Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)
1936-03-04 / 53. szám
XIX. évfolyam 53. számi Ara 8 fillér 1936. március 4. Szerda, Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ; Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak! egy hónapra 1‘50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Eurázia végzete. A Világháború győzői alacsony gyűlöletük és kapzsiságuk koncát féltve, vagy talán a jogos megtorlástól rettegve az ördöggel is szövetkeznek. A cseh agenske- désre létrejött francia-szovjet szövetséggel a vörös Moszkva mandátumot szerzett, hogy akár az egész müveit világot vérbe és lángba borítsa, ahogyan a Szent- oroszország piszokba és vérbe fúiadt, ahogyan a büszke spanyol dómokat és palotákat ledöntik a vörös patkányok. A lángok üszke évtizedek alatt sem hűl ki, hanem parázslik tovább, mert alig van ma már ország, amelyet a rossz kormányzat, a szabadalmazott gazdasági parazitaság, a népelnyomo- rodás, más részről pedig az ateista liberáíizmusból folyó erkölcsi züllés elő ne készített volna a kommunista fertőzet befogadására. A mi kettős világrészünket, Eurá- riát, ahol az ember és a Megváltó bölcsője ringott, fenyegeti ez a Végzet. Marx, aki sokkal borzalmasabban tépi szét az államok és társadalmak egységét, mint a múlt századok hereziarkái, gyönyörködhetik már ördögi színjátékéban, ha ugyan a pokolban lehet öröm. Az utolsó felvonáshoz a Kíadde- radacs: az összeomláshoz ugyancsak készítik a díszleteket. Eurá- ria két szálét kell csak figyelnünk. A spanyol jelenetet ide vetíti a rádió és sajtó, a másik szélről azonban, az angol impérium alatt senyvedő Indiáról alig hatol idáig a hire a hasonló erjedésnek. Ázsia paradicsomának rabszolga népe régen szabadságról álmodik. Hiszen négyezeréves múltja, biblikus messziségbe nyúló kultúrája feljogosítja arra a szabadságra, amely minden népet megillet. Hiába mondják, hogy Anglia viit oda kultúrát. Bevitte ölő fegyverét, postáját, vasutjait, ipari gépeit és bevitte az összes kultur- bünöket is, Ezerhatszázban vonult be oda Clive Róbert, a világ egyik legnagyobb kalandora, de még őt is megelőzte az Indiai Társaság cimü üzérhad. Azt mondják, ha kivonulna az angol, visz- szatérne a kasztrendszer, megszaporodnának a páriák és befagyna ott a keresztény kultúra. Hiszen pária lett ott a maharadzsa is. Az angol misszió inkább angol ott, mint keresztyén. Aztán az indus retteg attól a keresztyénséglől, amely függetlenségét és hazáját veszi el cserébe. Nálunk kevesen tudják,1 hogy a polgárosödás erős vajúdással, de világra tör ott is, főt legnagyobb béklyójuk, a bra- minizmus is tágulóban van. Már 1875-ben kezdette meg reformmunkáját Dia Nand Sarawatt s hamarosan megalakult az Arya Samai vallási szekta. Rövid idő alalt kétmillió hive lett. Egy igaz Istent hirdetnek, a többi isteneket az Isten tulajdonságainak elnevezésére használják. Tehát detroni- zálták a hindu lelket Nirvánába kergető borzalmas Sivát is. Programjuk ez: „Ismét felemelni a népet s szellemileg és anyagilag s az emberiség jóléiét szolgálni“. Az evangélium sem határozhatná meg jobban az embernek földi feladalát. Itt tehát nyitott ajtaja van a krisztusi hóditó útnak. Mikor Purán Sing Európát járta és Budapesten is megfordult nem régen, arra a kérdésre, hogy az európai kultúrából mi gyakorolt rá legnagyobb hatást, azt felelte ez a mélyen gondolkozó hindu filozófus, hogy az Evangélium. Abban is a Nyolc boldogság elbűvölő tana lepte meg, a képek között pedig Jézus megbocsátó szive az eléje menekülő bűnös asszony iránt. Aki ért az evangéliumhoz, megdöbbenve fogja meg- vallani, hogy Purán Sing rövid evangéliumolvasás után mélyebben hatolt annak szellemébe, mint a tiz évig meditáló szerzetes. Persze 1 A Nirvána és az ember bűneit porba iró Jézus! Óh, a Siva ostora alatt kétségbeeső hindu lélek hamar megérti a sirók, igaz- ságszomjazók áhított boldogságát. Aztán Ghánái, a nagy hindu népvezér és aszkéta. Alig egy-két éve Lahoréban jelentette ki programadó gyűlésén, hogy India népe mindmáig kiközösített pária és akkora a tömege, hogy a „pária megváltása nélkül nincs indus szabadság“. Ez a ruhátlan bölcs azért járta Európát, azért a nagy London palotáit, hogy a páriának kérje ki szabadságát. De bizony követi útja kálvária ut volt és elmaradt a végéről a hindu feltámadás stációja. Hogy rossz helyen kilincselt, nem mi mondjuk, hanem mondja el a nagy angol diplomata Gladstone. Á Nineteenth Century cikkében (1879) ezeket Írja a maga kormányához : „Bármily kérdés fölött folyt a vita az európai hatalmak tanácsában, mindig csak az elnyomás, nem a szabadság meilett foglalt állást. Igazán el lehet mondani, hogy ahol csak az emberiség sorsának intézéséről volt szó, az igazságosság és# szabadság érdekében jobb lett volna, ha a brit nemzet nem létezik vala.“ Alig olvasták ezt a nyilatkozatot Európa népeinek kormányzói, pedig „Ázsia Lázárja,“ ahogyan a hindu népet hívják, sok millió testvérére találhatna a keresztény világban is. Purán Sing, azután, amit az evangéliumról mondott, azt kérdezte, hogy miért cselekszi a keresztény világ épen az ellenkezőjét az evangéliumnak? Valószín«, hogy a kereszténység megváltó erejét kívánta európai útjában tanulmányozni és csalódottan tért haza. Ghandi már visszatértében mondotta, hogy a pápával kellett volna tanácskoznia, mert páriát felemelni csak a katolikus vallás tudhat. Hogy az Egyház miért nem ölelheti szivére a szegény hindu páriát, fölösleges mondani. Előttünk fekszik a hir, hogy a pária-felszabadulásnak anti- krisztusa jelentkezett már Ghandi helyébe: a kommunizmus apostola. A pária emberietlen sorsát mesésen használja ki, hogy a Világmegvállás vörös fáklyájával világítson a moszkvai véres ulra. Amikor Eurázia két sarka ég egyszerre pokoli lángolással, a Nyugat mozdulni sem tud, hiszen önző lelke akkor sem mozdult, amikor az Uralon innen és túl állatias emberirtás folyt. Csak az Egyház emelte föl fegyverét: az ő imádságos két kezét, és hiába emelte föl. íme azt a vérivó, el- állatiasodott szovjetet, amelyet a kultur Európából Ázsiába kellett volna visszaszoritaniok a keresztény hatalmaknak, telepitik, szabadítják rá Európára és Szent Lajos korcs utódai csapnak parolát a romlás vörös tengerébe ... Eurázia végzetének megpecsételésére. Isten csodája lesz, ha a Végzet útközben elbukik. (Sz.) A négus békéről akar tárgyalni Olaszországgal. London, március 3. A lapok behatóan foglalkoznak a megtorlások ügyében Genfben folyó tárgyalásokkal. A Daily Telegraph szerint Franciaország az olajtermelő és szállító államok álláspontját tette magáévá, igy az olajmegtorlás életbeléptetése júliusig-augusztusig elhuzódbatik. A Daily Mail folyamatban levő békeakciókról ad hirt. Jelenti, hogy Fíandin össze kivánja hivatni a 13-as bizottságot és ez javaslatára felszólítja Olaszországot és Abesszíniát, közöljék 48 órán belül a Népszövetséggel, hogy hajlandó-e a status quo alapján békés megegyezésre. Ugyancsak a Daily Mail jelenti, hogy a négus még hétfőn üzenetet küldött Londonba s ezt azonnal továbbították Genfbe Éden- hez. Az üzenet szerint a négus hajlandó békefeltételekről tárgyalni azon az alapon, hogy Olaszország megtarthatja az eddig meghódított részeket. Közvetítésre Edward királyt kéri a négus. Páris, március 3. Genfben Flandin és Eden között ellentétek merültek fel a megtorlások szigorítása ügyében. Eden helyzete az európai problémák miatt igen kényes, azért némi engedékenységet tanúsított, de kitart a megtorlások gondolata mellett. Flan- dint meglepte, hogy Eden ilyen merev magatartást tanúsított, Eden viszont kedvetlenül fogadta a 13 as bizottság összehívását. Asmara, március 3. A ligrei harctéren olasz repülők megállapították, hogy a császári gárda az északi harctérre tart. A repülők mintegy száz bombát dobtak le a csapatokra, amelyek között a négus is ott tartózkodott. Róma, március 3. Olasz szempontból nem fontos, hogy mit tervez a Népszövetség 18-as bizottsága. Olaszországban az a meggyőződés, hogy a négus rövidesen lemond, vagy békét ajánl. London, március 3. Az új béke- közvetitési kísérlet 48 órai haladékot jelent. Ha ez idő alatt a harcban álló felek nem járulnak hozzá a tárgyaláshoz, akkor kimondják az olajzárlatot. Flandin figyelmeztette Edenf, hogy az olajzárlat kimondása esetén Olaszország kilép a Népszövetségből. Róma, március 3. Az olasz csapatok három újabb, hatalmas támadást indítottak a még megmaradt abesszin seregek teljes megsemmisítésére. Délen Graziani tábornok Dzsizsiga felé halad előre, hogy felőrölje Nasibu seregeit. Egy másik olasz sereg Ne- gelli felől Borán felé igyekszik, mert innét vezet az ut Addig Abebába. A harmadik sereg az északi harctéren Gondar irányába nyomul előre. Dzsibutiból jelentik, hogy a négus Deszjéből elindult az északi harctérre, hogy személyesen álljon csapatai élére. A trónörökös Deszjébe ment 10 ezer harcossal, hogy a főhadiszálláson helyettesítse apját. Felmentett magyar újságírók. Bukarest, márcins 3. A kolozsvári tábla felmentette azokat a magyar újságírókat, akiket első fokon elitéltek a sinfalvai oláh vérengzésről irt cikkeik miatt. Rövid táviratok. A japán hadügyminiszter és a vezető japán tábornokok le akarnak mondani rangjukról, mivel felelősnek érzik magukat a zendülésért. — Az angol alsóház 357 szavazattal 154 ellenében elvetette a munkáspárt bizalmatlan- sági indítványát. — A görög tisztikar a parancsuralom mellett foglalt állást. — A németek kétoldalú tengeri egyezményt ajánlottak fel Angliának.
