Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)

1935-04-21 / 92. szám

I93r> április 21. Zalamegyei Újság 3 Arról volt szó, hogy Antal fö herceg, lleana, román király her­cegnő férje, megvásárolja a villát. Tárgyalásokat is kezdett a Credi- tanstalttal, a palota hitelezőjével és Mária, özvegy román királyné, személyesen utazott Badenbe, hogy a kastélyt megtekintse. Leuchtag doktor azonban nem nyitotta ki a királyné előtt a pa­lota kapuját és a felséges asz- szonynak nem volt alkalma arra, hogy a Német Lovagrend nagy­mesterének egykori renaissance palotáját megtekinthesse. Antal főhercegékaztán aSchloss- Sennberget vásárolták meg Alsó- ausztriában. Leuchtag doktornak ez az eljá­rása kétségkivíil siettette a kila- koltatási eljárás radikális keresz­tülvitelét. Látogatás a csodakastélyban. Stach Gyula vagyonfelügyelő gondozza ma a kastélyt, Leuch­tag pedig hónapos szobában la­kik Badenben. A vagyonfelügyelő ügyvédje szívesen ad engedélyt arra, hogy a palotát megtekintsem. Eckert Ferenc doktor maga kala­uzol a csodakastélyban. Páratlanul szép, kilenc hold kiterjedésű angol park közepén, a Raucheneck lovagvár romjai alatt, távol a világ zajától építették meg a palotát. A kastélynak hat­vanhárom szobája van. Valamennyi korhű bútorokkal berendezve. Keleti szőnyegeken gyönyörű fa­ragott buíorok, fayence.kandallók, Mária Terézia korának remekei. A tágas hallban régi fegyverek: török puskák, széles pallosok, csillogó alabárdok. A mennyezet­ről velencei csillárok csüggnek alá. A falakon mesterek alkotásai. Van egy szoba, a széles ebédlő, ezt még a Német Lovagrend ren­dezte be. Itt tartották a Rend üléseit. Zöld bőrrel fedett magas támlájú székek állnak az asztal körül . . . Az istálóban, csempével fedett boxban ott ál! még hat verseny- paripa. A kocsiszínben régi ha­tárok, És külön teremben az ezüstverelü lószerszámok... Régen műit idők ittmaradt emlékei. Ezt mondja az ügyvéd: — A Creditanstalt késznek nyilatkozott arra, hogy háromszáz- ezer shilling lefizetése ellenében törli a palota valamennyi terhét : a kétszázharmincezer dollár köl­csönt, ennek kamatát és kifizeti az első helyen biztosított, három évre visszamenő adótartozást is. Leuchtag doktornak szerződése volt a bankkal, hogy jogában áll a háromszázezer shilling lefizetése ellenében a palotát tehermentesen újra birtokba venni. Ezt az op­Iota, amely eddig egyetlen tulaj­donosának sem hozott szerencséi: Vilmos főherceg itt lehelte ki lelkét, Jenő főherceg az önkéntes számkivetésbe kényszeredett Svájc­ba, a konjuklura lovagja hónapos szobában lakik, Ehrenfest doktor nem térhet vissza Ausztriába, a Creditanstalt és az Amstelbank kölcsönöket siratják... A vészes idők elmúltak, tehát csak virágzó élet sarjadhat e he Iyen..i amint, hogy sarjad is majd. Nyáry László. Három értékes zalai egyháztör­ténelmi és részben művészeti vo­natkozású mű került meglehető­sen egyszerre Íróasztalomra.Mind­három örömet és felfrissülést je­lent. Örömet, mivel azt látom, hogy Zala vármegye gyönyörű egyházi múltja értékelőkre és hi­vatott méltatókra talál fővárosi, dunántúli és helyi irók részéről. A múlt szeretete értéke a jelen­nek, bővítése az ismereteknek. Az egyházi múlt ismerete egyik je­lentős mezeje az általános mű­veltségnek is. I. Szmrecsányi Marianne „A novai templom és falképei“ című müve a Pázmány Egyetem Mű­vészettörténeti és Classica Archae logiai Intézetében készült Hekler Antal ny. r. tanár irányítása mel­lett. Ez a is körülmény jelentőséget ad a műnek. A szerző alaposan megtekintette Nován a Szily János első szombathelyi püspök által építtetett templomot. Felhasználta a különböző rendelkezésére álló levéltári adatokat és forrásokat. Foglalkozik az 1778-ban épült barokk plébániatemplommal épí­tészeti, de még inkább festészeti szempontból. A szerző elejti azt a feltevést, mintha a neves Her fele Menyhért lett volna a temp­lom tervezője ; már csak azért is, mert a külső nagyon egyszerű és vidékies. Abból azonban, hogy a belső jóval többet mutat, Heteié­nek legalább a befolyását nem veti el egészen. A főoltár, szó­szék, a feltámadt Krisztus fa­szobra, a kecses vonalvezetésű, barokkos profilú tölgyfapadok, a késői renaissance gondolatában kivitt, ma már elkallódott halvá­nyan gótikus kehely (1636), va­lamint a Louis-seize formákat mutató 1782-i kehely jelentősek és figyelemkeltőek. A Göcsej- vidék várható látogatóinak mind­mind érdekes látni való. És mégis a templom freskózata Esőkabát Balonkabát Berberei paglánok TÓTH. az érdekesebb. A soproni mun­káiban már nevet szerzett Dorff- meister István művésszel Szily 1779-ben köti meg a mű­ben eredetben közölt szerződést. A kikötött 1.200 rajnai