Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)

1935-05-15 / 111. szám

Xiflfl évfolyam IIL szám. Ai*a 10 fillér 1935« május 15. Szerda. mm vb m ~~ , 5Xle\e^5 u f5^sZ 5* qzertre*r*<*? H ír^oly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4.^ ■ ■ Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak i egy hónapra 2 pengő, negyed* évre 6 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint Viharos megyegyíilésen kerültek szóba a választási sérelmek. Sze megvonás és széksértési kereset. — Az el­lenzéki Jelölteket választották meg a közigaz­gatási bizottságba. Nagy politikai vita a kormány bemutatkozó leiratánál. — Segítséget kér i megye a fagykárosultalmak. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága ma délelőtt vitéz Ta- bódy Tibor főispán elnökletével évnegyedei rendes közgyűlést tartott, amelyen a bizottsági ta­gok tekintélyes számban jelentek meg. A Hiszekegy elmondása után Tabódy Tibor főispán meleg szavakkal parentálta el a bizott­ságnak elhunyt tagjait: Bosnyák Gézát, Szentmihályi Dezsőt, Bár- czay Andrást, Somossy Nándor dr.-t és Weisz Tivadart. Ismer­tette életüket, működésüket és indítványozta, hogy emléküket jegyzőkönyvben örökítsék meg és hátramaradottaikhoz részvétiralot intézzenek. A közgyűlés tagjai állva hall­gatták végig a főispán szavait s indítványát egyhangúan elfogad­ták. Bejelentette a főispán, hogy Zsidó Sándor dr. zalaegerszegi ügyvédet tb. vármegyei tisztifő­ügyésszé, SzentgályFaur Aurél dr. vármegyei fogalmazót tb. al­jegyzővé, Józsa Fábián dr. köz- igazgatási gyakornokot tb. szol- gabiróvá nevezte ki. Pilsudski emléke. Napirend előtt Farkas Tibor dr. szólalt fel, aki foglalkozott Pil­sudski lengyel marsall halálával, mint magyar szempontból nagy- fontosságú és sajnálatos esemény­nyel. Utalt arra, hogy a magyar nemzetnek sok barátja nem volt, de évszázadok óta élt a lengyel­magyar barátság. Idézte Deák Ferencet, aki 101 év előtt a po­zsonyi országgyűlésen azt mon­dotta: a világ történetei nem ta­nítanak minket arra, hogy a vég­veszély örvényében elmerüléssel küzdő nemzetet némán és hide­gen nézve, a lehetőségig ne se­gítsük. Kötelességünk a veszély­ben forgó vagy Ínségre jutott embertársunkat tehetségünk sze­rint a végsűlyedéstöl megmen­teni. Deák Ferenc ezt Lengyel- országra vonatkoztatva mondotta annak idején, s ugyanez a szel­lem irányította Lengyelországnak most meghalt nagy fiát, Pilsudski marsallt. Nem nézte hidegen és részvét nélkül a magyar nemzet küzdelmét, hanem baráti jobbot nyújtott. Zala vármtgye közönsége helye­sen jár el, ha budapesti követe utján részvétéről biztosítja a ba ráli lengyel nemzetet, Pilsud-ki sírjára koszorút küld és a lehe­tőség szerint képviselteti magát a temetésen. Szükséges ez azért is, mert sokezer magyar ember ott nyugszik a lengyel fö'd-ön, miu­tán résztvettek egy küzdelemben, mely nekünk ideiglenesen elha- nyatlást hozott, de helyreállította a szabad és független Lengyelor­szágot. Ennek a felszabadított Lengyelországnak első tényei már rokonszenvesek voltak. Sú­lyos időkben megvédte Nyugat- európát az orosz bolsevizmus el­len és időt talált arra is, hogy Magyarországgal baráti viszonyt teremtsen. Kegyelettel kell tehát megemlékeznünk arról a nagy férfiúról, akinek vezetése alatt Lengyelország ezeket cselekedte. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a közgyűlés kimondotta, hogy részvétét fejezi ki, Pilsudski sírjára koszorút küld és a feme tésen Somssich Antal gróffal kép­viselteti magát. Majd a közgyűlés egyperces néma felálással elmé- kezett Pilsudskira. Az alispáni jelentéssel kapcso­latos és helyenként heves vita következett ezután. Meizler Károly dr. szólalt fel először és pedig az alispáni jelentés mellett. Elsősor­ban az Ínségesek súlyos helyze­téről beszélt és uagyobb mértékű segélyezést kért részükre. Kívánta nemcsak az ínségesek, de a mun­kanélküliek összeírását, továbbá a kormánytámogatásban részesülő községek jegyzékét. Az utóbbit azért is kéri, mert egyik-másik helyen a községi jegyzik azzal érveltek a választások idején, hogy amelyik község nem szavaz a kormányra, az nem kap segélyt. Szóvá teszi azt is, hogy egyes helyeken a mezőgazdasági statisz­tikai összeírást nem a községi elöljáróság