Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)
1936-01-05 / 4. szám
2. Zalamegyei Újság 1936. január 5. A királykérdés alkotmányjogi rendezése.* Tervezetem a jogfolytonosság helyreállításához. Az 1920. I. törvény, mely a forradalmi jelenségek után az alkotmányos életre való visszatérést célozta és amely az állami főhatalom gyakorlását ideiglenesen rendezte, a bevezető soraiban a következő megállapítást tette : „a nemzetgyűlés, mint a nemzeti szuverénitás kizárólagos, törvényes képviselete, megállapítja, hogy a királyi hatalom gyakorlása 1918. november 13 ika óta megszűnt, továbbá, hogy Magyar- országnak és társországainak a volt osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal fennállott feloszthatatlan és elválaszthatatlan együttbirtok- lása a bekövetkezett események folytán megszűnt. A nemzetgyűlés mindezekből a tényekből folyó következmények megállapítását a békekötés utáni időre tartja fenn magának.“ Az 1920. I. törvény, amint annak indokolása is kijejtette, azt célozta, hogy a forradalmak után a nemzeti életet az alhotmányos mederbe terelje. Minthogy, mint a törvény Bevezetése megállapítja, akkor „az állami főhatalom az alkotmány rendes formái között lehetetlenné vált“, intézkedett az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes módjáról és a nemzetgyűlés feladatául tűzte ki, hogy alkalmas időben azt végleg is rendezze. A nemzetgyűlés és a jogkörébe lépett kétkamarás országgyűlés mindezideig e jogával nem élt, mert az európai külpolitikai viszonyok miatt ezt nem tartotta időszerűnek. Félni lehetett attól, hogy a nemzet szuverén elhatározását idegen hatalmak megpróbálják befolyásolni vagy meg fogják akadályozni. Az országgyűlés azonban most elérkezettnek látja az időt, hogy az 1920. I. törvény rendelkezésének eleget tegyen . .. Ezért készült az alábbi törvény : Törvényjavaslat az ősi alkotmányosság helyreállításáról és az államfői hatalom gyakorlásának rendezéséről. Az 1920. I. te. a bevezető sorokban a következő megállapítást tette: „a nemzetgyűlés, mint a nemzeti szuverénitás kizárólagos, törvényes képviselete, megállapítja, hogy a királyi hatalom gyakorlása 1918. november 13-ika óta megszűnt, továbbá, hogy Magyar- országnak és társországainak a volt osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal fennállott feloszthatatlan és elválaszthatatlan együttbirtok- lása a bekövetkezett események folytán megszűnt. A nemzetgyűlés mindezekből a tényekből folyó következményük megállapítását a békekötés utáni időre tartja fenn magának, “ A nemzetgyűlés jogkörébe lépett országgyűlés most találta az időt alkalmasnak arra, hogy e fentartott jogával éljen s ezért az ősi alkotmány szellemében az ál* Részlet a szerzőnek most megjelent „Külpolitika és királykérdés c. munkájából. lamfői hatalom gyakorlásáról a következőkben rendelkezik : ELSŐ FEJEZET. A magyar királyi hatalom örökléséről. 1. §. Minthogy a független, önálló Magyarország — csonka állapotában is — fenn kívánja tartani a monarchikus államformát, az ezeréves királyi intézményt, az ősi alkotmány értelmében az utolsó megkoronázott magyar királynak, az 1922 április 1 én elhalálozott IV. Károly király őfelségének elsőszülött fiát, Ottó királyi főherceget a magyar trón örökösének ismeri el és megállapítja, hogy a magyar királyi szék jogszerűen őt illeti meg. 2. §. (1) A nemzet Ottó királyt a Királyi Ház fejének nyilvánítja és törvényes, katolikus leszárma- zottainak és ezek hiányában fitest- véreinek és azok törvényes, katolikus, egyenes leszármazotlainak trónöröklési jogát elismeri. Ha Oiíó király vagy testvérei családjának magva szakadna, a trón - öröklési joga Habsburg-Loíharin- giai Házból Frigyes, illetve József királyi hercegek és iörvényes, katolikus, egyenes leszármazoítaira szád át, (2) Az örökösödés szempontjából törvényes leszármazottnak az tekinthető, aki olyan házasságból származiK, melyhez a királyi ház feje hozzájárult. A király és a trónörökös házasságához az országgyűlés hozzájárulása is szükséges. A király és a királyi család tagja pedig idegen uralkodóház házi törvényeinek nem lehetnek alávetve. Alternativ szöveg: 3. §. (1) Az örökös király a Szent István koronájával történő, törvényszerű, hat hónapon belül esz- közlendő koronázás állal lép a királyi jogok teljességének birtokába, úgy, amint az 1790. III. t. c. megállapítja. A koronázás előtt a nemzet törvényhozásával egyetértőén királyi koronázási hitlevél adandó ki, melyet az oiszággyü lés becikkeíyez. 3. §. (1) Az örökös király a Szent István koronájával történő, törvényszerű, hat hónapon belül eszközlendő koronázás által lép a királyi jogok birtokába. Addig csak a király iránt való alattvalói hűség kötelez, ami azonnal megszűnik és a királyi szék a következő utódra száll, ha az örökös király magát megkoronáztatni vonakodik(2) A nagykorúság a betöltött 18 évvel áll be és a királykoronázásnak csak akkor van helye. 