Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)
1936-02-20 / 42. szám
2. Zalamegyei Újság 1936. február 20. Hogyan lehetne bekapcsolni az ország 1200 községét az utforgalomba ? A küszöbön álló nagyobbarányu utmunkákkai kapcsolatosan érdekes előadási tartott a Magánmér- nökök Országos Szövetségében Kádár Gusztáv, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank ügyvezető igazgatója a közmunkák finanszírozásáról. Előadásában, amelyet előkelő és nagyszámú közönség hallgatott végig, mindenekelőtt utalt arra, hogy hazánk a kulturális élet minden terén elérte a nyugati országok nívóját, technikai berendezésünkben azonban még mindig 1200 községünk ki van kapcsolva az utforgalom- ból, 56 városunk közül csak 27-ben van vízvezeték, 3400 községünk közül csak 12 és az ország 1,470.000 házából csak 80.000 van bekapcsolva a vízvezetékbe. Mindössze 17 város és község van csatornázva. Mindebből megállapítható, hogy a közmunkák fokozottabb végrehajtására volna elég feladat. Nagy baj azonban az, hogy a szükséges anyagi fedezet nem áil rendelkezésünkre és ez az oka, hogy az állam és a közületek az utóbbi években nemcsak hogy nem kész- pénzfizetés feltételével Írják ki a közmunkákat, sőt nemcsak hogy hitelműveletek utján szerzik meg a szükséges összegeket, hanem ezek megszerzését a vállalkozó mérnökökre hárítják át. Az előadó a továbbiakban ismertette a hitel három kategóriáját és kifejtette, hogy az ínveszíi- ciós tevékenységre még nincsen tőkealapunk, ami természetesen ellentétet jelent a közmunkák finanszírozásának lehetősége és a hiteikiterjesztés között. A tőkeképződés lassúsága, a külföldi hitelek elmaradása és a közérdekű hitelek kényszerűsége a pénzintézeteket is arra utalják, hogy működésüket hosszú időre ne terjesszék ki. Mégis, miután vannak biztató jelek, amelyek a tőkeképződés javulását igazolják, elérkezett az ideje, hogy az invesztíciós hitelek is bizonyos mértékig fedezetet találjanak. Ennek biztosítására Kádár mindenekelőtt azt javasolja, oly célból, hogy a pénzintézetek a többéves közmunkahitelek ellentételét nyújtó betétekhez jussanak, esetleg két-három- éves, a rendes betéteknél magasabb kamatozású pénztárjegyek bocsáttassanak ki, ami negyvenötvenmillió pengőt biztosítana a közmunkák finanszírozására. Az OTI és MAB! is helyesen tenné, ha tőkéit ilyen módon helyezné e). Azonkívül betétek volnának várhatók a biztositó társaságoktól, nyugdíjalapoktól, gj ámpénz- tárakiól is és így a közmunka jellegű vállalkozások hitelére meg volna a kellő fedezet. Rámutatott az előadó arra is, hogy a középlejáratú hitelek számára szükséges volna, hogy nagyobb visszafizetést engedélyeznének a belföldi adós részére az esetben, ha a külföldi hiteleíő invesztíciós célokra itt hagyná a pénzét. Végül olyan fedezeti alap megteremtését ajánlotta a vállal- I kozók figyelmébe, amely régi sza- I bad útépítési kötvényekből, vagy j egyéb vagyonrészeiből az áttne- i nets időre képessé tenné a pénz- ! intézeteket a finanszírozásra. Vég- ! leges megoldást csak a tőkeképződés megindulása, a vaiuta stabilizálása és a külföldi hitelek megindulása adhat, addig is azonban vannak átmeneti megoldások, amelyek köaül legjobban a néhány évre szóló pénztárjegyek intézményének bevezetését ajánlotta. A halálos kimenetelű