Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-02-21 / 43. szám

2. 7alamegyei Újság 1936. február 21. A zalaegerszegi ipartestület közgyűlése állást foglal a kötelező biztosítás kérdésében. Az ország kisiparosságát hosz* szu évek óta foglalkoztatja az iparos nyugdij kérdése. Az iparo­sok egy része különböző intéze­teknél kötött eddig önkéntes öreg­ségi és rokkantsági biztosítást, de ez a megoldás nem kieiégitő. Az önkéntes biztosítás drágább, másrészt megvan az a hátránya, hogy ha a biztosított fél átmene­tileg rossz helyzetbe kerül, meg­szakítja a biztosítási dij fizetését és esetleg elveszti addig szerzett jogait. Az önkéntes biztosításnak ez a hátrányos volta indította meg az iparosok kötelező öreg­ségi biztosítására irányuló moz­galmat. A nyíregyházai országos iparos kongresszus határozata alapján az IPOK legutóbb körlevelet in­tézett minden ipartestülethez, fel­szólítva őket, hogy az évi ren­des közgyűlések névszerinti sza­vazással döntsék ei, hogy kíván­ják-e a kötelező nyugdíjbiztosí­tás bevezetését. Szavazni kell ar­ról, hogy elvben a kötelező biz­tosítás mellett foglalnak-e állást, s amennyiben a többség mellette nyilatkozik meg, akkor eldöntendő az is, hogy a tagok többsége hajlandó-e a biztosítással járó terheket viselni. A zalaegerszegi ipartestület elöljárósága legutóbbi ülésén egy­hangúan a kö'elező öregségi biz­tosítás bevezetése mellett foglalt állást és a kérdést döntés céljá­ból kitűzte a március 1-én dél­után 2 órakor tartandó évi köz­gyűlés tárgysorozatára. Az ipar­testület vezetősége ebből az al­kalomból felhívást küldött szét az iparosokhoz és ebben többek kö­zött ezeket mondja : A kötelező biztosítás mellett kell állást foglalnunk, mert az önkén­tes biztosításból már van elég tapasztalatunk. Ez csak a bizto­sitó társaságnak és az azt szol­gáló egyénnek érdeke lehet. A kötelező biztosítás mellett kell határoznunk, mert: 1. Ha ki kell bírnunk alkalmazottaink biztosí­tásának költségeit, ha nyögnünk kell a nagy közterhek, úgy a sa­ját biztosításunk terheit is, saját érdekünkben, mindenek előtt vi­selnünk kell. 2. Öregségünkről és rokkantságunkról csak a köte­lező díjfizetések meltett gondos­kodhatunk, mert ha a biztosítási kötelezettséget megszakítjuk, úgy semmi értelme sincs a biztosítás­nak. 3. Az OTI-nál tartalékolt öregségi várományunkat csak a kötelező biztosítás melleit köve­telhetjük vissza. 4. Csak a köte­lező biztosítás mellett követel­hetjük az állami garanciát, a be­fizetett összegek átmentését min den pénzügyi manipuláción, há­borúkon, pénzérték csökkentése­ken, gazdasági válságokon ke­resztül. 5. Az önkéntes biztosítást csak a tehetősebb iparosoknak áll módjukban kötni és meg is tar tani. 6. A kötelező biztosítás mel­lett szól az is, hogy ennek ad­minisztrálása olcsóbb, — mert nagyobb tömeget szolgál — csak a részleteknél kell vigyázni, ne­hogy OTÍ-hoz hasonló költségű adminisztráció legyen belőle. Az önkéntes biztosításnál azt látjuk, — hogy a tagok a megélhetés sulyosodása esetén elfogynak — a belépőkből kilépők lesznek, mint azt szövetségünk jóléti osz­tálya temetkezési biztosításánál is látjuk. A közgyűlés napirendjén sze­repei még 8 elöljárősági és 2 számvizsgáló bizottsági tag vá­lasztása, a vendéglő bérletére vo­natkozó bejelentés, vslamint a számadás és a költségvetés. A költségvetési előirányzatban a ki­adások 6.063 pengővel szerepel­nek. A közgyűlési meghívóhoz csatolt kimutatás szerint az ipar­testületnek a múlt év végén 534 tagja volt. A múlt év folyamán iparát megszüntette, eltávozott vagy meghalt 23 iparos. Egy leventefiu hősies életmentése a Balaton jegén. Révfülöp közelében hősies élet­mentés játszódott le a napokban a Balaton jegén. Három napszá­mos csónakon Révfülöpről átment Balatonboglárra. Közben befagyott a Balaton, s mikor másnap vissza akartak térni, ezt már csónakon nem tehették meg. Boglár mellett elég erős volt a Balaton jege, ezért ketten, Eishofer Ferenc és Kecsmár János gyalogosan indul­tak Révfülöp felé a tó jegén. A Balaton közepén azonban már igen gyenge volt a jég. A két napszámos nem tudott tovább menni, sőt az erősen hajladozó és ropogó jégen az életük is ve­szedelemben volt. A révfülöpi partról a jégvágó emberek és az ott korcsolyázó gyerekek észrevették a veszélyben forgó embereket. Varga Lajos vincellér 13 éves Lajos nevű le­vente fia vállalkozott arra, hogy kimenti a két napszámost. Kor csolyával