Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-02-08 / 32. szám

XIXi évfolyam 32. szám» Apa 8 fiilép 1936. február 8. Szombat. Z»I * P2GYEIÖJS&G Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ;;; Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra l-50 pengő, negyed- évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. 1500 pesragö. Ezer pengő rendes fizetés, öt­száz pengő mellékkereset: ez ösz- szesen 1500 pengő egyhavi jöve­delem. Ennyit kapóst az a mis­kolci főkönyvelő és mégis — sik­kasztott, mert ennyi sem volt ele­gendő költséges életmódjának s úri passzióinak kielégítésére. Ha az ilyen „életmód“ csak el­szigetelt jelenség ienne, megelé­gedhetnénk azzal, hogy az egész ügyet bízzuk az igazságszolgálta­tásra s ne bolygassuk nyilváno­san s csupa áiszemérembő! hall­gassuk el. De ez sokkal több egy ember megtévelyedésénél, valósá­gos bűnözési rendszer s ha ame- rikaias síilussal akarnánk kifejezni, nevezhetnénk „gangster- rendszer­nek“ is. Ami nem is magyar, nem is európai, hanem világjelenség­nek számit. Epén ezérí nincs is okunk ta­kargatni, meri ahogyan helytele­nül cselekszik az, aki sebeit eltit­kolja s nem kezelteti, épen olyan helytelen volna az ilyen társadalmi sebek takargáiása, aminek nagyon könnyen vérmérgezés lehetne a következménye. Nincs okunk a külföld előtt is ’eplezgefn?, mert a tisztelt külföld nálunknál sok­kal különbeket produkál, hogy csak a francia Stavisky ügyet s a revol veres amerikai bank», gyermek- és emberrablásokat em­lítsük. Nem használna s csak ártana minden ilyen bűntény takargatása, meri a maga körében mégis csak kiszivárogna s végezné romboló munkáját, mig a birósági bünte­tés nem juína olyan mértékben köztudomásra, azért, mert a rossz hírnek mindig gyorsabb a szár­nya, mint a jónak. Társadalmilag is kezelni keli azt a bűnözési hajiarnosságot, ha a maradék magyai Ságot meg akarjuk menteni a lelki fertőzés­től és összeroppanástól. Gyökere­sen ki kell irtani mindent, ami a társadalom erejét gyengíti. Ki kell irtani azt a hánya-veti úrhatnám» ságot, szertelen élvezeívágyat s nyegle könnyelműségei, ami hadi­lábon áll az etikai törvényekkel s arra indit egyeseket, ha tiszta keresményükkel nem tudják ki­elégíteni tékozlási hajlamaikat, minden erkölcsi felelősségérzet nélkül hozzányúlnak a — másé­hoz. A fekete könyv kartotékját kell felfektetni azokról, akik anyagi helyzetüknek meg nem felelő köl­tekező s pazarló életmódot foly­tatnak. Fel kell állítani, mint élő tilalomfát — az „Impedimentum publícae honestatis“. — A köz­tisztesség akadályát velők szem­ben. A szabadelvű világnézet érájá­ban az ilyen alakokat, mint „köny- nyelmüeket“, „zsonglőröket“ s kikapós uracsokat becézgeiték. Ennek a cirógató, félig bünpalás- Soló módszernek ebben a lecsú­szott világban nincs helye ! Ami­kor százezrek éhséggel, nyomor­ral küzdenek, a társadalom nem engedheti meg, hogy egyes kon­junktúra-lovagok és szerencsefiak a mások zsebében kotorásszanak s onnét emeljék ki a keservesen megtakarítóit filléreket és pengő­ket. Szakítani kell a „Fenn az ernyő, nincsen kas“ elvével s visszatérni a társadalmi egyszerű­séghez s csak addig nyújtózkodni, ameddig a takaró ér! A gazdasági és társadalmi éle­tet megbénító nagy nincsteíenség- ben, az elképesztően súlyos-jeladó­Budapest, február 7. A Dréhr Imre ügyében tegnap délelőtt kihirdetett kúriai Ítéletnek tragi­kus folytatása lett. Dréhr, mikor közölték vele, hogy a Kúria há­rom és fél évi fegyházra iltélte, sodotíságban csak egyetlen men­tőeszköz a takarékosság, az egy­szerű, egészen az igénytelenségig ható élet lehet, Aki az életet nem így fogja fel, társadalmilag kell rászorítani, mert annak a nagy farsangi heje- hujázásnak mindig keserű szokott lenni — a böjtje. Azért nagyon alkalmas elméikedíető témának kínálkozik ez a közeledő böjti szent időre. Mert akárhogyan forr is a farsang hangulata, ez a böjt meg fog jönni. Azért már most állítsuk fel a köztisztesség akadá­lyát, hogy minden könnyelműnek elmenjen a kedve beleütközni en­nek tilalomfájába. Németh János. nagyon megtörtén viselkedett és hamarosan lefeküdt, de előbb még altatót vett be. Fél három óra tájban felesége bement a há­lószobába, hogy megnézze az urát s akkor Dréhr Imrét eszmé­letlenül találta. Orvost hívtak, aki