Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)

1935-06-09 / 132. szám

<»3o junius 9. Zaiamegyes Újság Kidobták a károsultat saját lakásából a tolvaj cigányok. A napokban Lakatos Jánosné, Kolompár Mária és Lakatos Hor­váth Mária petőhenyei cigányok beállítottak Biró Jánosné petőlie- nyei asszony udvarába. Az asz- szony épen a kertben dolgozott, s lakásának ajtajára ráfordította a kulcsot. A cigányok közül egyik őrt állt, a másik kettő pedig beha­tolt a lakásba. Közben a háziasz - szony visszajött a kertből, amit az őrtálló későn vett észre, s ezért elmenekült. Az asszony be­lépett a lakásba, ahol a két ci- génynő épen egy zsákba merte Biróné ládájából a lisztet. Az asszony kérdőre vonta őket, mire a cigányok Birónét kidobták az udvarba és ott elverték, majd a liszttel megszöktek. A szomszéd­ból egy leány észrevette a dolgot és a károsulttal, valamint egy férfival üldözőbe vette a cigányo­kat. Sikerült is a szemtelen ci­gánynőket elfogni. A csendőrség átadta őket az ügyészségnek. A strandfürdő díjszabása ás rendje. A kaszaházai strandfürdő meg­nyílt. A polgármester által jóvá­hagyott szabályzata a közetkező : Fürdődijak: Fürdőjegy egyszeri fürdésre: felnőttek ré­szére 30, gyermekek részére 20 fillér. Idényjegy felnőttek részére 10, gyermekek részére 7 pengő. Bérletjegyfüzet 10 drb. fürdőjegy- gyel felnőttek részére 2'80, gyer­mekek részére 1 80 P. Fenti árak­ban a 3 százalékos forgalmi adó is bentfoglaltatik. A fürdőruha megőrzéséért egész idényre sze- mélyenkint 2 pengő, egy család részére (akárhány taggal) 4 P fizetendő. A fürdőidő beosztása : délelőtt 8—11-ig nők, délelőtt 11—2-ig nők és férfiak, délután 2—4-ig férfiak, délután 4—7-ig nők és férfiak. Férfiak és nők a fürdésnél az előirt fürdőruhát tartoznak viselni. Az ettől való eltérés kihágást képez. A fürdő belterületén (az alsó vízmedencében) a vizipoló- játék tilos és az csakis a folyó- nak a zsilip feletti részében van megengedve. A kabinokban elhe­lyezett értéktárgyakért a fürdőtu­lajdonosok felelősséget nem vál- Jalnak. Kutyákat a fürdőépületbe vinni, a fürdő területén füröszteni tilos és kihágást képez. Ranolder Intézet Keszthely. Ideális helyen, a Balaton pariján épült egyetlen leányinternátus. Felvesz: elemi és polgári iskolába járó növen­dékeket. Állandó felügyelet! Egészséges, bőséges, tápláló ellátás Havi tápdij 45 pengő Iskolai dijakról és egyébb tudni­valókról tájékoztatást küld az intézet főnöknője. Összeírják a háziiparral és népművészettel foglalkozókat. Bődy Zoltán alispán, a várme­gyei népművelési bizottság elnöke rendeletet adott ki a főszolgabí­róknak, polgármestereknek, a fegyzőknek, valamint községi ! népművelési bizottságoknak. Meg­állapítja a rendeletben, hogy a vármegyei bizottságnak sokszor van szüksége arra, hogy az egyes községekben kik foglalkoznak há- zi pat ral és népművészeti tárgyak készítésével, kiknél találhatók je­lentősebb mennyiségben háziipari tárgyak, népművészeti termékek. Erre való tekintettel felhívja az alispán a helyi bizottságokat, fog­lalják kimutatásba a következőket: 1. Kik foglalkoznak a község­ben díszesebb házi szőttes, hím­zett, varrott tárgyak szövésével, hímzésével, kivárással. 2. Vannak-e a községekben olyan agyagiparosek, akik a ren­des fazekas, gerencsér munkákon kívül díszesebb agyagipari tárgyak készítésével is foglalkoznak. 3. Vannak e a községben fafa -1 rágással foglalkozók, vagy olya-j nők, akik egyéb anyag (csont, szaru stb.) faragással és véséssel való díszítésével foglalkoznak. 4. Szalma, háncs, gyékény, füz- vessző fonással, tökmag, napra­forgó stb. felhasználásával hasz­nálati és dísztárgyakat készítők találhatók-e a községben. 5. Vannak-e olyan egyének (úgynevezett ős tehetségek), akik rajzoló, festő vagy mintázó kész­ségükkel feltűnnek. Egy másik kimutatásban be kell jelenteni azokat, akiknél olyan díszesebb háziipari és népművé­szeti tárgyak vannak, amelyek néprajzi és népművészeti kiállítás­ra alkalmasak. A kimutatásokat julius 15 ig kell beterjeszteni. A románok eredete. Irta Tuczy János nyug. áll. főgimnáziumi tanár. Szent László királyunk (1077-1095) Cserhalomnál, Munkács táján, a Temes vi­dékén és az al-Dunánál ha­lálos csapást mért a kun- besnyő hatalomra, amely hanyatlásnak indul. Amily mértékben gyengült a kun- besnyő hatalom, azon mér­tékben erősödött közéjük az oláh bevándorlás, mig útdíjá­ra oláhok lettek az urak a kun-besnyők hazájában. Etel­közben, más néven Cumáni- ában, hol 1250 körül Oláh­országot, Í350 körül Mold­vát alapították. 