Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-03-12 / 60. szám

XIX. évfolyam 60. szám. Apa 8 fiilép 1936. március 12. Csütörtök. Z»' VffifiYH DJSAG Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. ozerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ..............: Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra T50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Jegyzetek. Drózdy Győzőnek pálfordulást olvastak a fejére a parlamentben. Drózdynak nem kelleti volna emiatt berzenkednie, mintha csökönyös Saulnak mondták volna. De ő biz berzenkedett, sőt új vezérét, Göm­bös Gyulái is körmőlgeíte ama kijelentése miatt, hogy ö, — már mint Drózdy — Amerikában rá­jött volna, hogy addig helytelen utón járt. Pedig — szerinte — mindössze annyi az igazság, hogy bizonyos körülmények és dolgok között nem látta meg a helyes utat. A külföldi útnak kellett jön­nie, hogy sok mindent másként lásson. így felesel vissza Drózdy úgy Magyar Ugar-osan a Vezér­nek. Drózdy Győző nagyszerűen tor- nászik a logikával és közben ádá­zán tiltakozik minden pálfördulás ellen. Kettejük közül ezúttal az ő igazságára feledkezünk. Hogy ő nem fordult, elhisszük: Pápa és az Ifjúság c. lap között — 17 év közzel nincs fordulat; Pacsa és Kiskomárorn közt sincs ; a Ma­gyar Ugar és az Ifjúság közt sincs. A vezér tehát ne hirdesse az ő megtérését, meri Drózdy meg ta­lál haragudni érts. A választás előtt ez csak elcsúszott, de ma már nem. Tréfa minden a földön, mint az a bizonyos cikk, amely miatt a minap a pedagógusok feifor- tyantak. Drózdy nem mond le se a múltról, se — a beigérés mellé­kes — a szerkesztőségről. A ve­zérek jönnek, a vezérek mennek, közben nagy betűre vergődnek, de ő marad mokány Saul. * Megdöbbentő pusztítás folyik a magyarság életerdejében. Itt van­nak a bányászok. Rágja őket a bányász aszály, amely a férgek egy neme, IV2 cm. hosszú. A bőrön, szájon át jut a testbe, pusztítja a májat, tüdőt, bőrt. Rossz tőle a közérzet, gyenge a munkaerő. A brennbergi és a tokodi bányát megvizsgálták: 527 bányászból 429 beteg. Szo­morú metszete a magyar életfá­nak. Micsoda szédületes területe ez a magyar közegészségügynek ! * A keresztény alappal hivalkodó képviselők tuitettek a régi sza­badelvű és munkáspárti honatyá­kon — a párbaj terén. Mecsér pl. ötösével csinálja a lovagias ügyeit, mert kirámol másokat abból a levegőbői, amit ő me- csérsége méltóztalik szívni. Mar­ton Béla ? Ő még a szelíd tej kö­rül kap kurázsit és megöklelné a félvilágot. A kormánypárti lapok az öreg B. H. és az ifjú Függet­lenség —- neki ugranak a nem- párbajzó Rassaynak. A B. H. (március 3.) szerint kötelessége Marionnak, hogy lo­vagias utón szerezzen e égiételi. Ez az egyedüli helyes ul.. . Eljá­rása annyira megfelel az általános társadalmi felfogásnak ... Nos, hát vastagon ráhibázlak ezek a „keresztény“ irányú lapok. Mártonnak nem kötelessége, de bűne a párbaj, mint ahogy Kacsaj Pistának a vasvilla vérbemártása. Ez nem az egyedüli helyes uf, ez a bűnös és visszataszító ut, mert ellenkezik a természeti és tételes törvényekkel. A barbárság nem Páris, március 11. A locarnoi hatalmak tegnap behatóan tanács­koztak a szükséges teendőkről, majd elhatározták, hogy a tanács­kozást Londonban folytatják. Ugyancsak elhatározták, hogy a népszövetségi tanács ülését Lon­donban tartják meg pénteken a német lépés ügyében. Hitler meg­bízásából Ribbentropp Londonba utazik, hogy figyelemmel kisérje a népszövetségi tanács ülését. Az Oeuvre jelentése szerint az angol kormány megkérdezte Franciaországtól, hajlandó-e tár­gyalásokba bocsátkozni és a né­met csapatok visszavonására irányuló követeléséről lemondani, ha Németország engedményeket tesz. Az angolok által emliíett engedmények arra vonatkoznak, hogy Németország nem épit erő­döket a Rajna mentén, légügyi egyezményt köt és komoly felté­telek nélkül visszatér a Népszö­vetségbe. Az angolok azon fára­doznak, hogy a legkisebb mér­tékre szorítsák vissza a németek elleni megtorlásokat és felhívják Németországot, hogy elfogadható alapon bocsátkozzék a tárgyalá­sokba, Ennek a követelésüknek az angolok azzal adtak nyomaíé- kot, hogy ha Németország nem íeljesili a feltételeket, akkor sor kerül a gazdasági megtorló intéz­kedésekre, sőt esetleg katonai lépésekre. Hitler nyilatkozata. London, március 11. A Daily Mail közli Hitlernek írásban adott nyilatkozatát. Kijelentette Hitler, hogy az az ajánlata, amely szerint Német­ország kész támadást kizáró egyezményeket kötni, egyetemes jellegű és ez alól nem akar