megállapította, hogy a volt államtitkár meghalt. A halál okára vonatkozóan két feltevés merült fel. Egyik szerint Dréhr meg- mérgezíe magát az ítélet miatt, a másik feltevés szerint termé­szetes oka van a halálnak. Dréhr előrehaladott cukorbaja volt s ez, valamint a bünperrel járó izgal­mak ölték meg. A holdestet fel fogják boncolni. Dréhr Imre édesanyjának álla­pota fiának halála miatt válsá­gosra fordult. A 72 éves asszony szive nagyon beteg. A néhai államtitkár özvegye folytatni fogja azt a polgári pert, amelyet Dréhr indított a kincstár ellen számadásai helyességének megállapítása céljából. Dréhr Imre barátai utalnak Dréhr egy kijelentőjére, Eskü­szöm — mondotta régebben az államtitkár, — hogy ártatlan va­gyok. Ha elitéinek, nem élem túl, öngyilkos leszek. Irataim között egy levél fesz, amelyben mindent megírtam, amit a törvényszék előtt nem mondhattam el. — Gál védő nem tud ilyen levélről. Dréhr kezelő orvosa szerint semmi adat sincs arra, hogy az államtitkár erőszakos módon halt volna meg. A boncolás idejét még nem állapították meg. A család a boncolás mellőzését kérte. Since**® bíboros halála. Vatikán Város, február 7. Sin- cero Lajos bíboros, aki hosszabb ideje betegeskedett, ma reggel Rómában meghalt. Az elhunyt bíboros őszinte barátja volt Ma­gyarországnak, s ezt tettekben és szavakban egyaránt gyakran ki­fejezte. A Szent Imre év alkalmá­val Magyarországon járt, mint rendkívüli pápai legátus, s akkor a magyar nép nagyon megked­velte a bíborost, aki magyam! is megtanult. Sincero biboros fel­szentelése után hosszú ideig teo­lógiai tanár volt, majd 1908-ban a római kúriához került. XI. Pius pápa 1923-ban kreálta bíborossá. Sándoa* Pál mégha!!, Budapest, február 7. Sándor Pál országgyűlési képviselő 76 éves korában a Zsidókórházban meghalt. Sándor Pál pályája kez­detén a gabonakereskedelembe kapcsolódott bele, majd a buda­pesti közúti villamosvasút igaz­gatója lett. Ő alapította az OMKE-t, melynek haláláig elnöke volt. 1901-től országgyűlési kép­viselő volt. Még nem tisztázták Dcéhp Imre halálának okát. Qpäsz pStpSk fcferuár 16-án veszi át a sjsomb&tiaelyi egyház­megye kormányzását. Waüner József apostoli admi­nisztrátori helynök körlevélben tudatta a szombaihelyi egyház­megye papságával, hogy XL Pius pápa Grősz József felszentelt püspököt bízta meg a szombat­helyi egyházmegye kormányzásá­val. Az apostoli kormányzó püs­pöki címerében — Írja — ez a jelszó áll: »Cor pro corde“. Kér?, hogy a papság és a hívek a jel­szóra feleljenek ugyanilyen vissz­hanggal és fogadják szivük sze- retetével a püspököt. Bejelenti a helynök, hogy Grősz püspök február 16-án, vasárnap veszi át az egyházmegye kor­mányzását és erre az alkalomra meghívja az egyházmegye pap­jait és rajtuk keresztül a híveket. Mivel az apostoli kormányzó minden pompát és külső ünne­pe! elést mellőzni kiván, azért az ünnepet komoly egyszerűséggel tartják meg. Délelőtt 10 órakor a papság fogadja a székesegyház kapujában a főpásztort és az ol­tárhoz kíséri. A Veni Sancte után a püspök a szószékről szembe* szédet mo: d, majd ünnepélyes szentmisét pontifikái. Szentmise után a püspöki rezidenciában fo­gadja a papságot és a világi ha­tóságokat a következő sorrendben: 1. a világi és szerzetes papságot, 2. a vegyesdandárparancsnoksá- got, 3. Vas és Zala vármegyék hatóságainak együttes küldöttségét, 4. Szombathely város és az ot­tani egyesületek küldöttségét. Hodzsa miniszterelnök nyilat­kozata a dunai államok közei " Párás, február 7. A Petit Pári­sién tudósítója előtt Hodzsa cseh miniszterelnök érdekes nyilatko-, zatot tett. Mindig hive voltam — mon­dotta —, hogy a középeurópai államok közeledjenek egymáshoz. Meggyőződésem, hogy meg lehet teremteni a megértést, s erre mind politikai, mind gazdasági téren szükség van. Schuschnigg kancellár véleménye megeggyezik az enyémmel. Gazdasági téren az első megoldandó probléma a kisantant államokat közelebb hozni a római hármas egyezményt alá­író államokhoz, vagyis Magyar- országhoz, Ausztriához és Olasz­országhoz. A Habsburg ügy, úgy látszik, al van intézve.' Szerelnők, ha az a bizalmaílanság, amely ez ügyben a kisantant másik két államában megnyilatkozik, lecsil­lapodnék. Kijelentene még Hodzsa, hogy legközelebb Bécsbe utazik.

Next

/
Thumbnails
Contents