Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-01-01 / 1. szám

^ XIS. évfolyam I. fzim> Ara 8 fillér 1936. Január I. Szerda Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. === Telefonszám 128. POLITIKAI napilap Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak;: egy hónapra T50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint üj év, új kötelességek. Valami ünnepies érzés fogja meg lelkünket az év utolsó esté­jén. Az az érzésünk, hogy lekö­telezettjei vagyunk Annak, aki az emberi sorsokat kezében tartja s annyi testi és lelki veszélytől óvott meg minket s az új évvel újra erőt adott a munkára. Az új év első feladata és köte­lessége a hála, a lélek e leg­nemesebb virága, amely önkénte­lenül is úgy árad ezen a szent estén szivünkből, mint az illat az éjszaka nyiladozó virágaiból ... Hálával merengünk el a jótéte­ményeken, amelyekben részünk volt, de nem feledkezünk meg a tövisekről sem, amelyek szivün­ket sebezték meg. Felajánljuk örömeinkkel a szenvedések tövi­seit is, mint ahogyan Árpádházi Szent Erzsébetünk is felajánlotta Istennek szenvedéseit s Te Deu- mot mondatott az éjszakai zso- lozsmáző szerzetesekkel szenvedé­séért. így van ez rendjén, mert a szenvedésekkel is csak javunkat akaija s azokat javunkra is for­díthatja Aiyánk, aki a mennyek­ben van. A hála ugyan mindig kötelez, de sohasem jobban, mint az év nagy fordulóján. Hogyisne, ha meggondoljuk, hogy a hálát a világ is a lélek egyik legneme­sebb vonásának, az ember becsü­letbeli kötelességének, a művelt­ség legelemibb jelének tekinti; megbélyegzi s az érzéketlen lélek ismérvének tartja a hálátlanságot. Ha az emberek iránt is ilyen kötelező erejű a hála, nem ter­mészetes-e, ha Isten iránt is há­lásak vagyunk ? ! Maga Krisztus urunk is olyan hálára kötelez, midőn int: Grati estote — Hálá­sak legyetek ! Mikor pedig isten­ségének legnagyobb jeleit, cso­dáit művelte, Ő maga is hálát adott az Atyának. Főpapi búcsú­beszédében is hálásan tekintett fel Atyjára, Akinek kezébe aján­lotta tanítványait s megváltásunk nagy művét. A nemzetek apostola, Szent Pál is előírja, hogy „Hálaadások tör­ténjenek ^mindenekért. A királyo­kért, a közszolgálatban állókért". Ottokár püspök pedig még azt is kívánja, hogy a közszolgálatban lévők mellett imádkozzunk azo­kért is, akik nekünk bármiféle szolgálatot tesznek: „imádkoz­zunk vonatunk gépészeiért, kalau­zaiért, a postásokért, és cseléde­kért is“. A hála kötelezettsége mellett kérésre is nagy szükségünk van. Erre int maga az Üdvözítő is: Kérjetek s megadatik néktek és Szent Pál is előírja, hogyan tör­ténjenek könyörgések .. . Mert, ha igaz, hogy néma gyereknek az anyja sem érti meg a szavát az is áll, hogy a bezárkózott szív, a néma ajak szava sem hat fel Isten trónjához. Pedig mennyi okunk van kérni Isten áldását, akinek segítsége, kegyelme és áldása nélkül „semmit sem tehe­tünk.