4. §. A független Magyarország királya más országokban államfői tisztet csak a magyar országgyűlés hozzájárulásával fogadhat el és tölthet be. 5. §. Minthogy a történelmi események azt az osztrák birodalmat, mely az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokból és országokból állott és amely felett Ottó király ősei uralkodtak, felbomlasztották, illetve megsemmisítették és új helyzetet teremtettek, az 1723. I., II. törvények (az úgynevezett pragmatica sanctio) hatályukat vesztik. 6. §. (1) Megszűntnek tekintendő az 1867-iki kiegyezés, vagyis az 1867. XII. t.-c., mely | az Ausztriával közös érdekű viszonyokról szól. Hatályát veszti az 1863. XXX t.-c., mely a Hor- vát—Szlavón — Dalmátországok- kal való egyezményt tartalmazza. (2) Magyarország kijelenti, hogy mindenkor kész a szomszédos országokkal, az önálló állami éleTe berendezkedett szabad nemzetekkel szorosabb vagy lazábbb ksp- csoiaiot teremteni a kisebb népek biztonsága és boldogulása érdekében. Úgyszintén Magyarország a teiüie én lakó nemzeti k'sebb ségek kisebbségi jogát mindenkor biztosítani fogja az 1868. XLIV. t.-c. rendelkezésein tulmenőleg is. 7. § Ezen törvény életbeléptetésével hatályukat vesztik az ösz- szes törvények ellenkező rendelkezései, nevezetesen az 1920: I. 1, 2., 3 , 4., 5., 12, 13, 14 , 15., 16, 17., 18., 19., 20. §§-ai, az 1920: XVII. és a külföldi erőszakos nyomás alatt készült 1921 : XLVII, t. c. is. MÁSODIK FEJEZET. A király hatásköre. Megjegyzés. Minthogy az 1920. 1. t.-c. meghozatalakor a kormányzói hatalom nemcsak azért korlátoztatott, hogy a kormányfői hatalom kisebb legyen a királyi hatalomnál hanem azért is, hogy a nemzeti akarat mindenkor érvényesüljön pl. a hadüzenetnél, a törvények meghozatalánál stb. Azért a királyi hatalam hatásköre hasonlókép megszükithetö az-1920. 1.13. f9em előtt tartásával. Ez a II. fejezet külön kidolgozandó. HARMADIK FEJEZET. A nádori méltóság. Az 1867. VII. t. c. 2. § kimon dotta, hogy mindaddig, mig a nádori méltóság hatásköre a felelős kormányzat elveivel meg- egyezőleg törvény által szabályozva nem lesz, a nádorválasztás elhalasztatik. A nádori hatáskör most a következőkben szabályoztad : 8 §, Jelen törvény kihirdetése, különben pedig a nádor halála után egy hónapon belül az országgyűlés nádort választ. 9. §. Ha a nádorválasztás kiskorú vagy még meg nem koronázott király alatt történik, vagy ha a király nem tartózkodik az országban, akkor az országgyűlés két háza együttes ülésben választ nádort. Különben az országgyűlés a király hármas jelölése alapján választ nádort. 10. §. A király kiskorúsága,, az uralkodásra képtelenné tevő testi vagy lelki betegsége, a királynak az országon kivül való tartózkodása ideje alatt, továbbá a király elhalálozása vagy lemondása után a koronázás megtörténtéig a nádor, mint királyi helytartó a teljes királyi hatalommal rendelkezik, kivéve a nemességek adományozását. A király betegsége esetében az országgyűlés állapítja meg, hogy mikor tölti be a nádor a királyi helytartó szerepét. 11. § Ha a megkoronázott király nagykorú és az uralkodást az országban személyesen gyakorolja, a nádor a felsőház vagy az országgyűlés két házának együttes ülésén elnököl s a király, ha bármely államfői teendőt nem tudna vagy nem kivánna személyesen végezni, a nádor által he- lyettesitteti magát. 12 §. A nádornak az országgyűlés liszteletdijat szavaz meg és mint királyi helytarlónak udvartartásáról a törvényhozás költ- ségvetésileg gondoskodik. 13. §. (1) A király mellett az országon kívül való tartózkodása idején a király és a nemzet, illetve a nádor és a király közt- kapcsolat fenntartása végett, a király személye körüli miniszter tartózkodik. (2) A királyi helytartó nádor hatásköre addig tart, mig a nagykorú király a hatalmat az ország határain belül újra gyakorolja. 14. § Jelen törvény életbeléptével megszűnnek az ellenkező rendelkezéseket tartalmazó s a nádori méltóságra vonatkozó törvények. NEGYEDIK FEJEZET. Ottó király megkoronázfatásának ideiglenes akadálya és a királyi hitlevél. 15. §. (1) Ha Ottó örökös király egyes európai natalmak erőszakos fellépése, tehát vis major miatt, nem tudna eleget tenni annak, hogy hat hónapon belül magát megkoronáztassa, ezt az országgytílés az ország jogaiba való erőszakos beavatkozásnak minősiii. Egyben hajlandó a koronázást elhalasztani arra az időre, mikor az erőszak megszűnik. (2) Ottó király Őfelségére nézve a halhónapon belül való megko- ronáztatás kötelessége és ennek elmulasztása esetén a jelen törvény 3. §-ában megállapított jog- követelmény azon naptól fogva áll be, midőn a vis major nem akadályozza az országba való jövetelét. 16. § A királyi hitlevelet Ottó király azonban már most kiadja és azt a nemzet törvénybe iktatja. Ezzel a nemzet Ottó királyt a koronázás megtörténtéig is, a vis major fennforgásáig, alkotmányos, törvényes királyának tekinti és amivel a koronázás vis major következtében maradt el, a nádori méltóságra a jelölési jogát elismeri. 17. §. A királyi hitlevél, melyet Jó szemüveg, jó fényképezőgép, BÁNFAI optika éa totó szaküzletében. Pécs, Zalaegerszeg. BÉLA
