Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-02-13 / 36. szám

XIX. évfolyam 36. szám. Al*3 8 filiél* 1936. február 13. Csütörtök. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak! egy hónapra F50 pengő, negyed- évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. I—PIIIIIBIHWaBB Földindulás! Egyik nagy értékünk, Cholnoky, a föidismeret tudományának fana­tikusa mondja, hogy „bármilyen hatása legyen az embereknek a földre és viszont, azt megállapí­tani a földrajz célja“, de azé a földrajzé, amelyet ő Centroszferára, Litoszférára, Atmoszférára és Or- ganoszferára szélesít ki, sőt ez utolsót Antropogeografiára és De* moiogiára tagol. Azt vallja vele, hogy a természet hatóerői alkot­ják meg nemcsak a geológiai, hanem a demológiai állapotokat is. Az ilyen áliapot megbontásá­hoz megint csak azon erők tör­vényei kellenek s ellenük csele­kedvén csak rombolunk és nem építünk, Ilyen együtthatások alatt ülepedtek le és szilárdultak meg a társadalmi élet formái is. Ezek erőszakos megbontása forradalmi cselekedet, annak minden iszap­jával és kártételével. Ilyen mes­terkedéshez fogott a mi reform­politikánk is, amikor magyar föld­indulást diktált. Bethlen trilógiá­nak mondja a kéziratban már kész drámát, csak azt nem tudni, hogy a hitbizományos főurak ki- lencágu koronájának leütése-e az első darab s a második az álta­lános földeldarabolásról szóló tragikomédia ? Mert akkor még egy harmadiknak is kail abban a bizonyos poros fiókban rejtőznie, amit mi még nem ismerünk. Előttünk fekszik mind a kettő s módunkban van az olvasópró­bát hallani nemcsak az újságok hasábjairól, hanem a színpadról is. Itt annak ismertetésébe bele nem merülhetünk, csak egyetlen kritériumot teszünk szóvá. Ha az összes komoly nemzetgazdasági irodalmat átnézzük, soha senkitől kétségbe nem vont igazság gya­nánt idézzük belőle azt a meg­állapítást, hogy „a földingósitás az arra alkalmas időben és mér­tékkel hasznos lehet, de, ha azt akár korán, akár későn hajtják végre, vagy sikertelen, vagy vég­zetesen káros.“ Ha a társadalom nyugalmát szenvedések, vagy go­noszul felidézett indulatok kavar­ják föl, a íelekingósitásnak min­dig meglesz a többsége, mert ilyenkor a történelem tanúskodása szerint két hatalom fog kezet egy­mással : a demokrácia és pluio- krácia (különben ellenségek). A demokrácia, ha nem is önzésből, de a felsőbbrendűség gyülölésé- ből kész aláásni a nagybirtokos osztály létét. A plutokrácia pedig azért, mert a mezőgazdasági egy­ségek szétszaggatott törmelékei fölött korlátlanabb üzérkedést űz­het. A történelmi osztály földalapjait már későn ássák alá ... A pro­gresszív adózásnak elnevezett rendszer a nagybirtokost gazda­sági tehetetlenségbe lökte. A bir­tok járadéka elvonatván, sem ma­gán-, sem közterheit viselni nem tudta, hanem annyira eladósodott, hogy a biríok mini hulla fekszik már a „földmészárlás“ kése előtt. Nevetségessé vált az az elgondo­lás, hogy a íöldjefosztotí nagy- birtokos ipari és kereskedelmi vállalkozáshoz fogjon. Ahoz a hozzáértésen kívül anyagi erő kel­lene, ha ezt már előbb nem vet­ték volna ei. Azt meg sem említ­jük, hogy az ilyen vállalkozások jogát nálunk régen a vérbeli mer­kantil hatalmasságnak donálták. Ha ezelőtt 15 évvel, amikor ille­tékes helyen megkérdeztük, hogy a történelmi osztályt s általában a nagybirtokot proskribálni akar­ják-e, bátran igent mondottak volna, a proskribáliak nagyrésze még meglevő vagyoni erejében tudott volna és kész is volt ma­gának új teret keresni. Ma azon­ban az „elszegényedett úr“ vég­telenül szomorú osztályát alapít­hatja meg, amelyből sokszor Ca- tilinák és Coriolánusok, vagy Montesquieu szerint „udvari hí­zelgők“, vagy Serédi szerint ala­csony szervilis-ek fejlődnek. A demokrata cé! érdekében p? dig korán látnak a földingósitás- hoz, mert annak feltételei még teljesén hiányoznak, ide nem elég a földéhség (ami nincs), még ke­vésbé a földírigység, ami volt mindig s amit a mai „paraszt­fogás“ hallatlan politikai agitá- cióval éleszt a falvakon. Óriási naivitás azt hinni, hogy a hitelben kapott telek az új „földszerzői“, vagy mint magas helyen mondják, új honfoglalót el mdja tartani. Még a Bethlen— Rubinek—Szabó féle proletárhol­daktól is megszökött a „juttatoí- tak“ nagyrésze, hát a nagyobb darabtól, amelynek terheit nem lehet napszámba- és fuvarbajárás- sa! csökkenteni ? Még ennél is nagyobb idiotiz­mus volna elhinni* hogy a íöld- ingósi ásnak történelmileg igazolt