Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)
1935-06-07 / 130. szám
li>35. április 21., vasárnap. FkoiÉ niiU-AP 3 Gróf Zichy János nyílt levele a kormány ás az uj képviselőház felelősségéről. Gróf Zichy János, a keresztény gazdasági párt elnöke az ipolysági választókerületének közönségéhez nyílt levelet intézett, amelyben bírálatot mond az elmúlt politikai eseményekről. Az országgyűlés feloszlatását súlyos és teljesen megokolatlan elhatározásnak mondja, amiért a felelősség kizárólag a kormányelnöké, akinek tanácsára az államfő feloszlatta az országgyűlést. — A felelősséget a kormánynak viselnie kell, — mondja Zichy — mert a parlamentet nyilvánvalóan azért oszlatta fel, hogy a múltnak romjaira építse saját mindenhatóságát. Ennek a hitleri elgondolásnak megvalósitására vonatkozó gesztus hazánkban ép annyira felesleges, mint aminő káros. A kormány másik felelőssége a programjára vonatkozik, mely ugyan konkretizálva nincs, azonban éppen ezért veszedelmes, különösen a felcsigázott várakozás szempontjából. Lehet-e játszani, különösen a fiatalabb generáció jóhiszeműségével, amikor annak lelke szi- nültig van tele keserűséggel? Szabad-e, lehet-e úgy elbánni a történelmi osztályokkal, mint ahogy ezt a kormány sajtófőnöke által megcselekedte, aki felhasználta a tradíció által megszentelt „Lehel kürtjét“ is arra, hogy anatémát mondjon ama történelmi osztályra, amely évszázadokon át önzetlenül szolgálta a hazát? Szabad-e, lehet-c keresztény jelszavakkal és különösen a katolikus klérussal szemben állandó töm- jénező gesztussal, a nemzetet nekivinni annak a „hit- lei-izmusnak“, melynek koronáját csak e napokban maga Ludendorff tábornok tette fel, önmagát pogány- nák nyilvánítva? Nem látja minden elfogulatlan ember, hogy a szegény nemzet lelkében fertőző góc kezdődik, melyben a legveszedelmesebb bacillusok a legtermékenyebb talajt lelik majd fel fejlődésük és terjedésük számára? — Aki nem hajlandó magát játékszerül odadobni egy önmagába szerelmes kormány kezeibe, az álljon meg a törvényhozás küszöbén és elmélkedjék, mielőtt belép a nemzet házába, hogy mire is vállalkozott, amikor az ismert előzmények után ezen kormány mellé állott. És gondolja meg, vájjon tényleg képes lesz-e viselni a felelősséget akkor is, amikor majd számon fogja tőle kérni, nem a nemzet, — mert az talán már akkor néma lesz — hanem saját lelkiismerete, melyet most a ragyogó ígéretek, az ékesen szóló beszédek és a kortestanyákon keletkezett mámor elkábitottak, — hogy miért vállalkozott hordani a felelősséget egy olyan grogram megvalósításáért, melyet nem a n-ugodt megfontolás, nem a lehetőségek lelkiismeretes mérlegelése, hanem egy egocentrikus érzés hozott létre, hogy biztosítsa magának beláthatatlan időre a mindenhatóságot. Gondolják meg, mit jelentene az, ha a nemzet többsége beleegyezésének látszatával, az ezeréves alkotmány kapna léket, mely nemzetünknek mindig legnagyobb és legféltettebb kincse volt. Tomesányi Kálmán belügyi államait kár A kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére dr. tcmcsényi Tomcsányi Kálmán miniszteri osztályfőnöki címmel és jelleggel fölruházott miniszteri tanácsost államtitkárrá, dr. Csatáry Béla miniszteri osztályfőnöki címmel és jelleggel felruházott miniszteri tanácsost pedig miniszteri osztályfőnökké nevezte ki. Tomcsányi Kálmán, á belügyminisztérium uj adminisztratív államtitkára, aki a nyugalomba vonult Blaha Sándor örökébe lépett, másfél évtized óta áll állami szolgálatban. Több éven át a belügyminisztérium közbiztonsági osztályának főnöke volt és a minisztérium szervezési és kodfikatórius munkásságában jelentős szerep jutott neki. Hosszabb időt töltött az igazgatási és rendészeti, majd a vármegyei osztály élén és résztvett a belügyminisztérium ügykörébe tartozó fontosabb problémák nemzetközi rendezésében is. A „Times“ a Dardaneíla-hérdés felvetése ellen. London, ápr. 20. A Times határozottan ellenzi annak a Genfben többször hangoztatott török követelésnek a teljesítését, hogy Törökországnak adják meg a jogot a Dardanellák megerősítésére. Nem kétséges — Írja a londoni lap —, hogy Törökország rövidesen