Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)
1936-02-02 / 27. szám
2. tudna. A háromnapos silentium- ban végigjárta Jelkük az igazságok mélységeit és magasságait, hogy utoljára a saját mélységükbe, lelkűkbe tekintsenek. Csodálatos dolgokat fedez fel ilyenkor mindenki önmagában: az Isten halhatatlan képmását, akit az Ur maga formált saját képére és hasonlatosságára. Ezt eddig is tudták, eddig is látták, de ilyen közelről, ennyire világosan és ennyire őszintén még sohasem tekintettek magukba. A léleknek a bűnök által való megkötöttsége egyfelől, másfelől az örök cél végtelen távlatai, a végtelenül szent Isten nagysága és szépsége állnak előtte s valami elé állítják. De jön a kegyelem. A kegyelem indítására megszűnik a tétovázás, lehullanak a bűn bilincsei, hogy az isteni malaszt csodálatos szépségébe öltözzék a lélek. Minő felséges látvány, minő elragadó ! Csak a lelkek világában található ilyen. Méltó példa a követésre a mindenkori nyolcadik osztály számára. Ilyen lelkigyakorlatra van szükség. Ez minden kiadást, minden fá- radtságot megér. De példa lehet az öregeknek, felnőtteknek is. Nem csak az indulásnál van szükség a kegyelem megújító erejére, a lélekmosásra, hanem akkor is, amikor már valaki ott áll kint az élet küzdőterén s fáradt, rokkant, koravén, megtört, életunt. Menjünk ilyenkor a Man- rézába. Nézzünk önmagunkba, állapítsuk meg őszintén a lelkűnknek önmagunk elől is titkolt állapotát. Nézzünk őszintén lelkünk rejtett zugaiba s ha itt rendet teremtettünk, mindjárt más képet nyújt ez a világ. Az önmagában meghasonlott számára sivár és kietlen, de annál beszédesebb képe az Istennek azok számára, akik a Manrézában tabula rasat csináltak a saját lelkűkben. Ifjak, felnőttek! kövessük a vonzó példát s menjünk néha a Manrézába lélekmosásra, lelki megújulásra! Rövid táviratok. XI. Pius pápa felgyógyult könnyebb betegségéből és ma már fogadott. — Dalmáciában 31 fokos meleg van, a lakosság a tengerben fürdik. Már megjelent a cseresznye, amire ember« emlékezet óta nem volt példa. 1876-ban is csak április 5 én volt ez első cseresznye. — Nagy becskereken egy rendőrtiszt meggyilkolta és kirabolta Járosi Sándor magyar gazdát. — Bizalmat szavazott a francia kamara a kormánynak. Magas calóriáju elsőrendű, könnyű éghető darabos szén már leszállított áron. 3.5G pengőért házhoz szállítva kapható. 500 kg. vételnél 3% árengedmény SZEICÉÜÜÉL Kossuth ut 62. Telefon : 89 NyiJ$dijas gyermektelen házaspár május 1-re keres egy 5 méteres egy szobás száraz lakást, mellékhelyiségekkel. Címeket a kiadóba,. Zalamegyei Újság és Törökország képviselőivel is. A sajtó úgy tudja, hogy a megbeszélések alapján sikerül felállítani a létesítendő dunai egyezmény vázát. Érdeklődéssel várják, hogy milyen politikát kezd a szovjet. Napjainkban a telepítés kérdése erősen foglalkoztatja a közvéleményt, s így nem érdektelen foglalkozni a korábbi hasonló mozgalmakkal. A maihoz hasonló mértékben a századforduló körül fordult a közvélemény figyelme a telepítés kérdése felé. A múlt század végén történtek is telepítési akciók részben a társadalom, részben az állam részéről, de nem hozták meg a kívánt eredményt. Ennek ellenére sem vitatták az érdekelt körök a telepítés célszerűségét és fontosságát. Azért 1900-ban a földművelés- ügyi miniszter meghívására értekezletre jöttek össze az ország közéletének előkelőségei és öt napon keresztül tárgyalták a kérdést. Ennek a fontos értekezletnek elgondolásait ismertetjük az alábbiakban, annál is inkább, mert a leszürődött elvek jórészt ma is időszerűek a telepítés ügyével kapcsolatban. Az ötnapos értekezleten elágazók voltak a vélemények, de az összes résztvevők megegyeztek abban, hogy a telepítés helyes keresztülvitele a legközelebbi jövő elodázhatatlan követelménye és föladata. Érdekessége volt az értekezletnek, hogy teljesen gyakorlati szempontból vizsgálták a kérdéseket. Egyöntetű volt a vélemény, hogy teíepiteni nem mindenkit lehet, hanem csak azokat, akik némi anyagi erővel is rendeikez- keznek és egyénileg alkalmasak ahoz, hogy saját birtokhoz jussanak. Olyan kisbirtokos osztályt kívántak teremteni, amely a maga anyagi létében, de erkölcsi, eszmei világnézetében is független legyen. Be kívánták vonni a telepítésbe a munkás osztály értékes részét is, hogy a munkás a társadalommal szemben megbé- küijön. Fontos szempont volt a kivándorlás megakadályozása a főjdhözjuttatás által. Érdekes, hogy a felszólalók a