ki­vételt tenni. Vonatkozik Ausztriára és Csehországra is. Kész visszatérni a Népszövetségbe, lehet helyes. Megfelel az általá­nos társadalmi felfogásnak ? No, bajosan. Vagy talán az általános nemzeti egység felfogásának ? Az élharcosok nem kevesen vannak, de általános felfogást még nem kezdeményezhetnek. A honatyák ne okozzanak bot­rányt, hanem tartsák meg az Isten és az állam törvényét. Aludjanak a tejjel és ne legyenek fenegye­rekek. Komoly időkhöz komoly élet illik. de kívánja a gyarmati egyenjogú­ság megoldását, valamint az alap­okmány elválasztását a békeszer­ződésektől. Úgy érzi, hogy a tá­madást kizáró szerződésről tár­gyalhatnak az érdekelt kormányok. Németország örülne, ha más ál­lam, például Anglia, becsületes alkuszként erre vonatkozóan ja­vaslatot tenne. A hírlapíró utalt arra, hogy Franciaország választások előtt áü s kérdezte, fentartja-e Német­ország ajánlatát ez idő után is és nem változtatja-e meg szán­dékát ? Hitler válaszában hangoztatta, hogy a német kormány többé semmit sem akar tenni a helyzet megváltoztatására és ajánlatát fentaríja. Németország visszaállí­totta teljes felségjogát, tehát nin­csenek további törekvései. De ha javaslatait visszautasítják, mint már oly sokszor, akkor nem ad alkalmat többé, hogy újabb javas­latairól tárgyalhassanak. Nem Németország volt az, amely megszegte szerződését, hanem a győzők voltak azok, akik nem tartották be a leszerelési kö­telezettséget. Az eddig katona­mentes zónában a lakosság szá­ma akkora, mint Csehországé vagy Jugoszláviáé. Most csak az történt, hogy ezen a területen visszaállitották a békebeli hely­őrségeket. Sem kevesebb, sem több katonát nem vittek oda. Tá­madó hadsereg összevonásáról azért nem lehet szó, mert Németországnak Francia­országtól semmi követel- nivalója nincs és nem is lesz. Ha a francia mi­niszterelnök azt mondja, hogy a francia kormány nem hagyhatja vá­rosait a német ágyuk lőtávolábán, akkor viszont Németország is jo­gosult azt mondani, hogy ő sem teheti ki a német városok egész sorát a francia ágyuk lövedékei­nek. Megkérdezte még a tudósitó, hogy mi volt Hitler szándéka, amikor tárgyalás nélkül azonnali intézkedéseket foganatosított ? — Ha az ügyet a világ köz­véleménye elé vittem volna, — válaszolta, — akkor a közvéle­mény bizonyára helyeselte volna követelésünket. De a tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy ezzel a formával hosszú ideig nem jut­hattunk volna el még a zöld asz­talig sem. Hasonló tragikus hely­zetben egy francia vagy angol államférfiu ugyanígy cselekedett volna. Becsületesebb dolog volt tiszta helyzettel a feszültséget megszüntetni. Ez inkább biztosítja a békét és az ésszerű fejlődést. A Daily Telegraph jelenti, hogy keleti szövetségesei arra igyekez­nek rábírni Franciaországot, hogy ne kezdjen tárgyalásokat Német­országgal a Hitler által megjelölt alapon. Különösen a szovjet fára­dozik ebben az irányban. Utal arra, hogy ha a rajnai német haderők feltartóztatják a francia seregeket, akkor Franciaország nehezen tudna adott esetben se­gítségére sietni a szovjetnek. A ma problémái. A jelenkor nehéz útvesztőiben bolyongó emberiség keresi újra a boldogság kútforrásáí, amelyből merítene szívesen. A sokelvüség korában bizony nem csoda, ha szemeiül eltévesztette, hisz a for­radalmi tüzek iángcsóvája karszttá, kopárrá égette alatta a talajt, amelynek kimagasló hegyóriásai­ban lappangva folydogál, hol előtör, hol elbuvik újra az élet vize. Ezért lett oly szomjas az embe­riség és ezért vágyik mohón ki­bontakozás után a modern szá­razságából. Ne mondjuk, hogy a repülő korban boldogabb lett a technika vívmányaiban túltengő modern ember, hisz a boldogtalanságnak és kenyértelenségnek úgyszólván eldorádóját ma éli a világ. Az ember, Kain vakmerő ese­tétől kezdve, mindig azt a célt választotta életirányuí, amelyikben minél többet tud gáncsolni és újítani az emberi jólét rovására. Hogy is lenne az szociális hu­mánus érzéssel telítve, amikor a gépek korszakában a lélek rová­sára és elnyomására irányul a feltaláló büszke elméje. Nem akarja öntudatosan megismerri és belátni, hogy mily végtelen az, akinek parányi énjét bírva ily hatalmasat és nagyot tud csele­kedni. Pedig természetben nincs új, csak a tapogatódzó bűntől elho­mályosult emberi elme előtt volt Hitlep kijelentette, hogy Ausz­triával és Csehországgal is hajlandó támadást kizáró szerződést kötni. „Fpanciaopsiágtól nincs követelni valónk.“ — Né­metország megfigyelőt küld a népszövetségi tanács londoni illésére.

Next

/
Thumbnails
Contents