katasztrófáját magasabb, általános gazdasági népoktatás nélkül elke­rülhetjük. A földosztás előfeltéte­leinek nagy garmadája fekszik itt a reform útjában s még a felso­rolásukhoz sem elég egy rövidke cikk. A végrehajtáshoz pedig a maitól eltérő nagy bölcseség, szaktudás, közgazdasági rend, erő és nyugalom kell. Amikor a bu­dai várfokon is földcsuszamláso­dat okoz a magát májusnak kép­zelő januárius, amikor itt benn is két villámsarok: a plutokrácia és viutokrácia fenyeget kisüléseivel, amikor a határon még végzete­sebb a légkör feszültsége, a föld­indulás alapjait feszegetni nem­csak korai és késői, hanem ... meggondolatlanság is. Sz. Magyarországot nem érheti vád — mondotta az ustasa per elnöke. Aix en Provence, február 12. A sajtó híradása szerint az ustasa per tárgyalásán a főtárgyalási elnök Pospisil vallomásával kap­csolatban kijelentette, hogy Ma­gyarországot nem érheti vád. Ma­gyarország Janka-puszta tekinte­tében nem volt azon a vélemé­nyen, mint a vádlottak. Ezt bizo­nyítja, hogy a magyar kormány még 1934. nyarán feloszlatta a jankapuszíai tábort. Teljes fejetlenség Abesz- sziniában. London, február 12. Dzsibuii- ból jelenti a Daily Mail: A hely­zet megfigyelői egyetértenek ab’ ban, hogy, ha a háború tovább tarí, Abesszínia teljesen felmor­zsolódik. A hercegek a négus parancsait nem teljesítik, s a tiszt­viselők nem kapnak fizetést. A parasztokat éhhaláí fenyegeti, mert az abesszin csapatok fosztogatják az éíelmiszerkászSeieket. Az elé­gedetlenség nagy s csak egy szikra kell a robbanáshoz. A né­gus ügyes ember ugyan, de a bajok már túlnőnek a fején. Desta herceg megvert seregeinek sorsá­ról hivatalos körökben sem tud­nak. Hir szerint csak 12 szolga maradt életben s ezekkel Desta az őserdőkbe vette be magát. A vármegye elismerése a Magyar Képirék iránt. terjesztésében kiemeli., hogy „a tanulmányúton voit művészek — névszerint Boromisza Tibor, Han- gay Szabó Miklós, Büky Béia, Antal József, Némethy Béía és Muhoray Mihály — különös gon­dot fordítottak Göcsej néprajzi értékeinek, a göcseji lakosság kü­lönböző magyar típusainak tanul­mányozására s ezzel a Magyar Képírók Társasága kétségtelenül nagy szolgálatot tett mind a ma­gyar művészetnek, mind pedig a néprajzi tudománynak. Ezenkívül a Társaság tagjai az elmúlt szeptember hónapban Zalaeger­szegen rendezett Göcseji Héten kiállították műveiket s ezzel a kiállításukkal a propaganda célo­kat szolgált ünnepségnek tartal­mat adtak, annak színvonalát nagyban emelték s egyben kiváló alkotásaikkal felhívták a nagykö­zönség figyelmét a magyar mű­vészet szempontjából is értéket jeíeniő Göcsejre.“ Megjegyzések. A szovjet elismerése óla újra egy kommunista összeesküvés hazánkban. A jellemzéke: a régi jól szituált egyének az elégedet­lenek, tanult emberek bőséges él­harcos! fizetéssel, erkölcsi vilá­guk : kettőt is titkos találkán csípnek el. Orvos, mérnök, statisztikus vi­szik a szerepet. A nép romlásá­hoz elengedhetetlen egy*két meg- kótyagosodott ur. Mi szüksége is lehet a magántisztviselőnek a havi kétezer pengős keresetű Röntgen­specialistának a felfordulásra ? Csak a múltjuk indokolja és a vörös pénz. Lám az elegánsan lakó Pikier zsebében „csak“ 4500 pengőt és még vastagabb tételű idegen valutát találtak. Az orvos napi vörös pénztári for­galma 7—8000 pengő. Kiss Zsig- mond párttitkár havi 4000 P-ős fizetést kapott. Ezért aztán érde­mes ábrándozni a világforradaiom- ról és érdemes az irhát egy-kéí hónapra rendőrkézre adni és eset­leg toloncuton visszamenni a „szép“ Oroszországba, ahonnét az Eszme, a Pénz és a Szabad­szerelem árad. Titkos találkák rendszere — ehez azonban nem kel! Moszkva, ehez elég a mi poshadt polgári társa­dalmunk is. Kitartott szeretők, kettős válások, gyermekíiprások, rángatózó nősténykedések azono­sak ott és itt. A polgári társada­lom, ha tovább halad a pogány­ságban, szépen beleroíhad a kommunizmusba. A szabad sze­relem és a válás „joga“ már adja az átmenetet. * A Magyar Képirók Társasága a nyár folyamán tanulmányutat tett Göcsejben s e tanulmányút alkal­mából a kultuszminisztérium a Társaságot tanulmányi segélyben részesítette. B ő d y Zoltán alis­pán most a kultuszminiszterhez intézeti felterjesztésében beszámol ennek a tanulmányútnak az ered­ményéről és jelentőségéről. Föl­A Kozma-Marton viszály tehát elülőben ? A fegyverek azonban még zajt csapnak. Lám Marton 30 vitézével Budáról a vidékre tart, a nevezetes Németh Imre

Next

/
Thumbnails
Contents