Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-02-27 / 48. szám

XIX évfolyam 48. szám*

Ara 8 fillér

1936. február 27. Csütörtök.

Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128.

POLITIKAI NAPILAP

Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban.

Előfizetési árak: egy hónapra I-50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint.

A katolicizmus és Duna-medence.

Irta: Dr. Dsida Elemér.

Napjainknak egyik legfontosabb problémája a középeurópai kérdés és ennek keretén belül is mindenekelőtt a Duna-medence kérdésének új rendezése. Mindnyájan érezzük, hogy a mai helyzet változatlanul fenn nem maradhat. Nemcsak magyar nemzeti igényeink várják jogos kielégítéseiket, hanem az európai nyugalom és kultúra biztosítása is új rendezést követel.

A cikkíró pár hónappal ezelőtt nagyobb utat tett Ausztriában és Németországban, a salzburgi katolikus egyetemi hetek és ünnepi játékok, valamint a bécsi nemzetközi szociális kongresszus alkalmából találkozott Európa úgyszólván valamennyi nemzetének egy egy olyan érdemes tagjával, aki a középeurópai kérdéssel politikában és tudományban egyaránt foglalkozik. Ezek a találkozások teljesen meggyőző erővel mutatták, hogy a katolikus szlávok, katolikus németek, sőt a nyugati nagy nemzetek tagjai egyaránt szükségesnek tartják a Duna-medence kérdésének rendezését. Schuschnigg osztrák kancellár középeurópai katolikus államszövetség megszervezéséről beszélt; Ausztria hivatását abban látja, hogy összekötő kapocs legyen a latin és a katolikus szláv fajok között, továbbá, hogy a németség keleti előőrseként történelmi misz- szióját azáltal is teljesítse, hogy kijegecesedési központ legyen Közép Európában. Xavier Vallat francia képviselő, Vladimir d’ Ormesson, a hires francia iró, Halecki lengyel történeítudós, Iván Kologrivof, a volt orosz katonatiszt, most jezsuita páter, jeles iró, a katolikus sziávság egyik legkiválóbb reprezentása és sokan mások egyaránt hirdetik Közép- és Nyugat Európa népeinek testvéri megértését, egyrészt Európa kultúrájának biztosítására, másrészt az európai kereszténységet fenyegető veszélyek elhárítása céljából. Mindenekelőtt ezen tágabb kereten belül is a Duna-medence népeinek kell gazdaságilag is, politikailag is minél szorosabb kapcsolatot alkotni, hiszen a nagy európai kérdések elintézése mindenekelőtt ezen a területen aktuális. Ennek a területnek feladata elsősorban a már említett veszélyek elhárítása is. Gondolunk itt mindenekelőtt pángermán-hitlerista törekvésekre, amelyek az európai egyensúly megbontásával, hóditó törekvéseikkel kelet felé törnek, azután a pánszláv törekvésekre, amelyek hatalmas erejükkel és mindent elnyelni akarásukkal ugyancsak veszélyeztetik az európai egyensúlyt, békét, mindenekelőtt nemzetünk létét, jövendőjét. Mi vagyunk az ütköző pontban, a legkritikusabb területen és a legveszedelmesebb körülmények között.

Számolnunk kell természetesen az orosz bolsevizmus veszélyével és általában a közelebbi és távoli keletről mutatkozó törekvésekkel is, akár a mohamedánizmus terjedésére, akár a japán előretörésre gondoljunk. Ezek a keleti veszedelmek egész Európát érintik, de az átlagosnál nagyobb mértékben ismét csak minket, hiszen mi most is épen úgy útban vagyunk, mint a tatár és török időkben.

Törekednünk kell tehát egyetemes célok mellett és megerősödésünk céljából is a Duna völgyében új középeurópai birodalmat megalkotni. Ennek a birodalomnak tagjai legyenek a magyarságon kívül az osztrákok és a katolikus szlávok. Ilyen módon sikerül meggátolni a nagyszláv és a nagynémeí törekvéseket, sőt egy középeurópai birodalom nagyon jó gát lesz a kelet felől jövő veszélyekkel szemben is. Egyúttal központi elhelyezkedésünknél fogva megfelelő szerephez fogunk jutni, úgy gazdaságilag, mint politikailag. Nemzetünkre már csak földrajzi fekvésénél és kultúrájának elsőszülöttségi jogánál fogva is nagyon fontos szerep vár ebben az új Dunai biro* dalomban, ez a súlyos szerepe biztosítani fogja jövendőjét is.

Természetesen az uj középeurópai birodalomban minden nemzetiség számára egyenlő jogoknak kell érvényesülni. Szó sem lehet arról, hogy az egyik nemzet a másikat elnyomja, hiszen egy olyan területen, aholy olyan sokféle nemze tiség él együtt a Gondviselés rendeletéből, csak akkor uralkodhatik gazdasági, kulturális jólét, harmónia és béke, hogyha a nemzetiségek teljes egyenjogúságban és testvéri megértésben élnek egymás mellett. Épen ezért veszedelmes a faji gondolatnak túlságos hangsúlyozása, amely, amellett, hogy keresztényellenes, mindig elválasztó is, különben is történelmet csinálni, az emberiség boldogulását elősegíteni mindenkor csakis nagy erkölcsi eszmék, gondolatok voltak képesek. Minden nemzet a maga hivatását is csak erkölcsi alapon, a krisztusi eszmék diadalra juttatása utján tudja szolgálni. A faji gondolattal szemben a katolicizmus nagy eszményéhez kell folyamodnunk, ez a nagy összekötő tényező. A katolicizmus amellett, hogy a hazafiságot szent kötelességnek tekinti, épen egyetemességénél és nemzetek fölötti- ségénél fogva a legjobb összekapcsoló erő. A középeurópai népeknek: a magyarságnak, a katolikus németségnek és szlávság- nak összekapcsolásában is fontos szerepe kell, hogy legyen. A Duna-medence katolikus rendezése utján nem csak nemzetünknek, hanem az egész európai kereszténységnek és a béke gondolatának is nagy szolgálatot tehetünk. Hogyha az egyetemes európai és magyar érdekek találkoznak, legbiztosabban járjuk a reálpolitika útját is. Apponyi Albert gróf, az

elmúlt évtizedek legnagyobb magyarja, számtalanszor hirdette, hogy nemzeti törekvéseinket akkor tudjuk megvalósítani, hogyha a magyar és európai érdekek egy síkon mozognak. Ehhez hozzátehetjük még, hogy a magyar és katolikus érdekeknek is mindenkor egy síkon kell haladniok. A Duna- medence katolikus újjászervezésének gondolatában a nemzeti, katolikus és egyetemes szempontok találkoznak. Ez a haladás útja, ezen kell járnunk, igy a legbiztosabban célhoz jutunk.

Katonai zendölők meggyilkolták a japán miniszterelnökül, a

tengernagyot.

Hagyafányu katonai zendülés tőrt ki Tokióban. — A katonaság háborút követel a szovjet ellen.

Sanghai, február 26. A Reuter iroda tokiói jelentése szerint a jlfpán fővárosban a harmadik gyalogezred háromezer embere fellázadt. Ma hajnalban hatalmukba kerítették a miniszterelnökség, a belügyminisztérium, a külügyminisztérium és a rendőrfőnökség épületét. A császári testőrséget vezényelték ki a zen- dülők ellen, s az egész országra ostromállapotot hirdettek ki, továbbá sajíócenzurát rendeltek el. így csak kerülő ufón érkeznek hírek, amelyek nagyrészt ellentmondók. Egy híradás szerint a zendülők meggyilkolták Ogado tengernagy, miniszterelnököt, a belügyminisztert, Koto földmüve- lésügyimininísztert és a pénzügy- minisztert. Más hirek szerint a miniszterek zendülők foglyai.

Egy későbbi híradás szerint a japán külügyminiszter megerősítette azt a hirt, hogy

a zendülők megölték a miniszterelnököt, a belügyminisztert és Sato tengernagyot.

Singaporei jelentés szerint a zendülés kisebb horderejű. Ezzel szemben a Reuter iroda jelentése nagyhorderejűnek mondja a zendülést. Maniilai jelentés szerint az ottani japán konzul közlést kapott, hogy a helyzet a japán fővárosban nem aggasztó.

Nankingi jelentés szerint a zendülést egy nagyarányú katonai akció előjátékának tekintik és annak a fékező szellemnek tulajdonítják, amellyel a japán államférfiak ellenezték a szovjet megtámadását akkor, amikor még a keletázsiai szovjethaderők nem tudtak volna komoly ellenállást tanúsítani. A japán katonai párt régóta a szovjet elleni katonai fellépését sürgette Japán kínai terveinek biztosítására, de az államférfiak ellenezték ezt. Ezek az ellentétek a legutóbbi választások során is felmerültek a szélső na» cionalisták és a mérsékelt irány tagjai között s a zendülés volta- képen ezeknek az ellentéteknek a kirobbanását jelenti, mert

a hadsereg elégedetlen volt amiatt, hogy erőszakosan visszatartották a szovjet elleni fellépésétől.

Ha a zendülés eredményeképen a katonai part kerülne uralomra Japánban, akkor rövidesen erős katonai támadás várható Kína és a szovjet ellen.

Singapore, február 26. A japán külügyminisztériumból táviratoz- zák: Ma hajnali 5 óra 20 perckor egy katonai csoport felsőbb parancs nélkül önálló vállalkozásba kezdett. Saito gróf tengernagyot, Okada miniszterelnököt és Takahasi pénzügyminisztert megölték, súlyosan megsebesítették Vatanabe tábornokot, a katonai kiképzés főfelügyelőjét. Megtámadták Makino grófot és Suzuki főkamarásí, de ezeknek sikerült megmenekülniük. A császár személyi minisztere és a hadügyminiszter szintén sértetlenek maradlak. A zendülés élén Manola százados áll.

Arról nincs hir, hogy a zendü- lőknek sikerült-e teljesen magukhoz ragadni a hatalmat. Az ostromállapot kihirdetése után katonaság szállta meg a tokioi postahivatalokat.

Sanghai, február 26. A zendülők számos középületet elfoglaltak. A miniszterelnöki palotát megostromolták, s a miniszterelnököt meggyilkolták. Mandzsúriái jelentés szerint a zendülés nem irányul a trón ellen, s a katonák hűek a császárhoz. Az egyes minisztériumok elfoglalása alkalmá- vál alig találtak ellenállásra. Ké-