formaszerint is felveti a Dardanellák kérdését. A kérdés felvetésének okául Ausztria, Magyar- ország és Bulgária fegyverkezési egyenjogúságának helyreállítása fog szolgálni. Teljesen lehetetlen azonban a két kérdés között bármilyen logikai összefüggést találni. „Ausztria, Magyarország és Bulgária“ — írja a lap — „teljes joggal követeli a szomszédos államokkal való katonai egyenjogúság megadását. Törökország azonban, e három állammal ellentétben, nem irt alá semmiféle reákényszeritett békeszerződést; a lausannei szerződést pedig hosszú és kitartó tárgyalások után kötötték meg teljesen egyenlő feltételek mellett. Az a körülmény, hogy Törökország közvetlen szomszédjának, Bulgáriának ujrafelfegyverzéséhez hozzájárul, még nem szolgáltathat okot a Dardanellák katonai megerősítésére, mert a. két ország között a szerződéses kötelezettségektől eltekintve, semmiféle tényleges érdekellentét nem áll fenn. Valóban nem áll fenn semmiféle olyan nyomós ok, amely az angol, francia és olasz kormányt arra késztethetné, hogy a Dardanellák jelenlegi állapotát bármiképpen megváltoztassák. Májusban első hivatalos állomására ér el a revízió! „A revízió ki fog terjedni egyéb igazságtalan paragrafusokra is." Milánó, ápr. 20. Az olasz közvélemény nagy érdeklődéssel tekint a május végén megkezdődő római konferencia elé, ahol Magyarország, Ausztria és Bulgária felfegyverkezésének kérdése fog szőnyegre kerülni. Az olasz sajtó döntő fontosságú eseményeket vár ettől a konferenciától, amelyet a revízió első hivatalos állomásának tekint. A milánói „La Sera:', melynek főszerkesztője a nagy magyarbarát Gastone Gorrieri, „Revízió!“ cimii vezércikkében e kérdéssel foglalkozik és többek közt ezt Írja: — Még nem is olyan régen egyes diplomaták abban a pózban tetszelegtek maguknak, hogy energikus, ellentmondást nem tűrő hangon kijelentették, hogy a revízió — egyenlő a háborúval. A revízió szót igyekeztek száműzni valamennyi nép nyelvéből. — Ma azonban ez a szó ismét visszatért a forgalomba, nemcsak a stresai történelmi fontosságú ünnepies aktus révén, de már a kisantant és a balkánszövetség diplomáciai aktáiban is. Az idő és az események tolták előtérbe és a realitás diktálta józan ész utat kezd törni már azoknál is. akik, lehet hogy jóhiszeműen, azt gondoltál;, hogy ők meg tudják állitani a történelem folyását. — Pontosan az történt most, amit a Duce mindég is hangoztatott, amióta csak éleslátása és az európai közös érdekek felismerése arra bírta, hogy a békeszerződések revízióját követelje, mert ezek hibásak és igazságtalanok és éppen ezért a nagy probléma megoldásával sürgősen foglalkozni kell, sőt a megoldást meg is kell mielőbb találni, ha az európai kérdés legfőbb nyugtalanító okát ki akarjuÜ küszöbölni. — Ma már a kisantant és a még fiatalabb bal- kánszövetség azt mutatja, mintha végre megértette volna ezt a parancsoló szükséget és alá is rendelné magát. Igaz, egyelőre még csak a békeszerződések által Ausztria, Magyarország és Bulgária terhére előirt katonai rendelkezések revíziójáról van szó. De az Is igaz, hogy ha elvben megtörténik ez a revízió és érvénybe is lép, kétségtelenül ki fog terjedni a revízió egyéb paragrafusokra is, amelyek történelmi ostobaságot és kézenfekvő igazságtalanságot jelen- lenek. *— Bizonyos, hogy sokkal jobb lett volna, ha nem koll ennyi esztendőt várni minderre, ha nem veszett volna kárba annyi drága idő: mennyi, de mennyi bajtól lehetett volna igy megkímélni Európát! De jobb későn, mint soha ... — Mussolini a revízió kérdésében is. mint minden egyéb kérdésben, a históriai áramlatok igazi irányítója. A „La Sera“ vezércikkének külön fontosságot ad az a tény, hogy tulajdonképpen — Róma és a fasiszta kormány hivatalos véleményének ad kifejezést, mert hiszen az egész olasz sajtót Mussolini sajtófönöksége irányítja, különösen külpolitikai kérdésekben. Legfeljebb egyik lap bátrabban és világosabban Írja meg Római álláspontját, A „La Sera“ felfogása és véleménye tehát nemcsak a nagy milánói lap és magyarbarát főszerkesztőjének, hanem masának Mussolininak álláspontját fejezi ki. (B. L) • * Egész éven át reggel 3 óráig nyitva.