telepítésnek örökhaszonbérlet formájában való megoldását általában nem tartották jónak, mert aggódtak, hogy ezen keresztül megint a régi jobbágyság lép életbe (Ma a szakemberek — legalább is részben — helyes megoldásnak tartják az örökhaszonbérletet). Támadták a városi birtokokat (Debrecen, Kecskemét, Nagykőrös), mert az értekezlet egyes résztvevőinek felfogása szerint a községi birtokok kezelése a legrosszabb az országban és kis embereknek felosztva sokkal inkább jövedelmeznének. A tulnagy városi birtokokban a községesités akadályát is látták. A kialakult felfogás szerint a nincstelenek azért tódulnak a városokba, mert a városi kötött birtokok nagy területen lehetetlenné teszik új községek alakulását. Érvül hozták fel a telepítés mellett, hogy a kis- birtok többet jövedelmez, tehát előmozdíthatja az ország iparosítását is azáltal, hogy a jobb mezőgazdasági termelés révén előteremthetők az iparosítás céljaira a tőkék. A földárak csökkenését is megállítja a telepítés, mivel az új telepesek nagy tömegben lépnének fel vásárlókként. A mezőgazdasági termények árcsökkenése ellen is orvosszert láttak a telepítésben. De várták tőle a nemzetiségi kérdés enyhülését is. Élénk vita folyt arról, hogy a telepítés állami, vagy társadalmi feladat legyen-e. Addig ugyanis inkább társadalmi erővel folytak ítt-ott telepítési akciók. Az értekezleten inkább az állami kezdeményezés felé hajlott a vélemény. Utaltak arra, hogy az addigi telepítések azért nem sikerültek, mert a telepesnek nem volt pénze, sem hitele, s azok a pénzintézetek, melyeket a lebonyolítással megbíztak, inkább a saját érdeküket nézték. Kialakult az a vélemény, hogy az államnak kell kezébe vennie a telepítési mozgalmat, mert csak az állam tud nagyobb Jé ssemüiTOg, Jó fényképezőgép, lé fényképkidolgo; BÁNFAI BÉLA optika és fotó sxaküllőiében. Pécs, Zalaegerszeg. 1936. február 2. CORVIN ÁRUHÁZ «•t, Budapest közli, hogy ügynökei nincsenek, vevők látogatásával senkit nem bízott meg és részletre nem árusít. Az áruház Írásbeli rendelések ellenében készséggel szállítja vidékre is, mindennemű használati cikkét, a közismert jó minőségben. tőkét megmozdítani a telepesek érdekében és az állam tudja a hitelkérdést megoldani. Az állam tudja biztosítani, íhogy a telepes a birtokot olyan feltételek mellett k3pia meg, amelyek mellett tudja a törlesztési terheket fizetni és saját megélhetését biztosítani. Igen fontos része volt a vitának, hogy az új kisbirtokos osztályt birtokának megtartása tekintetében miként biztosilsák. Többen hangoztatják, hogy az örök- ségi jogot meg kell változtatni, meg kei! szüntetni az örökjog mai elvét: a köreles részt, mert ha a birtok állandóan osztódik, akkor rövidesen a telepes birtokok összevásárolhaíók lesznek és isméi egy kézbe jutnak. Érvül felemlítették, hogy Anglia az ir birtokos osztályt épen a köteles rész bevezetésével gyengítette meg és húzta ki lábuk alól a talajt. Egyeztek a vélemények abban a tekintetben is, hogy, ha valamely nagybirtokos nagyobb birtoktestet a telepítés céljaira bocsát, akkor abból középbirtokot is kell alakítani az épületek értékesítése céljából. Sőt minden telepes községbe kívántak néhány középbirtokost, hogy azok a falu vezetői, tanácsadói legyenek. Legfontosabb követelménynek állították fel az értekezleten az akció helyes pénzügyi lebonyolítását. Szükségesnek mondották, hogy tőkeerős járadékintézet alakuljon, amelynél a pénzzel való nyerészkedést ki kell zárni. Ez az intézet csak közvetítője lehet a pénznek. Innét kapná meg a telepítő birtokának vételárát egy összegben, viszont méltányos feltételek mellett ide fizetnék be a föld vételárát. Az elgondolás az volt, hogy a telepesek nem bírnak el többet, mint ösz- szesen 4 és fél százalékos amortizációt, természetesen hosszú időre elosztva törlesztést. Követelménynek állították fel, hogy a telepes első évben ne fizessen adót, s a rossz esztendőkben törlesztést sem. A telepes község egyetemleges felelősségének gonBadacaanyi I. a. rizling literje 60 fillér, söjtöri I. a. rizling literje 40 fillér. Kossuth L. u. 22 szám alatt. Fontos tárgyalások folynak Párisban a középeurópai Páris, február 1. Károly román király és Tilulescu külügyminiszter nagyfontosságu megbeszélés! folytatnak a francia kormányférfi- akkai. Azt hiszik, hogy a középeurópai kérdések állanak előtérben, Tárgyalások kezdődnek még a Balkán államok, a szovjet, Ausztria Egy régi telepítési mozgalom, amelyből semmi sem lett.!
