Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)

1935-06-19 / 139. szám

XVIII évfolyam 139. uäm Ara 10 fillér 1935. Junius 19. Szsrda Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, -ccnenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak i egy hónapra 2 pengő, negyed' évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerfal Károlyi Gyula gróf a reformjelszavak ellen beszélt a felsőházban. Budapest, junius 18. A felső­ház. ma megkezdte az allami költ­ségvetés tárgyalását. Károlyi Gyula gróf volt miniszterelnök volt az első felszólaló. Utalt arra, hogy a közelmúltban lényeges belpolitikai változások voltak, aminők a kor­mány lemondása, újjáalakulása, a választások és az uj Ház össze­illése. Ezeknek a lépéseknek he­lyességéről és szükségességéről eltérő vélemények hangzottak el. Nézete szerint ebben a kérdésben nem időszerű állást foglalni, majd a jövő mutatja meg, hogy helyes volt e a változás, vagy hibás. Nem kell féireverni a harangokat, ha nincs tűz. A miniszterelnök Széchenyi grófnak ado.t válaszá ban a választójog ügyében foly­tatott megbeszéléseit magánügy­nek minősítette. Ezzel a felfogas sál nem tudja magát a z o - nositani, mert nem lehet magánügy, ha a miniszter- elnök a politikusokkal a válasz­tójog kérdéséről tárgyal. Az ilyen megbeszélések kihatással lehetnek a belpolitikára, amint voltak is, A kormány munkaprogrammjában reményt lát. Azt nem lehet k fo- gásolni, hogy a kormány maga szabja meg az egyes kérdések megvalósításának időpontját. El­ítéli azonban a reformjelszavak hangoztatását, mert könnyen ön­kényre vezethet. Mi értelme van a reformnemzedék, reformkormány reformpolitika hangoztatásának. Attól tart, hogy ezek a jelszavak elsikkasztják a lényeget és nem fogják gyarapítani a kormány te­vékenységét és sikerét. Az ülés még tart. Abesszinia továbbra is erősen fegyverkezik. London, junius 18. A Daily Telegraph jelentése szerint Abesz- szinia a közvetítők buzgalma el­lenére továbbra is erősen fegy­verkezik. Körülbelül 500 ezer fel­fegyverzett katonája van, akik kö­zül 100 ezernek van modern fegyvere. Abesszínia 2C0 ezer géppuskával is rendelkezik. Franciaország korlátlan tengeri fegyver­kezést kezd a londoni megegyezés miatt. Páris, junius 18. A francia kizvélernényt erősen foglalkoz­tatja a londoni angol-német ten­gerészeti tárgyalás, amelynek eredménye az, hogy a német flotta 35 százaléka lesz az angol­nak. Az angol kormány értesítése alapján a francia kormány jegy­zéket küldőit az ügyben Lon­donba, de hivatalos körök hall­gatnak a jegyzék tartalmáról. A kiszivárgott hírek szerint a vá­laszjegyzék el sem fogadja, de el sem veti a londoni megegye­zést. A lapok szerint előzetesen Franciaországot meg sem kérdez­ték a német tengeri fegyverke­zésről, így Franciaország nincs abban a helyzetben, hogy be­avatkozzék a megbeszélésekbe. Ha Németország az angol flotta 35 százalékig fegyverkezhetik a tengeren, akkor ez Németország szárazföldi szomszédai számára súlyos kérdést jelent. Ezekután Franciaországot nem köthetik az eddigi tengerészeti megállapodá­sok, hanem szabadkezet kell nyernie a fegyverkezés terén. Hangsúlyozzák francia körökben, hogy a vereaillesi szerződést egy­oldalúan nem lehet feloldani, s ha ez mégis megtörténik, akkor Franciaország viszont fentartja a szabadkezet és korlátlanul fegy- verkezhetik. Az agglegények száma aránylag kevés az országban. A kormány már hosszabb idő óla foglalkozik az agglegények, valamint a gyermektelen és egy­gyermekes házaspárok megadóz­tatásával. Az új adónem beve­zetése, amint a pénzügyminiszter költségvetési beszédéből is kitű­nik, már csak rövid idő kérdése, az érdekellek tehát kíváncsian várják, hogy az milyen terhet fog jelenteni. Az agglegényadó szempontjá­| ból elsősorban az a kérdés vár i eldöntésre, hogy milyen életkor­ban kerülnek majd a nőtlen fér­fiak az adótörvény szerint aggle- gényi korba. E kérdés eldöntésé­nél természetesen népegészség­ügyi és szociális szempontok kell, hogy érvényesüljenek elsősorban. Szakemberek szerint a 35-től, 40 éven felüli nőtlen férfiak külön megadóztatása volna helyes és az Így befolyó adót az ifjúság nevelésére, egészségének