frt ellené­ben Dorffmeister hatalmas és mű­vészi munkát végzett és pedig mint a szerző megállapítja, meg­festette az egész belső falfelületet Maulbertsch hatása alatt. Mivel a templom cime a mennybemenő Mária, a freskók általában — a barokk pikíura egységesítő irá­nyának megfelelően — Mária éle­tét szemléltetik. Az angyali üd­vözlet, a bemutatás a templomban meghatóan kedvesek és megkapóan művésziek egy egyszerű falusi templomban. A barokk nemzeti iránya itt is szent királyaink mű­vészi szerepeltetésében. jelentkezik (42. I.). A művész még benne él a barakk forrongó hangulatá­ban, nem marad azonban mentes a korában már Európa szerte fel­merülő új stilus-elemektől sem. Színei derűsek, élénkek, szereti a meleg tónusu sötétebb kék szint. A méltatás szinte figyelemkel­tés, hogy a templom mai állapota sürgős beavatkozást igényel. A mű az aggódó szeretet komoly hangján állapítja meg, hogy „a megindult rongáiódási folyamat állandóan tart. Félő, hogy ha hozzáértő erélyes kéz nem teszi magáévá rövidesen a freskók restaurálásának ügyét, akkor né­hány év, esetleg hónap múlva talán csak a puszta falak fogják hirdetni a magyarországi barokk művészeinek e kedves, szebb ko­rokról tanúságot tevő értékes em­lékét* (64. 1.). Kimondhatatlan kár volna, ha Göcsej nagyon is gyérszámu ér­tékes templomából a legkiemel­kedőbb áldozata lesz a pusztu­lásnak. Mit mutatnak majd a Göcsej szivébe a propaganda alapján — reméljük — érkező látogatóknak és Göcsej keresők­nek ? Szmrecsányi Marianne rá­mutatod • a sürgős teendőre, a vármegye, Göcsej és Nova község indíthatnának egy nagy társadalmi mozgalmat, de mindjárt. A művet számos jól sikerült művészi kép díszíti. Kicsike rövi­dítés talán jó lett volna, ez az észrevételünk. De meg kell álla­pítanunk, hogy a szerző elmélyült szeretettel kezelte tárgyát, gondo­és kellemes fiéfcíöznapokafc szerez — az ©Hf Hii'344 es vi iá g vevő san dolgozott, itt-ott lassan gördülő irálya mellett is iátszik készült­sége. Örülnénk, ha a többi gö­cseji templomérték (Lenii, Paka, Kerkaszentmiklós) méltatását is vállalni. A szerző engedélyével helyi té­nyező tegye meg : egyives terje­delemben készítse el a templom ismertetését és árusítsák a láto­gatóknak. II. A zalaszentbálázsi plébánia története. Kiss István h. esperes, ottani plébános tollából, A szerző még Hornig bíboros sdejépen megírta a történelmileg is jelentős pápai plébánia történetét. A gya­korlott kéz meglátszik ezen az 51 lapos kisebb munkán is. Meg­írja a plébánia múltját a török előtt, török alatt és után; termé­szetesen az 1788-tó! kezdődő rész a legkimeritőbb. A kis műbe a hitélet mellett nagyon heiyesen beszövi a hitéletet érintő helytör­téneti, pl. közigazgatási, birtok­történeti, gazdasági, tanügyi stb. adatokat. Jó lelt volna még hozni a rendelkezésre álló statisztikai adatokat is. A hitvailási statisz­tika, megtérés, hitehagyás, népha­gyomány szintén hozható lett volna. — A plébánosok közül kiemelte Talabér János költőt és irót, mivel a katolikus irodalom terén kiemelkedett a helyi kere­tekből. Nemcsak a hívek, de a távoliak is élvezelíel olvashatják a kis művet, amely például szol­gálhat más plébánosoknak is, mint keli hozzáférhetően feltárni a hit­beli ősök múltját, példáját. Ezt a péidát annál inkább követhetik, hisz Zalaszentbalázs ezen a téren az úttörők közt áll. A jelentős veszprémi egyházmegyének is ke­vés az ily lépést felmutató plé­bánosa, plébániája. Az újabbak közül Balatonfüred után ez a má­sodik. Kiss István egymaga im­már két plébániatörténetet irt meg. III. A legjelentősebb szerzőjé­nél, tárgyánál fogva a dr. Bedy Vince: „A felsöörsi prépostság története“ cimű mű. Eredeti ok­iratok alapján irta meg a neves prépostság történetét. Ennek ere­detéről megállapítja, hogy a 13. század első negyedében már fenn­állóit (13. I.). Az alapító az Orsí- Miske Batthyány család (15. t.). Másokkal szemben kezdettől fogva világi papok és nem szerzetesek prépostságának tartja (20. 1.). Azt is helytállóan igazolja a későbbi prépostok tévedéseivel szemben, ♦ Húsvéti borszükségletét szerezze be Németh Laci csemege üzletében. I liter* vörösbor. . . . I liter balafon melléki rizling I liter badacsonyi . 36 fillér BO „ 90 „ ♦ Zala egyházi múltjából. cióját elmulasztotta, igy a bank jogosítva volt arra, hogy az in­gatlant eladja és a befolyó ösz- szeget követelése biztosítására fordítsa. Leuchtag doktornak te­hát itt ma semmi keresnivalója nincs, nem is igyekszik. Más bajai vannak . . . * Információm szerint valóban háromszázezer shillingért vásárol­ták meg Jenő főherceg egykori kastélyát Zita és Oltó számára... Újra gazdát cseréit tehát a pa-

Next

/
Thumbnails
Contents