“ Pedig de nagy, szinte hajmeresztő kötelességek várnak ránk az új évben is! Mennyi mindent kellene tenni, hogy a zsákutcába jutott, ezer akadékok- ba ütköző revízió gondolatát csak egy lépéssel is előre vigyük. Hogy ennek elengedhetetlen feltételét: a lelki revíziót elsősor­ban is mimagunkon végrehajt­suk. Hogy e belső revízió ten­gernyi akadályát az útból elhá­rítsuk : a régi beidegződött, önző, antiszociális mentalitást, előítéletet, magunkba fojtsuk s mint lélekben új emberek, új elhatározásokkal kezdjük meg az új évet. Mert ezzel a lelkülettel, amely az új évből is karnevált csinál, a hála­adás és új évi kérés helyett a bárokat, lokálokat és mulatóhe­lyeket tölti meg s táncoltat be az új évbe — nem sokra mehetünk az új évben sem. Prága, december 31. A Slovak, a tót néppárt hivatalos lapja fog­lalkozik a pártnak a kormányba- lépése kérdésével. Hangoztatja, hogy a párt a kormányba való belépést feltételhez köti és pedig Zalaegerszeg város régi kép­viselőtestülete hétfőn délután tar­totta utolsó közgyűlését Czobor Alátyás polgármester elnökletével, közepes érdeklődés mellett. Az utcák rendezése. Napirend előtt először Rigier Mihály szólalt fel, akinek felszó­lalását más helyen közöljük. Brigi e v i c s Károly dr. volt a következő felszólaló, aki hang­súlyozta, hogy Rigier Mihály az ő érzelmeit is tolmácsolta. Majd szóvá tette, hogy a Tüttősy-utca feneketlen sártenger, szemét- és büztelep lett. Amíg más utcák virágban diszlenek, ezí, a Kultur- házhoz vezető utcát, elhanyagolták, s ma az a helyzet, hogy az„ ab­lakokat nem lehet kinyitni. Ő ez­zel a gyűléssel távozik a képvi­selő testületből, azért mintegy végrendeletül hagyja utódainak, hogy törődjenek ennek az utcá­nak állapotaival. Majd megemlí­tette, hogy az aszfaltburkolatok helyenként igen rossz állapotban vannak. Intézkedést kért. Czobor Mátyás polgármes­ter válaszában igazat adott a fel­szólalónak. Sajnos, még több más utca is rendezetlen, aminek anyagi okai vannak. A munka- programm megvan, de csak fo­Ami már csak azért is elítél­hető, mert rettenetes az a nyomor, amiben szegény népünk ma szen­ved s nem tudja, mire ébred fü- tetlen szobájában az új év reg­gelén s lesz-e falat száraz ke­nyere gyermekei számára ?! — Elég szomorú ez, testvérek! Ne bántsuk az Istent az ilyen új évi meggondolatlanságokkal, mikor annyira éreztük az elmúlt év csa­pásaiban sújtó kezét s annyira rá vagyunk szorulva áldására, hogy a sorozatos csapások és szenvedések napjai után szenvedő népünk végre jobb, boldogabb napokra virradjon. Mert, ha „meg- bünhődte már e nép a múltat,“ kérnünk kell Istent „hozzon reá egyszer már jobb jövendőért is.“ Új lélekkel, új erőkkel és elha­tározásokkal munkálkodjunk az új évben jobb jövendőről is. Ez legyen újévi imánk, kö­szöntésünk és kívánságunk is ! ! Németh János. az a feltétele, hogy a kormány­ban érvényesülnie kell a Hlinka- párt politikájának. Gyakorlatilag ez annnyit jelent, hogy a tót nép­párt a pozonyi tót nemzetgyűlés létesítését köti ki feltétlenül. közgyűlése. kozatosan haladhatnak, habár az alispán és az államépitészeti hi­vatal főnöke mindenben segítik a várost. A legfőbb baj a csatorná­zás hiánya. F r i d r i k István a temetőhöz vezető gyalogjáró rossz állapotát tette szóvá. Czobor palgármester közölte, hogy a háztulajdonosok­nak már ingyen salakot ajánlott fel a gyalogjárók rendbehozására, de ennek ellenére sem törődnek a járdák rendezésével. A Göcseji Hét