1394 ben tö­rök járom alá kerültek, mely alól csak a 19. században szabadultak fel. Oláhorszá­got és Moldvát az oláhor­szágbeliek, később a mold­vaiak is 1861 ben egyesítet­ték, és királysággá léptették elő és elkeresztelték „Romá­niának,. Ennélfogva az olá­hok Romániája e néven csak, 1861 óta szerepel a történe­lemben és földrajzban, azelőtt Moldvát, Oláhországot és oláh népet ismertünk. Ezek előrebocsátása után megállapításaimat földrajzi, nyelvészeti és történeti érvek­kel támasztom alá. Ezért szükségesnek látok néhány , történeti és földrajzi kitérést. 1 a. ) A mai románok régi oklevelek, feljegyzések és forrásokban blah, blach, vlak, vlack, rumun és oláh néven fordulnak elő. b. ) Trajanus idejében a római birodalomhoz tartozott az akkor ismert világ. Ezt N. Theodosius császár 359- ben két részre osztotta, a kettőt az Adriai tenger vo­nala választotta el. Ami ettől nyugatra esett, volt a Nyu­gat-Római birodalom, Ró­ma fővárossal; ami ettől keletre esett, volt a Kelet— Római birodalom, vagy Gö­rög császárság, Konstantiná­poly fővárossal. c. ) A magyarok első törté­netileg ismert hazája a Kás- pitótól, a második a Fekete tengertől északra feküdt, a harmadik hazájuk Etelköz, a későbbi Moldva és Oláhor­szág, a negyedik Magyaror­szág. Mikor őseink 896-ban mai hazánkba vándoroltak, harmadik hazájukat, a foly­ton sarkukban iévő kun-bes­nyők szállották meg. d. ) Erdély Krisztus idejé­ben a dákok országa Dácia. Ennek fővárosa Sarmizege- thusa (a mai Hunyadmegyé- ben) amelyet a rómaiak Ul- pia Trajana, a szlávok Gr©- distyen néven ismernek. Ez utóbbi nevet vették át a dák­római eredettel dicsekvő olá­hok és nem a Ulpia Traja- nát. íme egy talány! amely csak úgy fejthető meg, ha az oláhok a szlávok és ma­gyarok után jöttek Erdélybe. Dáciát Kr. u. 105-ben Tra­; jánus császár meghódította. Az ő Dáciája a Tiszától a Fekete tengerig terjed, köz­pontja Erdély fővárosa Ul­pia Trajana. A góthok által 1 szorongatott rómaiak 275-ben elhagyták Dáciát, a Duna déli oldalára költöztek. He­lyüket egymásután foglalták el, mint uralkodó népek: góthok, hunok, gepidák, ava­rok, majd jönnek a szlávok. Ezek előre bocsátása után jöjjenek az érvek! Nem Erdély az oláhok őshazája. I. Először idézem Molnár Kálmán dr. budapesti egye­temi tanár Magyar Közjog c. NOAMiiLTUBUl ÁMsWfiuM MERT MEGÓVJA KELLEMETLEN Nr\iytubus ÁRfl: 120FILSÍR IDEGEílTÓ.É&frÖ.fÁJOSLMI ÉRZŐTŐL. Kizárólagos főraktár: Dr. Mándi Jenő gyógyszertára Zalaegerszeg. művéből (I k. 2. kiadás 209 lap) a következőket: „A ke­let rómaiak a Krisztus utáni VI. század második felében Délitaliát is hatalmukba ke­rítették, s Thessália keleti ré­szén és Epirusban levő gyé­ren lakott birtokra apulaí pásztor népet telepített le. Ezek az albánokkal össze­keveredett délitaliai pászto­rok az oláhok közvetlen ősei. Az albán és görög hatás alá kerülő délolasz nyelv pedig három évszázad alatt (VII IX) a többi román nyel­vektől különböző, sajáto* nyelvvé változott igy alakult ki az oláh nyelv“ 2. Maga Erdély elnevezése bizonyság arra, hogy az olá­hok nem lehetnek e föld ős lakói, mert akkor megtartják a Dácia nevet, vagy saját nevükről Vlachiának keresz­telhették volna, Miért vártak az oláhok 800 évig a ma­gyarokra, hogy eze* nevez­zék el az erdős területet: Erdélynek ? (Eloláhositva: A r d é l u. Lásd Hunfalvi: Oláhok története II k. 446 lap) Egyszerű a felelet. Mert a magyarok után jöttek, ezek­től vették át az oláh köntös­be bujtatott „Erdély“ szói. (Ardelul). 3. Hunfalvi Pál szerint (Magyarország Eíhnographi- ája 494 lap) Londontól a Feketetengerig megmaradtak a római uralom idejéből a városok latin nevei: pl. Lon- dinium — London, Augusta Treverorum — Trier, Colonia Agrippina —Köln, Reginium — Regensbúrg, Vindobona — Wien, Sabaria—Szombat­hely, Siscia—Sziszek Naissus —Nis stb., noha a római nép és nyelv elenyészett, el­lenben az erdélyi városok nem tartották meg latin ne-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents