Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)

1935-05-15 / 111. szám

Xiflfl évfolyam IIL szám.

Ai*a 10 fillér

1935« május 15. Szerda.

mm vb m ~~ ,

5Xle\e^5 u

f5^sZ

5*

qzertre*r*<*? H ír^oly Ferenc.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4.^ ■ ■ Telefonszám 128.

POLITIKAI NAPILAP

Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban.

Előfizetési árak i egy hónapra 2 pengő, negyed* évre 6 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint

Viharos megyegyíilésen kerültek szóba a választási

sérelmek.

Sze megvonás és széksértési kereset. — Az ellenzéki Jelölteket választották meg a közigazgatási bizottságba. Nagy politikai vita a kormány bemutatkozó leiratánál. — Segítséget kér i megye a fagykárosultalmak.

Vármegyénk törvényhatósági bizottsága ma délelőtt vitéz Ta- bódy Tibor főispán elnökletével évnegyedei rendes közgyűlést tartott, amelyen a bizottsági tagok tekintélyes számban jelentek meg.

A Hiszekegy elmondása után Tabódy Tibor főispán meleg szavakkal parentálta el a bizottságnak elhunyt tagjait: Bosnyák Gézát, Szentmihályi Dezsőt, Bár- czay Andrást, Somossy Nándor dr.-t és Weisz Tivadart. Ismertette életüket, működésüket és indítványozta, hogy emléküket jegyzőkönyvben örökítsék meg és hátramaradottaikhoz részvétiralot intézzenek.

A közgyűlés tagjai állva hallgatták végig a főispán szavait s indítványát egyhangúan elfogadták.

Bejelentette a főispán, hogy Zsidó Sándor dr. zalaegerszegi ügyvédet tb. vármegyei tisztifőügyésszé, SzentgályFaur Aurél dr. vármegyei fogalmazót tb. aljegyzővé, Józsa Fábián dr. köz- igazgatási gyakornokot tb. szol- gabiróvá nevezte ki.

Pilsudski emléke.

Napirend előtt Farkas Tibor dr. szólalt fel, aki foglalkozott Pilsudski lengyel marsall halálával, mint magyar szempontból nagy- fontosságú és sajnálatos eseménynyel. Utalt arra, hogy a magyar nemzetnek sok barátja nem volt, de évszázadok óta élt a lengyelmagyar barátság. Idézte Deák Ferencet, aki 101 év előtt a pozsonyi országgyűlésen azt mondotta: a világ történetei nem tanítanak minket arra, hogy a végveszély örvényében elmerüléssel küzdő nemzetet némán és hidegen nézve, a lehetőségig ne segítsük. Kötelességünk a veszélyben forgó vagy Ínségre jutott embertársunkat tehetségünk szerint a végsűlyedéstöl megmenteni. Deák Ferenc ezt Lengyel- országra vonatkoztatva mondotta annak idején, s ugyanez a szellem irányította Lengyelországnak most meghalt nagy fiát, Pilsudski marsallt.

Nem nézte hidegen és

részvét nélkül a magyar

nemzet küzdelmét, hanem baráti jobbot nyújtott.

Zala vármtgye közönsége helyesen jár el, ha budapesti követe utján részvétéről biztosítja a ba ráli lengyel nemzetet, Pilsud-ki sírjára koszorút küld és a lehetőség szerint képviselteti magát a temetésen. Szükséges ez azért is, mert sokezer magyar ember ott nyugszik a lengyel fö'd-ön, miután résztvettek egy küzdelemben, mely nekünk ideiglenesen elha- nyatlást hozott, de helyreállította a szabad és független Lengyelországot. Ennek a felszabadított Lengyelországnak első tényei már rokonszenvesek voltak. Súlyos időkben megvédte Nyugat- európát az orosz bolsevizmus ellen és időt talált arra is, hogy Magyarországgal baráti viszonyt teremtsen. Kegyelettel kell tehát megemlékeznünk arról a nagy férfiúról, akinek vezetése alatt Lengyelország ezeket cselekedte. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a közgyűlés kimondotta, hogy részvétét fejezi ki, Pilsudski sírjára koszorút küld és a feme tésen Somssich Antal gróffal képviselteti magát. Majd a közgyűlés egyperces néma felálással elmé- kezett Pilsudskira.

Az alispáni jelentéssel kapcsolatos és helyenként heves vita következett ezután.

