Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-02-04 / 28. szám

XIX. évfolyam 28. szám. Apa 8 fillér 1936. február 4. Kedd. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. .. 1 Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak! egy hónapra 1’50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. A pápa ismét békeközvetitést kezd az abesszin viszály ügyében. Róma, február 3. A lapok élén­ken foglalkoznak a nemzetközi helyzet súlyosságával, amit az olajzáriat elrendelésének lehető­sége idézett elő. Múlt éjszakai ülésén a fascista nagytanács is súlyosnak Ítélte meg a nemzet­közi helyzelet és ennek nyíltan kifejezést adnak a vasárnapi la­pok is. Nem áltathatjuk magun­kat ábrándokkal — irja a Gior- nale d’Italia. Á kőolajzárlat elhá- rithatatlanul átsiklik gazdasági térről katonai térre. A petróleum- tilalmat csak blokáddal lehet vég­rehajtani, a blokád katonai ter­mészetű rendszabályokkal jár, a a blokád maga a háború. Olasz­ország jói felkészült és nem áll egyedül. Az olasz félhivatalos, a Voce d’Italia rámutat arra a felelős­ségre, amit az olajzárlat elrende­lése a hatalmakra nézve jelent. A megtorló rendszabályok szigorí­tására Olaszország a védekezés fokozásával felel és fegyvereket állít szembe a fegyverekkel. London, febrűár 3. A Daily Telegraph jelenti Vatikán Város­ból, hogy a pápa folytatja a vi­szály békés megoldására irányuló kísérleteit. Rá akarja bírni a nép­szövetségi hatalmakat, hogy meg­felelő béketervet dolgozzanak ki. Páris, február 3. Olaszország hatalmas visszavágásra készül a megtorló államok ellen. A meg­torlásban részt nem vevő álla­moknak messzemenő kedvezmé­nyeket akar nyújtani, első sorban pedig Amerikának, több évi ki­zárólagos behajózási jogot akar adni, ami Franciaország iparától és kereskedelmétől elvonná az olasz piacot. London, február 3. Az abesszí­niái svéd vöröskereszt vezetője elmondotta, hogy az abesszin hadsereg nagyon zilált állapotban van. Desta herceg seregét a lassú éhhalál fenyegeti. Tiz nap alatt tizenkétezer harcos szökött meg seregéből és háromezer a betegek száma. Mocsárlázjárvány is pusztít táborában. Desta állandóan vissza­vonul. Az olaszok Negelli kör­nyékén igen jő repülőterepet épí­tettek ki, ahonnan három óra alatt bombázhatják Addis Abebát. A német távirati iroda jelentése szerint az olasz hadvezeíőség al­kalmat adott a külföldi sajtó ki­küldötteinek a hadszíntér meglá­togatására. Az oiasz seregek ál­lapota jó benyomást gyakorolt a sajtőíudősitókra. Az abesszin had­seregben sok idegen tiszt műkö­dik, mint tanácsadó, nagyobbára görögök. Eckhardt ismét sürgette a kormányzóhelyettesi intézményt. Lengyeltóti, február 3. Vasár­nap teljes erővel folyt a válasz­tási harc a lengyeltóti kerületben. Gaál Olivér támogatására Eckhardt Tibor löbb beszédet mondott. Hangoztatta, hogy az ellenzéki összefogásnak már mutatkozik az eredménye, mert a kormány­párt tiltakozik a diktatúra „vádja“ ellen, amit pedig titokban óhajt. A diktatúrára törekvő erők most csak visszahúzódtak, de nem szűntek meg működni. Az elve­télt diktatúra következménye, hogy a kormányban teljes a széthúzás, a NÉP ben teljes a bomlás és a meghasonlás. A legfőbb cél a diktatúrával szemben a nemzeti önkormányzat kiépítése, ennek pedig elengedhetetlen előfeltétele a becsületes és titkos választójog. Sürgette ezután Eckhardt a kormányzóhelyettesi intézményt. A kormányzónak — mondotta — módot keli adni arra, hogy dön­tően szólhasson bele abba, mi történjék akkor, ha Isten elszó- litaná az élők sorából. Még éle­tében módott kell adni a kormány­zónak, hogy saját rendszerének, az ő egyéniségének és felfogásá­nak megfelelő folytatásáról gon­doskodjék. Vájjon Gömbös nem épen arra az időre készíti elő az ország gúzsbakötését, amikor az ő kezébe hullana Magyaror­szág ügyeinek legfőbb intézése? E lehetőség ellen idejében véde­kezni kell. Hangoztatta Eckhardt, hogy ma nincs biztosítva a gyülekezési jog, a sajtószabadság, a szemé­lyes szabadság. Biztosítani kell az önkormányzat szabadságát, a tisztviselők pártatlanságát és a politikából való kikapcsolását. Olyan közszellemre van szükség, amely őrt áll a nemzet szabad­sága és alkotmánya mellett. Bornemissza miniszter az iparosokról. Beszédet