Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)
1936-01-26 / 21. szám
2. 7alamegyei Újság 1936. január 26. A képviselőtestület pénzügyi bizottságából kihagyták a gazdákat. A Gazdakör elnökének levele. London, január 25. Tegnap 110 ezer ember nézte meg a király ravatalát, 8 a zarándoklás ma is nagy tömegekben folyik a parlamentben felállított koporsóhoz. Valaki elment . . . Csendben, korán, észrevétlen ment el. Zalaegerszeg nem tudott róla, csak sok-sok fiatal zalaegerszegi leányszív lett szomorúbb, mert elment. Hogy itt volt, természetesnek vettük, hogy köz- tünk van : ő csak dolgozott és dolgozott egyszerűen, önzetlenül és minden munkájában benne volt az ö jóságos leányszive és szép kongreganista lelkülete. És most, hogy elment, lassan ráeszmélünk arra, ki volt Horváth Irénke a zalaegerszegi lcánykon- .gregáció számára. Az ő fáradhatatlan munkássága hiányozni fog nagyon . . . Tegnap este, amikor a kongregáció búcsúzott tőle, tudtuk meg azt, hogy nem olyan könnyű elválni valakitől, aki a szivét és a lelkét egészen odaadta nekünk. Éreztük, hogy nem csak munkássága, hanem az ő kedves személye is nagyon hiányzik majd nekünk . . . Horváth Irénke elment, mert hívta az országos leányifjusági központ Budapestre és mi elengedtük, mert tudtuk, hogy igy jobb neki, de el nem felejtjük és visszavárjuk ! És mi reméljük, hogy ő visszajön közénk, mert ide köti a közös munka, a közös gondok, a közös jövőnk . . . Horváih Irénke! a zalaegerszegi leánykongregáció szeretettel elkísér és visszavár ! Rövid táviratok. Az erdélyi kisebbségi alkaU mazottakat ismét nyelvvizsgákkal üldözik. Legutóbb Temesvárott száz alkalmazottat elbocsátottak, újabban pedig ismét kétszáz városi munkást, szolgát és őrt küldtek el a román nyeiv nem tudása cimén. — Egyiptomban a helyzet ismét kiéleződött. A katonaság és a csendőrség készenlétben áll. — Szabó Ambrus fejérmegyei ny. kántortanitót, aki jelenleg 102 éves, a kormányzó elismerésben részesítette. Zalavármegye alispánja. 34917 sz. ni. 1935. Hirdetmény. Zalavármegye alispáni hivatala Zalaegerszegen a vármegyeházán 1936. február hó 5-én délelőtt 11 órakor megtartandó nyilvános árverésen eladja a használatban nem levő hat üléses csukott Buick személygépkocsiját az összes tartozékokkal együtt. A venni szándékozók ugyanott megtekinthetik. A kikiáltási ár 800 P. A vevő tartozik a vételárat azonnal készpénzben kifizetni és gondoskodni arról, hogy a gépkocsit a vármegyeházáról eltávolítsa. Az árverésen résztvevők kötelesek a megkezdés előtt 40 P bánatpénzt lefizetni, mely az árverés megtörténte után a vételárba beszámit- tatik és ellenkező esetben visszafizettetik. Zalaegerszeg, 1936. január 23. Alispáni helyettes: Dr. Brand vin., főjegyző. Kapluk az alábbi levelet: Igen tisztelt Szerkesztő LM Méltóztassék megengedni, hogy b. lapjában pár szóval megemlíthessem a város képviselőtestületének f. hó 23 i alakuló közgyűlésén az összes bizottságok választásánál történt visszásságot, amely a zalaegerszegi gazdák összességének önérzetét érinti. Tény az, hogy a tiz bizottságban, amelyekben az adófizetők és a városi polgárság össz-érdekei- nek megvitatása sorra kerül, a választás alapján egyetlen gazda sem foglal helyet, kivéve a temető bizottságba beválasztott egy gazdát (de ezek után ez sem fogadja el a választást) Pedig épen a gazdatársadalom az, amely a kötelezettségek terhétől mentesülni, az alól