Meizler Károly dr.

szólalt fel először és pedig az alispáni jelentés mellett. Elsősorban az Ínségesek súlyos helyzetéről beszélt és uagyobb mértékű segélyezést kért részükre. Kívánta nemcsak az ínségesek, de a munkanélküliek összeírását, továbbá a kormánytámogatásban részesülő községek jegyzékét. Az utóbbit azért is kéri, mert egyik-másik helyen a községi jegyzik azzal érveltek a választások idején, hogy amelyik község nem szavaz a kormányra, az nem kap segélyt. Szóvá teszi azt is, hogy egyes helyeken a mezőgazdasági statisztikai összeírást nem a községi elöljáróság tagjaira, hanem arra nem méltó emberekre bízták, szintén politikai szempontból, csak azért, mert az elöljárósági tagok ellenzékiek voltak. Intézkedést kér í

a gazdaadósok érdekében is. Ugyanis két héten beiül 5 olyan gazda jött hozzá, akik nem tud tak fizetést teljesíteni, s ezért elárverezték őket vagy árverést tűztek ki ellenük. Ennek okát abban is látja, hogy a védett gazdák felügyeleti szervében bankit jyészek is helyet foglalnak, akik néha nem tanúsítanak elég mél- osságot. Előfordult, hogy Zalaszántón egy ötgyermekes gazda házát és 2 hold földjét elárverezték. Segítséget vár a 28 ezer zalai mezőgazdasági munkásság részére is, akik a fagykár miatt a legsúlyosabb munkanélküliségnek nézhetnek elébe. Segítséget vár a kisiparosság részére is, amely vagy árverés előtt van vagy utána. Könnyítést kíván az adóztatás és a kamatteher terén mert e két címen többet követelnek a lakosságtól, mint amenyit a föld és a műhely elbír.

Az elmúlt időszakban a köz- biztonsági helyzet nem volt kielégítő. Ugyanis közbiztonság alatt ő azt érti, ha a törvényeket senki meg nem sérti és ha az emberek tömegeit nem fogják le ok nélkül. Ezzel szemben ö azt látja, hogy a zalai lakosság 40 százaléka megingott abban reményben, hogy a törvénysértéseket gyorsan megtorolják és azt látja, hogy a törvénytiszteletet sokszor nem gyakorolták azok, akiknek elsősorban kell a törvényeket tiszteletben tartani. (Helyeslés és ellentmondások).

Vitéz Tabódy főispán : Tessék a panaszokat konkretizálni.

Meizler Károly : Azonnal megteszem.

Zala megyét az utóbbi időben kétféle fagy sújtotta.

Az egyik a májusi fagykár, a másik az áprilisi fagy, mely a szavazók reménységét fagyasztotta el öt évre. Az elsőt megadással türjük, de a

másikat nem szivesen viseljük, mert emberek küldték ránk.

Ami Zalában történt, az évekre veszélyezteti az egész népkulturát.

Vitéz Tabódy főispán: Ismétlem, hogy tessék konkrétumokat hozni.

Meizler Károly: \ zalaegerszegi választókerületben indok és alap nélkül 60—80 embert tartóztattak le. A keszthelyi kerületben ugyancsak lefogtak 80 embert, magában Keszthelyen 25 ember». A lefogottak között vannak a jelenlevő bizottsági tagok közül Bősze János zalavári, Szita Imre cserszegtomaji, Szánti József felsőzsidi, Varga Sándor alsó- páhoki tagok. A póttagok közül tefogták Geráth István tanítót, Vass Istvánt és 2 községi bírót. Csendőrök megbilincselve vitték Karmacs elöljáróságát Keszthelyre és ott a főbírói hivatalban helyezték el őket.

Vitéz Tabódy főispán: Mivel az egyéni sérelmekkel a törvény- hatósági bizottság nem hivatott foglaialkozni, hanem azok a Közigazgatási Bírósághoz tartoznak, Meizler bizottsági tag úrtól megvonom a szót. (Nagy zaj. Tokozások és helyeslések).

Mivel Meizler tiltakozik, a főispán a közgyűléstől kért döntést, hogy megadja-e a szót. Erre nagy vihar keletkezett.

— Megadjuk I Nem adjuk — hangzott állandóan.

A főispán kézfeltartással való szavazást rendelt el, amikor közbekiáltott Farkas Kálmán:

— Sokan nem bizottsági tagok. Tessék őket eltávolítani.

Vitéz Tabódy főispán fel is szólította a nem bizottsági tagokat, mire néhányan eltávoztak. Majd a főispán újból felhívta a bizottságot, hogy akik megadják a szót, tartsák fel kezüket. A jelenlevők egyik fele feltartotta a kezét, mire a főispán kijelentette, hogy a többség nem adja meg a szót. Az ellenzék ellenpróbát kívánt, de azt az elnök nem rendelte el, hivatkozva arra, hogy a többség megállapítható volt.

Barsy Jenő dr. szólalt fel ezután, aki azt fejtegette, hogy az influenza miatt több iskolát alaptalanul zárták be, pusztán a tanítók véleménye alapján. A jelenlevő tanító bizottlági tagok hevesen tiltakoztak megállapításai ellen.

Szita Imre (Cserszegtomaj) az útépítést sürgette és különösen a keszthely—zsidi ut megépítését kérte. Majd azt hangoztatta, hogy választások lefolytatásának triódával feldúlták az emberek lelki nyugalmát.

Ledniczky Lajos az alispáni jelentés mellett szóalva fel rámutatott a fagy súlyos pusztításaira és főleg a tapolcai árás nehéz helyzetéről beszélt.

szőlő és a rozs nagyrészt el-- jusztult, azért a nép gyors segítséget vár. Kérte a Burno patak szabályozását, melyre Salföld és