Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-03-01 / 51. szám

XlX évfolyam 51. szám. Ara 8 ffíIiÓP 1936. március I. Vasárnap. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, POLITIKÁI NAPILAP Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed­Széchenyi-tér 4. Telefonszám 128. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. A Quadragesimo Anno és a családvédelem. Irta: Dr. Dsida Elemér. Minden egészséges társadalom­nak alapsejtje az erköcsi alapokra épített család. A társadalom csak úgy tud boldogulni, hogyha alap- sejtje boldogul, a krisztusi elvek, a katolikus gondolatok is minde­nekelőtt az otthon falai között élnek és érvényesülnek, az egyes nemzetek is csak akkor tudnak az Istentől vállaikra helyezett feladatoknak megfelelni, hogyha egészséges, erős és vallás-erkölcsi alapokra épített a családi élet. Mindezen szempontok nagyon is érthetővé is teszik, hogy a katolikus Egyház — eltekintve attól, hogy a házasság, mint szentség közvetlenül az ő hatás­körébe tartozik —, iparkodik a család erkölcsi és amellett szociális jólétéről is gondoskodni. A család szociális problémáival a Quadra- gesimo Anno körlevél mellett a Casti Connubii enciklika is fog­lalkozik, ezen utóbbi túlnyomó részben erkölcsi vonatkozásban tárgyalja .a család kérdését és inkább csak mellékesen szociális szempontból is, mig a Quadra­gesimo Anno, a keresztény szo­cialista gondolatnak ez a magna chartája súlyos megállapításaiban speciálisán szociális szemszögből vizsgálja a család kérdését is. Az enciklikának felfogása szerint „úgy a társadalmi, mint a gazda­sági törvények az erkölcsi törvé­nyekhez való viszonylatukban a Pápa legfőbb bírói hatalma alá tartoznak“. így a család kérdésé­vel is kell gazdasági vonatkozás­ban foglalkozni. Különben is a magasabb erkölcsi élethez, az eszmények szolgálatához szükség van az anyagiak bizonyos meny- nyiségére, ami a megélhetést legalább is szerény keretek közt biztosítja. A Quadragesimo Anno körlevél kívánja, hogy a családfő eleget kereshessen nem csak a maga szá­mára, hanem feleségének és gyer­mekeinek megélhetését is biztosítani tudja. Szentatya tanítását követve világszerte mozgalmak indultak, amelyek azt célozzák, hogy a férfi keresete, illetőleg jövedelme a családtagok száma arányában növekedjék. Belgiumban, a francia mezőgazdaságban, a rendi Ausz­tria egyik-másik foglalkozási cso­portjában találkozunk az úgyne­vezett családbérrel, amelyet a családfők keresetük, illetőleg fize­tésük kiegészítésekben kapnak a bérpótló pénztárakból (Ausgleich­kassen). Hasonló törekvésekkel már Magyarországon is találko­zunk. A keresztényszocialista mozgalomból kifejlődött magyar enciklika mozgalom tervszerűen foglalkozik a családibér kérdésé- • vei. Munkájának szép gyümölcse a Szeged város közgyűléséhez benyújtott ilyen tárgyú javaslat, amely tanulmányozás alatt van. Ez a javaslat kívánja, hogy az üzemi munkások és családi pót­lékban nem részesülő más alkal­mazottak megfelelő családi bért kapjanak, továbbá azt javasolja, hogy úgy ipari, mint kereskedelmi körökben készítsék elő a város egész területén a családibér be­vezetését. Találkozunk más elszórt jelenségekkel is. így pl. Nagyko­vácsi Milenkó régi hires cégünk bevezette a csaladibért alkalma­zottjai részére. Mindent meg kell tennünk, hogy ezek a dicséretes, elszórt kezdeményezések mindin­kább általánosakká váljanak. A Szentatya, amikor proletárok megváltásáról beszél, akkor azt is kívánja nagy szociális körleve­lében, hogy a munkás — és itt nem csak ipari munkásról van szó, hanem általában minden munkavállalóról — lehetőleg va­lami kis tulajdonhoz is juthasson. Ezzel azt akarja elérni, hogy a munkavállalók a proletársorsból kiszabaduljanak, általában függet­lenebbek legyenek a munkapiac helyzetétől, kevésbbé legyenek kiszolgáltatva a tőkének. Akinek egészséges családi háza van, az már legalább nem maradhat fedél nélkül, léte sokkal jobban bizto­sítva van, mint a proletárnak és amellett nemzetellenes mozgal­makra sem lesz kapható, hiszen kis házával, földjével a nemzeti talajba gyökeredzik, A családi házak megszerzése ilyen módon a család megélhetését elősegíti, nyugalmát biztosítja, egyúttal in kább lehetővé teszi, hogy a nők otthon maradhassanak, a ház kö­rül foglalatoskodjanak, különösen, hogyha a családi házak mellett még egy kis kert és föld is van. A Szentatya a család egysége, a feleségi és az édesanyai hivatás krisztusi értelemben való teljesí­tése céljából azt kívánja, hogy a nők otthon dolgozhassanak. A Pápa egyenesen szégyenletes helyzetnek bélyegzi a most fennáll© helyzetet, amikor a családanyákat nagyon gyakran a kenyérkeresés gondja kiűzi az otthonból, annak nem kis kárára. Ausztriában nagysza­bású akcióval találkozunk ezen a téren is. Az elmúlt évben 17000 ember jutott a szociális rendi ál­lam támogatásával családi otthon­hoz. Bécs, Graz, Salzburg, Villach, Klagenfurt és más városok kör­nyékén nagyszabású települések, egész kis községek létesültek, az | úgynevezett Stadtrandsiedlungok. Nálunk ilyen arányú kezdemé­nyezéssel Kalocsán találkozunk, ahol Zichy érsek jubileuma alkal­mából 9, sok .gyermekes család jutott igy otthonhoz. Sokgyermekes családok szá­mára adó-, isl^ ♦ és utazási kedvezmények be\ ..zetése, adó­mentes létminimum megállapítása, a Nemzetközi Munkaügyi-hivatal­nak genfi küzdelme a gyermek és a női munka ellen szintén közvetve a nagy pápai enciklikák, általábavéve az Egyház szociális tanításaiban találják meg gyöke­rüket. Szerencsétlen, levert nem­zet vagyunk, nemzeti jövőnk biz­tosítása legszorosabb kapcsolatban van a helyes családi politikával, akár erkölcsi, akár szociális szem­pontból nézzük a család helyzetét. A Quadragesimo Anno családvé­delmi szociális tanításait minden egyéb szemponton kívül már csak nemzetünk megerősödése és fen- maradása céljából is meg kell valósítanunk. Ma hajnalban földig leégett a sümegi gőzmalom. A kár IOO—200 ezer pengő. Mára virradó éjszaka óriási tűzvész pusztított Sümegen. A község hatalmas gőzmalma, a Bőhm és Rappoch malom kigyu- ladt és teljesen leégett. A tűzről a következőket jelentik : A Bőhrn és Rappoch gőzmalom két részből áll. A részben két-, részben háromemeletes hatalmas főépületben van a gépház, a ma­lom és a nagy gabona- és liszt- T&fár. Egy másik egyemeletes épületben van az iroda és a má­sik gabonaraktár. A nagyteljesítményű malomban a munkások pénteken éjjel 11 óra tájban fejezték be a munkát és eltávoztak. Nem sokkal utóbb, negyed 12 óra tájban a gépház­ban tűz keletkezett s rohamosan terjedt. Mire a tűzoltók kiérkez­tek, a lángok már átcsaptak a tulajdonképeni malomépületre és a raktárra, amelyben nagymeny- nyiségü liszt és gabona volt fel­halmozva. A lángba borult mal­mot távolról meglátták a sümeg- mihályfai tűzoltók és rövidesen segítségül érkeztek. A két tűzol­tóság azonban tehetetlen volt a tűzvésszel szemben, mert — mint minden malomüzemben — itt is csupa száraz, könnyen égő anya­gok voltak felhalmozva. A tűz kitörése után rövid idővel az egész hatalmas épület lángban állott és belőle óriási lángenyel- vek és füsfoszlopok törtek fel a magasba. A tűzoltók csak arra szorítkoz­hattak, hogy a kisebb raktár- és irodaépületet megmenisék, a fő­épület a délelőtti órákra teljesen leégett. Elpusztult a gépház és a malom összes gépei, leszakadtak az emeletek, megsemmisült a ren­geteg liszt és gabona, a beren­dezések stb. Csak a négy főfal mered megrongálódva, üszkösen, tető nélkül az égnek s a falak között romhalmaz minden. A ro­mok a déli órákban is égtek, sőt fél 1 órakor a lángok újult erővel csaptak fel és veszélyeztették az épségben maradt kisebb raktár­épületet. Lapzártakor jelentik,hogy a tűzoltók még mindig küzdenek a tűzzel és igyekeznek megaka­dályozni a stíz átterjedését, de a küzdelem eredménye még kétsé­ges. A tüzet valószínűen rövidzár­lat okozta. A malomnak ugyanis saját áramfejlesztő telepe van, s valószínűen ott keletkezett zárlat, amely azután a borzalmas katasz­trófát okozta. A kár igen nagy, s jelenleg alig lehet felbecsülni. Az első becslés még csak 33 ezer pengőről szóit, de valószínű, hogy a kár ennek a többszöröse, mert hiszen a gépek, berendezé­sek, az épület és a készletek egyaránt nagyértéküek voltak. Va­lószínű, hogy a végleges kárbecs­lés ICO ezer és 200 pengő között fog mozogni. Teljesen leverték a japán zendülőket. Okoda miniszterelnök élve megkerült. — A zen» dűlök 18 vezetője felsőbb parancsra agyonlőtte magát. Sanghai, február 29. A japán helyzet még mindig nem tisztá­zódott. A tokiói zendülők egy ré­sze az éjszaka visszatért a lak­tanyába, más részük azonban most is megszállva tart egyes középü­leteket, köztük a miniszterelnök­ségi palotát. Mivel a megadásra vonatkozó felszólítások eredmény­telenek maradtak, a császár ma reggel parancsot adott ki Kashí tábornoknak, hogy fegyveresen kényszerítsék őket állásaik elha­gyására. London, február 29. A Morning- post jelentése szerint Japánban katonai uralom van és a jelek szerint a felkelés részben siker­rel járt. Attól tartanak, hogy mér­sékelt elemeket, a polgári párto-

Next

/
Thumbnails
Contents