kibújni nem tud. Érdeklődésünkre az! a választ kaptuk, hogy a jelölő listát összeállítók pártszempontból bírálták el a jelöléseket. Kérdezem én: szabad-e egy község, egy város életében, belügyeiben olyan erős pártpolitikát alkalmazni, amely kizár mindenki mást — lett légyen az bármenny re tisztességes, becsületés, a köz és a város érdekeit néző és kimondott nemzeti alapon álló személy, — ha nem a hatalmon levő politikai párt tagja? Heiytálló-e az a kijelentés, amely azt mondja: ki nem mellettünk, ellenünk ? Volt e a magyar gazdatársadalom valaha is á nemzet és az ország kárát okozó pártnak tagja? Nemzeti önérzetében nincs e sértve, megtámadja a gazdatársadalom, amikor a városi, községi vezetésből ki áratik, egy politikai párt egyes tagjainak öncélusága folytán? Grősz József dr. felszentelt püspök, a szombathelyi egyházmegye apostoli adminisztrátora pénteken délben Szombathelyre érkezett. Bemutatta kinevező okiratát a székeskáptalannak s ezzel megtörtént a kormányzás átvétele. Első kormányzati ténykedése az volt, hogy Wallner József apátkanonok, eddigi püspöki helynököt helynökévé kinevezte. A novai plébániatemplom Dorfmeister freskóinak restaurálásával, mint ismeretes, az országos nevű festőművészt, Királyfalvi Kraft Károlyt bizta meg a nyár folyamán Mikes János gróf megyéspüspök és a művész még az ősz- szel meg is kezdte a munkát, tekintettel annak sürgősségere. A művész most terjedelmes jelentést tett a Műemlékek Országos Bizottságának a festmények állapotáról és az eddig végzett munkáról. Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá alakulása óta a mai napig nem fordult elő, hogy a pénzügyi és jogügyi bizottságban a gazdák helyet ne foglaltak volna. É3 hogy ez káros soha nem volt, bizonyítják az elmúlt idők jegyzőkönyvei, amelyekből kitűnik az, hogy a városra később sérelmes ügyeket (Bárány-eladás, pörök megindítása stb.) a természetüktől fogva konzervativan gondolkodó gazdák ösztönszerüen ellenezték. De nézzük más oldalról is a témát. Az elmúlt ciklusban is volt egy gazda a fentemlitett bizottságban, aki az ülésekről igen ritkán hiányzott, mig épen a jogász bizottsági tag urak távolmaradása folytán a jogi kérdésekben nem egyszer kellett a tárgyat elnapolni. A gazdák tényleg nem 'tagjai a jelenlegi uralkodó politikai pártnak, de ez nem jelenti azt, hogy annak „csakazértis“ ellenzékei, sőt tovább megyek: jelenleg semmiféle politikai pártnak nem tagjai. Ellenben bármelyik, kimondottan magyar és nemzeti pártot támogatnak olyan irányú törekvésében, amely sorsunk és édes hazánk sorsának jobbrafordulását célozza. Aki a magyar gazda lelkivilágát ismeri, az nagyon jól tudja, hogy az erőszakot, a kényszert soha nem tűrte, ellenben halhatatlan költőnk szerint: A magyarnak már szokása, Hogy a jussát nem hagyja; De ha vele bánni tudnak, Az ingét is od’adja. Kiváló tisztelettel: Kováts Ferenc, a Zalaegerszegi Gazdakör elnöke, városi képviselőtestületi tag. A főpásztor délután elrendezte a szombathelyi tartózkodásával kapcsolatos ügyeket és sétát is tett a városban. Este visszautazott Győrbe. Székhelyét véglegesen két három hét múlva, foglalja el, ha minden rendben lesz. Szombathelyi tartózkodása alatt a főpásztor Wallner József püspöki helynök vendége volt. Jelentése elején rámutat, hogy az 1780-ból származó falfeBtmé* nyék a XVIII, század végéről fen- maradt műemlékek közül még megrongált állapotban is