tagjaira, hanem arra nem méltó emberekre bízták, szintén politikai szempontból, csak azért, mert az elöljárósági tagok ellenzékiek voltak. Intézkedést kér í a gazdaadósok érdekében is. Ugyanis két héten beiül 5 olyan gazda jött hozzá, akik nem tud tak fizetést teljesíteni, s ezért elárverezték őket vagy árverést tűztek ki ellenük. Ennek okát abban is látja, hogy a védett gazdák felügyeleti szervében bank­it jyészek is helyet foglalnak, akik néha nem tanúsítanak elég mél- osságot. Előfordult, hogy Zalaszántón egy ötgyer­mekes gazda házát és 2 hold földjét elárverezték. Segítséget vár a 28 ezer zalai mezőgazdasági munkásság részére is, akik a fagykár miatt a legsú­lyosabb munkanélküliségnek néz­hetnek elébe. Segítséget vár a kisiparosság részére is, amely vagy árverés előtt van vagy utána. Könnyítést kíván az adóztatás és a kamatteher terén mert e két címen többet követelnek a lakos­ságtól, mint amenyit a föld és a műhely elbír. Az elmúlt időszakban a köz- biztonsági helyzet nem volt ki­elégítő. Ugyanis közbiztonság alatt ő azt érti, ha a törvényeket senki meg nem sérti és ha az emberek tömegeit nem fogják le ok nélkül. Ezzel szemben ö azt látja, hogy a zalai lakosság 40 százaléka megingott abban re­ményben, hogy a törvénysérté­seket gyorsan megtorolják és azt látja, hogy a törvénytiszteletet sokszor nem gyakorolták azok, akiknek elsősorban kell a törvé­nyeket tiszteletben tartani. (He­lyeslés és ellentmondások). Vitéz Tabódy főispán : Tessék a panaszokat konkretizálni. Meizler Károly : Azonnal meg­teszem. Zala megyét az utóbbi időben kétféle fagy súj­totta. Az egyik a májusi fagykár, a másik az áprilisi fagy, mely a szavazók reménységét fagyasztotta el öt évre. Az elsőt megadással türjük, de a másikat nem szivesen vi­seljük, mert emberek küldték ránk. Ami Zalában történt, az évekre veszélyezteti az egész népkulturát. Vitéz Tabódy főispán: Is­métlem, hogy tessék konkrétumo­kat hozni. Meizler Károly: \ zala­egerszegi választókerületben in­dok és alap nélkül 60—80 em­bert tartóztattak le. A keszthelyi kerületben ugyancsak lefogtak 80 embert, magában Keszthelyen 25 ember». A lefogottak között van­nak a jelenlevő bizottsági tagok közül Bősze János zalavári, Szita Imre cserszegtomaji, Szánti József felsőzsidi, Varga Sándor alsó- páhoki tagok. A póttagok közül tefogták Geráth István tanítót, Vass Istvánt és 2 községi bírót. Csendőrök megbilincselve vitték Karmacs elöljáróságát Keszthelyre és ott a főbírói hivatalban he­lyezték el őket. Vitéz Tabódy főispán: Mivel az egyéni sérelmekkel a törvény- hatósági bizottság nem hivatott foglaialkozni, hanem azok a Közigazgatási Bírósághoz tartoz­nak, Meizler bizottsági tag úrtól megvonom a szót. (Nagy zaj. Tokozások és helyeslések). Mivel Meizler tiltakozik, a fő­ispán a közgyűléstől kért döntést, hogy megadja-e a szót. Erre nagy vihar keletkezett. — Megadjuk I Nem adjuk — hangzott állandóan. A főispán kézfeltartással való szavazást rendelt el, amikor köz­bekiáltott Farkas Kálmán: — Sokan nem bizottsági ta­gok. Tessék őket eltávolítani. Vitéz Tabódy főispán fel is szólította a nem bizottsági tago­kat, mire néhányan eltávoztak. Majd a főispán újból felhívta a bizottságot, hogy akik megadják a szót, tartsák fel kezüket. A je­lenlevők egyik fele feltartotta a kezét, mire a főispán kijelentette, hogy a többség nem adja meg a szót. Az ellenzék ellenpróbát kí­vánt, de azt az elnök nem ren­delte el, hivatkozva arra, hogy a többség megállapítható volt. Barsy Jenő dr. szólalt fel ezu­tán, aki azt fejtegette, hogy az influenza miatt több iskolát alap­talanul zárták be, pusztán a taní­tók véleménye alapján. A jelen­levő tanító bizottlági tagok heve­sen tiltakoztak megállapításai el­len. Szita Imre (Cserszegtomaj) az útépítést sürgette és különösen a keszthely—zsidi ut megépítését kérte. Majd azt hangoztatta, hogy választások lefolytatásának triód­ával feldúlták az emberek lelki nyugalmát. Ledniczky Lajos az alispáni jelentés mellett szó­alva fel rámutatott a fagy súlyos pusztításaira és főleg a tapolcai árás nehéz helyzetéről beszélt. szőlő és a rozs nagyrészt el-- jusztult, azért a nép gyors segít­séget vár. Kérte a Burno patak szabályozását, melyre Salföld és

Next

/
Thumbnails
Contents