok már csak az összlakosság 13 százalékát teszik és átlagosan a kis- és középiparosokra még a vagyonadót fizetők közölt is alig jut 20—27 ezer pengős vagyon. A legnagyobb vagyon a nagyipar, a kartelek és gyárüzemek kezében van. Itt átlagban minden gyári vállalkozóra 206 ezer pengőnyi vagyon esik. 1933 ban a vagyonadót fizető 180 ezer adózó között az átlagos vagyonérték fejenkint 40.000 pengőre tehető. A fagyon 45 százaléka házbirtokban feküdt. Mező- gazdasági ingatlanra pedig 37 százalék esett. A mezőgazdasági ingatlanokban fekvő vagyon öt esztendő alatt 2 milliárd pengő értékveszteséget szenvedett, ami azt jelenti, hogy a magyar föld öt év alatt elvesztette értékének 40 százalékát. A gazdasági válság az elmúlt öt év alatt 3 millió pengőre rugó vagyont pusztított el. A válságot csak a házbirtok bírta valamennyire. Az ország elszegényedésére legjellemzőbb, hogy a tiszta vagyon öt esztendő alatt 3 milliárd pengőt meghaladó összeggel lett kevesebb és az 1928, évi liz milli- árdról 7 milliárd 249 millióra esett vissza. A közel 8 milliárdnyi nemzeti vagyon azonban csak 180 ezer adófizető kezén van. A vagyonnak ilyen kis rétegben való tömörülése és a vagyon ilyen arányú csökkenése mutatja legtisztábban a gazdasági válság kihatását az egész magyar élet fejlődésében. mes foglalkozni, mert nem túlságosan igényes, különösebb szaktudás' nevelése nem kíván, ennek dacára úgy a hazai, mint a külföldi piacokon igen keresett cikk. Csonka hazánkban jelentősebb mogyorósok alig vannak, s a piacokra jóformán csak az a meny- nyiség kerül, ami az erdőkben vadon terem, vagy egy egy mókus ügyetlensége folytán kertünk, szőlőnk egy egy zugában kifejlődött. Hazai éghajlatunk, különösen a Dunántúl, aránylag csapadékosabb viszonyai kedveznek a mogyorónak, amely talaj tekínteteben sem túlságosan igényes, a mélyrétegü, tápdus, inkább hűvösebb nyirkosabb talajokat kedveli. Ezzel magyarázható az, hogy vadon legjobban erdők tövében, dombok alján diszlik. A mogyorót szaporítani lehet magról, bujtásról, vagy tőslosz- tás által. Tekintettel arra, hogy ez az utóbbi a legegyszerűbb, s a leggyorsabban jutunk terméshez: jelen soraimban ezzel a szaporítási móddal foglalkozom röviden. Ha tőeíosztással akarunk mogyorót szaporítani, akkor tavasszal a bokor körül 30-40 cm. magasan felbakhátoljuk a talajt, hogy a bokor aljában levő gyö- kérsarjak erős gyökérzetet fejlesszenek az őszre, ősszel ezeket a gyökérsarjakat kiszedjük és vagy azonnal, vagy kora tavasszal állandó helyükre ültetjük ki. A mogyorót lehet bokor, vagy félmagas és magastörzsü faalakban is nevelni. Kertekben gyümölcshozamát állandósítandó célszerű azt évenként megmetszeni. Abban az esetben, ha mogyoróból nemesebb fajtákat igyekezünk előállítani, különösen pi. a hosz- szukás, nagy gyümölcsü mogyorókat, mint pl. a Lampert féle, piemonti, hallei óriás stb., a mogyorót rendszerint szemezni szoktuk, de beválik az oltás is. Szemzésnél, oltásnál mindig a közönséges mogyorót használjuk fel alanynak. Ha a zalai viszonyokat vesz- szük figyelembe, mogyorótermesztésre általában mindenütt alkalmas területeket találunk. A Zala folyó völgye, Göcsej dimbes- dombos talajalakulatai, ahol a szántóföldi növénytermesztés any- nyi rengeteg munkát igényel, vagy sokszor egyáltalán meg sem valósítható a meredek lejtők miatt, mind kiválóan alkalmas a mogyorósok létesítésére. Ezeken a területeken kívül legelőink széleit, az utak mentét szintén be lehetne ültetni mogyoróval, hogy ezáltal is javítsunk valami keveset külkereskedelmi mérlegünkön. Kelecsényi György, Száznyolcvanezer kézben van a kilenc milliós magyarság 8 milliárdos nemzeti vagyona. A magyar statiszlikai évkönyvet lapozgatva, csodálkozással olvashatja bárki, hogy mogyoróból jelentős behozatalunk van, abból a gyümölcsből tehát, amely hazai éghajlatunk alatt nagysze* lüen megterem, s határozottan álíiihaljuk, hogy ha csak egy kicsit is foglalkoznánk ezzel az elhanyagolt gyümölcsfajtával, nemcsak hogy behozatalra nem lenne szükség, hanem még exportálhatnánk is belőle. A mogyoró termelésével annál is inkább érdéJó szemiivegf jó fényképezőgép, jó fényképkidolgozás BÁNFAI BÉLA optika és fotó szaküzletébeiu , Zalaegerszeg. Termeljünk mogyorót.