legszebb, legértékesebb és a maga nemében páratlanul álló műkincseink közé tartoznak. A restaurálási munkákat sürgősen meg kellett kezdeni, s azokat a művész két részre osztotta. Első feladat volt a meglazult s folyton hulló vakolat rögzítése és kipótlása, a második feladat a falfestemények restaurálása és konzerválása. Királyfalvi Kraft Károly a munkát a bejárat felett lévő, s a kórus feletti félgömb kupolánál kezdete, amelyen az „Angyalok zenekara“ cimü festmény látható. A kép igen rossz állapotban volt, telve repedésekkel. A felső részen a vakolat lehullott, g a többi helyen a faltól elvállott. Szerencse, hogy a figurális rész teljes épségben megmaradt. A második kupolán lévő hatalmas falfestmény, az „Angyali üdvözlet“ minden képzeletet meghaladó rossz állapotban volt. A falfesteménynek több mint harmada elpusztult az annak idején beömlött eső és hóié miatt, s igy a Boldogságos Szüzanya alakja eltűnt, csak a Madonna feje és keze maradtak épségben, de ennek vakolata is a levegőben lógotí. A festményen repedések vannak, némelyek uj- nyi vastagok. Sok helyen lemezes leválás észlelhető. A harmadik kupola falfestménye (Jézus bemutatása a templomban) ugyancsak igen rossz állapotban van. Majdnem fele elpusztul?, de a figurális részt aránylag itt is megkímélte az idő vasfoga. A festmény jobb oldalán csak iit-ott lebegett egy-egy va- ko’aífoszlány. A negyedik kupolán (Szentháromság) szintén sok kárt tett a beömlőit viz és a szenny. A festékréteg helyenként szétnyílott, a kép megrepedezett. A figurális részt nagyrészt itt is megkímélte az idő. A kupolák festményein kívül még a középső abiakok felett levő két lunett és az oldalfalakon számos grisai le falfestmény vakolatát is rögzíteni kellett, bár ezek korántsem voltakolyan rossz állapotban, mint a kupolák. A vakolat megrögzítése nagy és kényes munka volt. Minden falfestményt először nagy óvatossággal meg kellett tisztítani ecset segítségévei a rengeteg pókháló tói, portól, koromtól. Az olyan torhás vakolatrészeket, melyeken festékréteg már nem volt, eltávolította. Ahol egy kis festékréteg is mutatkozott, ott a vakolatrészeket megmentette részben szö- gecselési, részben kiöniési eljárásával. A repedéseket kitisztította, széleiket megerősítette, s a réseket bevakolta. A festővakolatot különleges eljárásával a tégla vagy kőfallal bronzszögek segítségével szorosan összekötötte. Igen kényes és nagy munka volt a kupolán olyan festményrészek megmentése, illetőleg megrögzítése, amelyek alatt az 5—8 centi- méteres alapvakolat elporvásodott és a pármilliméteres festővakolat a pompás testessel szinte a levegőben lógott. Egy-egy rész megmentése néha napokat vett igénybe, mivel a rögzítést a legóvatosab- ban kellett végezni a festmény megmaradása érdekében. Azokat a részeket, ahol a vakolat még a restaurálás előtt lehullott, saját összeállítású nemes vakolattal pótolta a művész. Az egész templom vakolatának rögzítéséhez mintegy 1.000 darab különféle vastagságú és hosszúságú, e célra készített bronzszöget kellett a vakolat és az anyafal közé helyezni. A templom falfestményeinek felületéből több mint 23 négyzetméteren öntötte ki speciális ragasztó habarcsával áz üreges vakolatrészeket. Bár Grftsz József püspök átvette az egyházmegye kormányzását. Székhelyét véglegesen két-há^om hét múlva foglalja el. Királyfalvi Kraft Károly jelentése a novai templom freskóinak restaurálásáról.