el­számolása. Szilágyi Mihály főszémvevő terjesztette elő ezután a Göcseji Hét elszámolását, amiből az el­lenkező híresztelésekkel szemben kitűnik, hogy az ünnepi hét igen jó anyagi eredménnyel végződött, különösen, ha figyelembe vesszük azt a közvetett hasznot, amiből az idegenforgalom révén igen sok polgár részesült. A rendezési ágazatnál 7.305 03 pengő volt a kiadás, 6.893 97 pengő a bevétel, tehát a kiadási többlet 411*06 pengő. Az országzászló épitásénél a kiadás 984 31 pengő, a bevétel (gyűjtésből) 783 50 pengő, a ki­adási többlet tehát 200*87 pengő. A revíziós harangtorony építésé­nél a kiadás 1.994*45 pengő, a bevétel 500 pengő, a kiadási többlet tehát 1.494*45 pengő. Az összes kiadási többlet 2.106*38 pengő, amit a Göcseji Hétre megszavazott hatezer pengős hi­telkeretből fedeznek. Áz inségak- ció mintegy 2.500 pengő értékű munkával járult hozzá az ünnepi hét építkezéseihez. Czobor Mátyás polgármes- utalt arra, hogy a szép ünnepi hét valóban csekély áldozatba ke­rült, s e csekéiy áldozat mellett két művészi alkotást is kapott a város. A képviselőtestület ezután kö­szönetét szavazott azoknak, akik legtöbbel segítettek : Esterházy Pál hercegnek, a zalavári apátság­nak, a Karácsonyfaegyletnek, a Corvin áruháznak, a balatonvidéki vendégforgalmi irodának, a Schütz- és Szász cégeknek, Andráskay István mérnöknek. Elismerésének kifejezése mellett 100—100 pengő jutalmat szavazott meg Kazay Gyula főkertésznek és Pur Ede városi bognárnak, 50—50 pengőt Horváth Sándornak és Vertetics Józsefnek. Végül jelentette a pol­gármester, hogy a jövő évben gyermekhét rendezéséi tervezik. A hirdetési jog bérbe­adása ügyét tárgyalták ezután vitéz Ta- másy István dr. h. polgármester előadásában. A Magyar Hirdető Iroda 30 évre kívánja bérbevenni a város hirdetési jogát. A bruttó- bevételből 30 százalékos részese­dési adna a városnak és 4 ezer pengőért venné át a hirdető osz­lopokat. A közgyülás további tár­gyalásokra utasította a poigár- mesíert azzal, hogy legalább évi ezer pengő részesedést kössön ki. Jelentette a polgármester, hogy a ZTE-féle szavatossági perben tárgyalások folynak, s remény van rá, hogy a bírói Ítélet nem sújtja teljesen a várost. U d v a r d y Jenő dr. tisztifő­ügyész jelentette ezután, hogy a Fürst Béla dr.-féie perben egyes- ség jött létre, az iparostanoncis- kolai kísérlet alkalmával megsé­rült Fülöp Gizella kártérítési ke­resetét pedig a bíróság elutasí­totta. A jelentéseket a közgyűlés tu­domásul vette. A kataszteri munka ügye. Mikuia Szigrid dr. főjegyző előadta azután, hogy a közel­múltban végzett kataszteri felmé­rés a földadónyilvántartásnál tiszta jogi és adóügyi helyzetet terem­tett, s az államnak és az adózók­nak egyaránt az az érdekük, hogy a kataszteri teendőket szakképzett ember végezze. A pénzügyigaz­gatóság is ilyen értelemben irt át. Ennek megfelelően a polgár-, mester azt javasolja, hogy a Kullmann Gyula nyugalombavo- nulásával megüresedett adóügyi számvevői állást szervezzék át Ä Hlinka párt csak autonómia esetén lép be-& kormányba. A Göcseji Hét hatezer pengős hitelkeretéből csak kétezer pengőt vettek igénybe. Zalaegerszeg

Next

/
Thumbnails
Contents