mondott a lengyeltóti kerületben Bornemissza ipari mi­niszter is ifj. Temple Rezső tá­mogatására. Kifejtette, hogy a kormány a kisipar felvirágoztatá­sára törekszik a mintamühelyek, a továbbképzés, az ipari kölcsö­nök és az OTÍ terhek rendezése segitségével. Rövidesen benyújtja az ipartörvény módosítását, s eb­ben nagyobb jogkört ad az ipar­testületeknek és több védelmet nyújt az iparnak. A háziipart fej­leszteni akarja. A gyűlés után az újságírók szóba hozták a miniszter előtt azt a nyugtalanságot, amelyet a ter­vezet módosításnak az a része keltett, hogy az iparigazolvány megvonható. Kérdezték, hogy ezt nem használják-e ki pártpolitikai célokra. A miniszter kijelentette, hogy nem lesz semmiféle általános reví­zió az iparengedélyek és igazol­ványok terén, gondoskodás tör­ténik viszont arról, hogy a jövő­ben ne gyakorolhasson ipart az, aki megbízhatóságánál fogva erre méltatlannak bizonyult. Politikai szempont nem játszik szerepet, mert hiszen csak bírói ítélet lehet alapja az iparengedély elvonásá­nak. Ha valamely iparos ismétel­ten becsapja a közönséget, azzal szemben ugyancsak sor kerülhet az iparengedély megvonására. Titulescu Bukarestbe hívja a népszövetségi tanácsot a dunai kérdés megvitatására. London, február 3. Titulescu Párisban azt a javaslatot tette, hogy a népszövetségi tanács legközelebbi ülését Bukarestben tartsák meg. Ez a megoldás le­hetővé tenné, hogy a dunai kér­désben érdekelt államok vezető államférfiai eszmecserét folytassa­nak a nagyhatalmak képviselőivel. Még nem tudják, hogy a javaslat milyen fogadtatásra talált. Páris, febr. 3, Károly román ki­rály beható tanácskozást folytatott Flandin külügyminiszterrel a kö­zépeurópai kérdésről. Párisba ér­kezett Boris bolgár király is, aki ma találkozik Fladinnal, majd pe­dig a török külügyminiszterrel. A különböző tanácskozásokban résztvesznek még: Pál jugoszláv régens, Titulescu és Kánya kül­ügyminiszterek. A francia-román megbeszélések hir szerint három pont körül fo­rognak: 1. Az osztrák-német csat­lakozásra irányuló német kísérlet lehetősége, 2. a Habsburg trón visszaállítására irányuló bécsi kí­sérlet, 3. a dunai egyezmény. London, február 3. A sajtó fi­gyelme Páris felé fordul, ahol államok királyai és vezető áilam- férfiai tanácskoznak a francia kormány tagjaival a Duna völ­gyének kérdéséről, az osztrák függetlenségről és a szovjet vi­szonyáról a kisantantboz. H i r szerint a kisantaní most sem en­geded Habsburg ellenes álláspont­jából. A párisi megbeszélések egyik célja gazdasági és politikai együttműködés megteremtése a dunai államok között, s ebbe belevonnák Oroszországot és Olaszországot is. A százéves nagykanizsai Polgári Egylet jubileumi ünnepsége. w Vitéz Tabódy főispán beszéde. A nagykanizsai Polgári Egylet, amely az országban a legrégibb a vidéki társas körök között, va­sárnap ünnepelte fennállásának századik évfordulóját impozáns keretek között, a város egész tár­sadalmának részvételével. Délelőtt 9 órakor ünnepi hála­adó istentisztelet volt a plébánia- templomban, majd délelőtt 11 órakor kezdődött a diszgyűlés a városháza zsúfolásig megtelt dísz­termében. A gyűlésen megjelent vitéz Tabódy Tibor főispán tit­kára, Fodor László dr. kíséreté­ben. Ott volt Krátky István dr. polgármester, a honvédtisztikar képviselői, a hatóságok fejei, s az összes egyesületek küldöttségei. Hajdú Gyula dr. elnök nyitotta meg a diszgyülést. Üdvözölte meleg szavakkal a főispánt, majd méltatta az egyesület százéves működését, rámutatott, hogy ez az egyesület a legnehezebb idők­ben, a Bach korszakban, a világ­háború és a forradalmak idején vára volt a hazafias érzésnek. Németh László dr. titkár ol­vasta fel ezután szépségekben bővelkedő jelentését lendületesen. Kiemelte az egyesület szerepének hatását Nagykanizsa közéletére a száz éves múlt folyamán. Vitéz Tabódy Tibor főispán szólalt fel ezután tapsok köze­pette. Nagyhatású beszédében ki­fejezte örömét, hogy ilyen értékes egyesületek munkálják a társa­dalmi együttérzést, amilyen a ju­biláló egyesület. Hangsúlyozta, hogy ezek az egyesületek mentik meg a magyar társadalmat A főispán beszéde után a pol­gármester és a kanizsai egyesüle­tek elnökei köszöntötték a jubi-

Next

/
Thumbnails
Contents