biztosí­tására és az iskolai orvost intéz­mény kiterjesztésére kellene for­dítani. Érdekes kérdés az is, hogy hány agglegényre fog az ország­ban az agglegényadó fizetési kö­telezettsége kiterjedni. Az 1930-as népszámlálás adatai szerint az országnak 2.245.464 nőtlen fér­filakosa van, ebben a számban azonban a gyermekek is benn­foglaltatnak. Az igazi agglegénykor ban levő férfiak száma meglepően kevés. Harminc és harminckilenc év között még 83.936 a nőtlen fér­fiak száma, 40 és 49 év között már csak 28,841, 50 és 59 év közölt 15 832 és 60 éven felül 13.438. A gyermektelen és egy­gyermekes házaspárok számára nézve még nincs adata a Statisz­tikai Hivatalnak. Az agglegényadó majdnem tisz­tán a városi lakósságot terhelő adónem lesz, mert falun még ma is agglegénynek számit és igen ritka a 30 éves nőtlen fiatalem bér. A városi lakősság körében viszont, ahol az értelmiségi ősz tály és a diplomások sorában igen sok az állásnélküli, termé­szetesen magas azoknak a nőtlen férfiaknak a száma, akik anyagi lehetőség hijján nem házasodhat­nak meg. Egyébként nem dön­töttek még a felől sem, hogy milyen életkorú férfiakra vonat­kozik majd az agg egényadő, ugyanígy eldöntésre vár majd a kérdés is, hogy az elvált és özvegy férfiakra is kiterjedjen-c az agglegényadó fizelésének köte­lezettsége. Mezőgazdasági kamarai közgyűlés. Az Alsóduntuli Mezőgazdasági Kamara rendkívül nagy érdeklő­dés mellett tartotta meg lavaszi rendes közgyűlését Kaposvárott gróf Benyovszky Móric kamarai elnök, Baranya vármegye és Pécs (hj. város főispánjának elnöklete mellett, Az elnöki megnyitó ki­emelte a gazdaközönségnek a ka­mara munkájában való egyre fo­kozódó résztvéteiét és érdeklődé­sét, utalt a kormányzat megérté­sére, de ezt különösen az adózás és a gazdaadósságok rendezése terén továbbra is kérte, köszöne tét mondott a tisztviselők oda­adó munkásságáért és különösen rámutatott a Kamara által kiadóit Cimtár körüli érdemeire. Ezután Bosnyák Andor üdvö­zölte gróf Benyovszky Móricot főispáni kinevezése alkalmából. Az igazgatói évi jelentés és a számvizsgálói bizottsági jelentés tudomásvétele után Csima József dr. titkár ismertette a mezőgazda- sági bizottságok múlt évi műkö­dését, kiemelve az e téren mutat­kozó örvendetes fejlődést és memorandum alakjában előter­jesztette a bizottsági közgyűlések összesített kívánságait. Éhez Nagy Ferenc szólt hozzá, kifogásolva egyúttal azt, hogy a közgyűlésen az Országos Mezőgazdasági Ka­mara nem képviselteti magát. Dicsérte a kamara tisztviselői ka­rát különösen a Cimíár munkála­taival kapcsolatban. Hasonló szel­lemben szólaltak fel Patscsi Dé­nes, vitéz Kovách Antal és Tür- kössy Sándor. Majd Asztalos La­jos h. igazgató terjesztette elő a kaposvári útügyi kongresszus ha­tározatait. Az indítványok során elfogadta a közgyűlés dr. Meixner Emil indítványát a gazdaadósok keze­seinek hathatósabb véde’me íár­1 gyában, Náray Andor indítványát állatexport vásárok tartása tár­gyában, vitéz Kovács Antal indít ványát a fagykárokkal kapcsolat ban, Vass Lajos indítványát a mezőgazdasági bizottsági és ka­marai gyűlésekre vasúti kedvez­mény biztosítása tárgyában. Tűr kössy Sándor a (olnamegyeíadó kivetések tárgyában, Knefély Ödön a kamarai javaslatoknak a kor­mány által való elintézése, gróf Jankovich B. József a gazdaadós­ságok rendezése után szükséges gazdahitel és az Alsódunántul állattenyésztési érdekeinek meg­óvása tárgyában szólalt fel. Ez­után Sámik József kamarai alel» nők, felsőházi tagnak a mezőgaz- ■ dasági szakoktatás kiterjesztése tárgyában telt indítványát fogadta el a közgyűlés Patacsi Dénes és Nagy Ferenc hozzászólása után. Kovács Sándor kisgazda kifogá­solta, hogy a közgyűlésekre min­denkor meghívott országgyűlési képviselők azokon nem jelennek meg. A szovjet letartóz­tatta Lenin özvegyét. Bécs, junius 18. A lapok je­lentése szerint a szovjet letartóz­tatta Lenin özvegyét azért, mert a száműzött Zinovjev és Kame­nev érdekében lépéseket tett. Moszkva, junius 18 Nagy fel­tűnést keltett egy újabb politikai gyilkosság. Egyik vidéki város­ban meggyilkolták Aníipovot, a kommunista párt egyik legrégibb lagiát. A tettesnek nyoma veszett.

Next

/
Thumbnails
Contents