elindult a tó közepe felé, magával vontatva egy faku­tyát. Szerencsésen el is érte & napszámosokat. Az egyiket a fa kutya segitségével hamarosan ki is vontatta a partra. Majd a má síkért is bement a fakutyával. Al jég ekkor már erősen meggyen­gült, a fakutya mögött egyre- másra beszakadt a jég, és viz csapott fel. Végül mégis sikerült a leventének a másik napszámost is baj nélkül partra vinni. A derék életmentő fiút a parton állók megéljenezték. Tovább támadja az iskolát és a tanárokat Drózdy Győző ifjúsági lapja. Nemrégiben foglalkoztunk Drózdy Győző kiskomáromi kép­viselő „Ifjúság“ cimü lapjának iskolát támadó cikkével. A lap­pal kapcsolatban most a Magyar­ságban a következő levél jelent meg : Tisztelt Szerkesztőség! A Ma­gyarság hívta fel elsőnek a fi­gyelmet arra a durva támadásra, amely néhány héttel ezelőtt az iskolát és az egész tanítói és ta­nári kart érte az Ifjúság című lap részéről. A katolikus tanáregye­sület máris állást foglalt a lap ellen s kérte a lap kitiltását az iskolákból. Másnap közölte is a Magyarság Drózdy Győző szer­kesztőnek nyilatkozatát, hogy az Ifjúság szerkesztésétől megvált. Hát nem volt igaz se a szer­kesztéstől való megválás, se a durva támadáson való ideiglenes sajnálkozása. Az Ifjúság ma is megjelenik, szerkesztője ma is Drózdy Győző, az Amerikát meg­járt képviselő, sőt most már látva, hogy a tanárság segítségére többé nem számíthat, a fellovait ifjúság botrány kedvelő elemeire akar támaszkodni, azok legyenek elő­fizetői. A február 15-iki szám már nyíltan köpenyt fordít és már védelmébe veszi ama cikk íróját, idézi róla egykori tanárá­nak állítólagos véleményét, hogy „jellemben és akarásban példa­képe lehet az ifjúságnak“ s a tanárságról azt Írja: „Kíméletlen haraggal fordultak felénk, amiért egyszer az ifjúságnak hangja is kicsendülhetett lapunkból a isko­lával kapcsolatban . . . Mindez- ideig az iskoláról csak a peda­gógusok beszéltek, de sohase kérdezték meg a másik félnek, a passzív szereplőnek véleményét... E 19 éves fiatalembernek riportja volt az első olyan irásmü, amely­ben az ifjúság is megmodotta az iskola felől a maga vélemé­nyét“. (A cikk mottója Petőfinek tréfás verse komoly hangon idézve: „Diligenter frekventáltam iskoláim egykoron, Szekundába ponált mégis sok szamár professzorom“.) Majd új előfizetőiben reményked­ve bátran folytatja: „Se szeri, se száma azoknak a leveleknek, fel­szólalásoknak, amelyek nagyobb megértéssel viseltetnek az ifjú cikkíróval szemben, mint a pe­Jó szemüveg, jő fényképezőgép, jó fényképkidolgozás FAI BÉLA optika és fotó szaküzletében. Pécs, Zalaegerszeg. Gyógyszertárakban kapható dagógusok és egyes lapszerkesz­tők. Százan és százan veszik vé­delmükbe a kipeliengérzett cikk­írót és ujjongva kiáltják, hogy igenis az ifjúságot is meg kell kérdezni a régi iskolarendszer felől, mert ők a leghivatottabbak kritikát mondani arról: mi volt a múlt hibája?“ Ezt, hogy az ifjúságot tegyék meg az iskola fölötti bírónak, csak a kommunistáktól hallottuk még. Nyíltan szervezkednek, lapjuk is van és ennek szerkesz­tője a magyar országgyűlés egyik , tagja. Egyszerűen „vadászatnak“ ! minősiti a tanárok tiltakozását és ; büszkén hirdeti, hogy az Ifjúság ezután a „független“ magyar if­júság szócsöve kíván lenni“. (Te­hát: Diákok, függetlenítsétek ma­gatokat!) És hogy épen az isko­lai ifjúság függetlenitésére gon­dol, mutatja az is, hogy a leg­újabb szám munkatársai is isko­lás diákok és diáklányok. Tehát épen nem változott a szellem, aminthogy nem változott a szer­kesztő sem. Lehet, hogy a hivatalos ható­ságok mindezekről nem tudnak. Elég baj. De lehet, hogy tudnak, de nem tehetnek ellene, mert van a hatóságoknál is nagyobb hatalom, amely a hatóságokkal is rendelkezik. Kérjük a Tisztelt Szerkesztősé­get, emelje fel tiltakozását e függelem- és fegyelemromboló lap ellen. S ha a kultuszhatósá­gok tehetetlenek, talán még te­hetnek más hatóságok s elejét veszik a serdülő ifjúság forradal­masításának. Több tanár. Újabb harcok Ogadenben. Addis Abeba, február 20. Az abesszin fővárosba érkezett hírek szerint Nasibu herceg csapatai a déli Ogaden tartományban szom­bat óta harcban állanak az ola­szokkal. A harc kimenetele még bizonytalan. Északon az olasz tüzérség további tevékenységet folytat, amiből arra következtetnek, hogy az olasz hadvezetőség újabb előnyomulást rendel el Amba Aradam környékén.

Next

/
Thumbnails
Contents