orbányosfai verekedés a törvényszék előtt. Kél vádlottat ítéltek el 3—3 hónapi fogházra« Felfagyott vetéseink ápolása. Gazdasági szempontból az idei tél mindennek mondható, de jónak egyáltalán nem. Vonatkozik ez különösen Zala vármegyére, ahol a vetések jóformán az egész tél folyamán hótakaró nélkül voltak kénytelenek elviselni részben az igen enyhe, de elég kemény időjárást. Ilyen hótakaró nélküli állapotban szokott leginkább fellépni gabonaféléinknél a fagykár, amelyek közül legveszedelmesebb a felfagyás, mely eléggé közismert. A felfagyás nedves, agyagos, vagy h u m ó z u s talajokon fordul elő leginkább és abban nyilvánul, hogy a növények gyökérzetének egy része tövestől kihúzódik a talajból. A felfagyás olyan időben szokott leginkább bekövetkezni, amikor nappal enged, éjjel erősen fagy. Ha a talaj felső rétegében sok a viz, akkor fagyás alkalmával a nedves talaj térfogatában növekszik, felfelé emelkedik, de a talajjal együtt emelkedik felfelé a vetés is, eközben a gyökerek egyik része a növénnyel együtt emelkedik, mig más része elszakad. A nappali felmelegedéskor a talaj újra felveszi előbbi térfogatát, azaz az előbbihez viszonyítva összehuzó- dik. A már kiemelkedett, jobban mondva kihúzódott gyökerek nem tudnak visszakerülni a főidbe, hanem szabadon maradnak. Ha az időjárás ilyeténképeni változása többször ismétlődik, akkor a gyökerek legnagyobb része a talaj felszínére kerül, s maga a növény teljesen elpusztul. A felfagyott vetési könnyű megismerni, hiszen, ha megfogunk egy-egy növényt és az minden nagyobb nehézség nélkül kiszedhető a földből, már jelezve is van, hogy bekövetkezett a fel fagyás. A felfagyott vetést természetesen nem lehet megfogasolni, mint a többi őszi vetéseket, hanem azokat le keli hengerezni, hogy ezáltal a növényeink gyökérzetét valamennyire visszaszoríthassuk a földbe s a földet pedig a gyökerekhez nyomtassuk. A fogasoiás ebben az esetben csak akkor következik, amikor a gyökérzet már megfelelően megerősödött s a vetés fejlődésnek indult. A felfagyást megelőzni, annak bekövetkezését megakadályozni nagyon nehéz s a legtöbb esetben lehetetlen is, hiszen az százszázalékig az időjárástól függ. Némi védelmet nyújt ellene az is, ha nedves területeinken, ahol a felfagyás a leggyakrabban szokott bekövetkezni, gondoskodunk a legfelsőbb talajrétegnek bizonyos fokú víztelenítéséről, ami azonban csak alagcsövezéssel, vagy megfelelő vízlevezető árkok létesítésével vihető keresztül. Tekintettel arra, hogy a felfagyás nagy károkat okozhat, minden gazdának elsőrendű érdeke, hogy mielőtt őszi vetéseinek tavaszi ápolását, a boronálásokat megkezdené, járja be földjét s győződjék meg róla, hogy nincs-e a vetés felfagyva, s akkor kezdjen a boronálásnak, ha gabonaféléinek gyökérzete ép és sértetlen. Ellenkező esetben nem a fogas, hanem a henger használata indokolt, Kelecsényi György. Egyes vidékeken még mindig divatozik az a szokás, hogy egyik falu legényei ellátogatnak a szomszéd faluba búcsúkor, hogy ott — verekedhessenek. Évrőí-évre maradnak ugyanis „elintézetlen ügyek“, amelyeket búcsúk alkalmával igyekeznek elintézni, de úgy, hogy, amit kap az egyik fél, azt „kölcsönnek“ tekinti és a visszafizetés időpontja a — búcsú. Az ilyen kölcsönvisszafizetésnek azután nern csak súlyos sérültjei, hanem halálos áldozatai is vannak, amint azt a múltévi orbányosfai búcsú is szomorúan igazolja. Szent István király ünnepén búcsú volt Orbányosfán, ahová átrándultak a szomszédos Bezeréd községből is a legények — verekedni. Krasznai Andor tanítónál is vendégek voltak és húzta a cigány is. Estefelé néhány falubáli legény elment a tanító udvarába, ahol több leány is volt és engedélyt kértek a tanítótól, hogy táncolhassanak. Csakhogy nyomukban volt három bezerédi „gyerek“ is, akiket a tanitóék kiutasítottak. A bezerédiek, abban a föltevésben, hogy kiutasításuk a helybeliek kérésére történt, heves szóvitába keveredtek már az udvaron azorbányosfaiakkal, akiknek egyébként már beígérték az összecsapást. A tanítónál volt id. Takács Imre gazda, akit egyszerre csak azzal a hírrel leptek meg, hogy verik a fiát. Id. Takács kiment és beleavatkozott a dologba másik fiával együtt. Akkor már sötét volt. Kiment a tanító is, hogy véget vessen a verekedésnek, de Bujtor Sándor, bezerédi legény, aki még az árokparton állott, durván válaszolt neki. Két falusi legény erre a tanítót visz- szavezette lakásába. Nemsokára azután bevezették a tanítói lakás folyosójára Udvari Károly bezerédi legényt, akit több helyen megszurkáltak. A verekedés azután folytatódott lécekkel, bicskákkal és Bujtor Sándort annyira összeszurkálták, hogy szeptember 12-én a zalaegerszegi kórházban meghalt. Többek bántalmazása áital előidézett halált okozó súlyos testisértés büntette cimén helyezték vád alá ifj. Szabó József 24 éves földműves, Takács Jószef 25 éves kovácssegéd, id. Takács Imre 56 éves földműves, ifj. Takács Imre 23 éves földműves otbányos- fai lakosokat és Takács József megszurkáíasa miatt a szintén megszurkált Udvari Károly, bezerédi kocsist súlyos testisértés vétsége cimén. A főlárgyalást ma tartották meg a zalaegerszegi kir. törvényszéken. A vádlottak és tanuk kihallgatása s a perbeszédek elhangzása után a törvényszék Ítéletet hozott. Takács Józsefet és ifj. Takács Imrét bűnösnek mondta a vádbeli cseleményben, de azt vétségnek minősítve és őket 3—3 hónapi fogházra itélíe; a többi vádlottat fölmentette. Az Ítélet, Udvari Károly felmentésének kivételével, nem jogerős. Tarka est. A kisgörbői dalárda a népművelődési előadások keretében Molnár Nándor rk. tanító buzgó tevékenykedéséből tarka estet rendezett. A dalárda az egyes műsorszámok közt kedves népdalokkal gyönyörködtette a kisgörbőieket. Magasan repül a daru, Túl a Tiszán, Juliskám kapuja, Hallod babám, Zavaros a Bodrog, Árok is van, gödör is van, Fehér gulya kolompja szól a réten, népdalokat énekelték pompás sikerrel. Műsorra kerültek : „Tik—Tak“, „A laikus“, „Jóska boszorkány*, „A csizmadia mint költő“ egyfel- vonásos kacagtató tréfák. A szereplők mind derekasan megállották helyüket. A nagyszámú közönség vidám hangulatban nézte végig a kedves előadást és úgy a rendező Molnár Nándor tanítót, mint az összes szereplőket lelkes éljennel ünnepelte a közönség. H. E. — Modern lakásberendezést bizalommal vásárolhatunk az ország legnagyobb és legrégibb cégénél: K O P S T EIN bútoráruházak, Nagykanizsa. — Jó könyvek olcsón csak a „Zrínyi“ könyvkereskedésben kaphatók! Jó szemüveg, jó fényképezőgép, jó fényképkidolgozás BÁNFAI optika és fotó szakiizletében. Pécs, ZalaegerszegELA
