Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)

1935-05-18 / 114. szám

XVIII. évfolyam 114, számi A**a 10 fillér 1915. május 18. Szombat, i** fötisxte1 Üsd* ')'étón°S U'naK ;\endÖ Gosx^n^1 xa\acsánv 1 54 YEI ÚJSÁG felelős szerkesztő« Herboly Ferenc. Szí .-.cg es kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyed» évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin Az ipar külön minisztériumot kap. Eddig az ipar és kereskedelem ügyét együtt intézték. Most szétválaszt­ják. A kormány szerint nem azért van szükség a szétválasztásra, mintha a két foglalkozási ág ér­dekei ellemélesek és ütközőek lennének, hanem azért, hogy több idő és erő jusson az ipar ügyé­nek intézésére, az ipar érdekei­nek islápolására. Elvben és el* méletben helytálló és szépen hang­zó ez 8z indokolás és most* a gyakorlaton múlik, mi haszna lesz az iparnak a külön minisz­tériumból Aktagyártó miniszté­rium lesz-e az uj intézmény,vagy életrevaló tervekkel, intézkedé­sekkel szolgáló hasznos szerv? Ezen muiik az a hatás, amelyet az új minisztérium a magyar gaz­dasági életre fog gyakorolni. Az eddigi állapotban sem az ipar, sem a kereskedelem nem sok elő­nyét élvezte a felsőbb intézkedé­seknek, jobbára csak rendeletek­ből vehetett tudomást az ipar és kereskedelem a minisztérium lé­tezéséről. Olyan rendeletekről, amelyeken erősen megérzett, hogy pesti Íróasztalnál készültek. Álta­lában meg kell itt mondani, hogy a minisztériumok szűrőjén na­gyon vékonyan mennek keresztül a vidéki ügyek. A minisztériumok záros határidőre követelik sokszor a lehetetlen dolgok teljesiiését is, de, amikor a vidék vár valami intézkedést a minisztériumoktól, bizony nincs határidő. Gondol­junk csak arra az évenként meg­ismétlődő kellemetlen várakozásra, amely a városi költségvetés körül zajlik le. Mennyire sürgeti a mi­nisztérium, hogy „elegendő idő ben“, például szeptemberben ké­szítsék el a városok a költség- vetést és annak minisztériumi tárgyalására jó félév múlva ke rül csak sor! Az új miniszérium- tél tehát az adminisztráció meg­gyorsítását is várják az érdekel­tek. Akárcsak a tanügyi igazga­tás decentralizációjától. — Sok­szor fontos érdekek forognak koc­kán, egy-egy miniszteri döntés körül és sürgős a döntés. De várják az érdekeltek azt is, hogy az új minisztérium igazán szak­minisztérium legyen, ahol a vidé­ki viszonyokkal ismerős szakem berek foglalkozzanak a vidéki ügyekkel. Legfőképen pedig azt várja az iparosság az új minisz­tériumtól, hogy a kisipar ne szo­ruljon háttérbe a nagyipar mel­lett. Fontos szempont ugyanis az is, hogy a polgárságnak egyik jelentős rétegét képező kisiparos­ság is megtalálja a maga életle­hetőségeit. Az új minisztériumra vár a föladat, hogy a nagyipar nemzeti hivatásának sérelme nél­kül a kisipart olyan előnyökhöz juttassa, hogy a kisiparosság is­mét a kispolgárságnak erőteljes, életképes, nemzetfentartó eleme lehessen. Kisiparunk teljesen le­rongyolódott, kisiparosainknak je­lentős tömege munkanélkülivé vált, inségmunkára szőrű1. Ezt a tömeget vissza kell vinni saját műhelyébe, ismét munkát kell biztosítani számára, hogy egy­részt eltarthassa magát, másrészt növelje az adóalanyok számát. Ha ezt eléri az új minisztérinm, akkor megfelel föladatának. El­lenkező esetben nem. Akkor az a 100 ezer pengő, amit megneve­zésére és föntartására előirányoz­tak, kidobott pénz lesz. A súlyos belpolitikai zavarok miatt nem utazik Jsftica Velencébe. Összetűzések Horvátországban. Páris, május 17. Jefiics szerb miniszterelnök és Suvich olasz j külügyi államtitkárnak szombatra tervezett velencei találkozóját el­halasztották, ami kedvezőtlen be­nyomást keltett Rómában. A meg­beszélés elmaradásának oka a küszöbön álló szeib kormányvál­ság. Hír szerint Jetties lemond a miniszterelnöki tárcáról. London, május 17. Az angol lapok a velencei találkozó elma­| radásának okát a súlyos belpo- j litikai helyzetben találják. Horvát­országban óriási a nyugtalanság, mindenfelé zavargások vannak. A horvát nép a szigorú hatósági tilalom ellenére horvát nemzeti zászlókat tűz ki. A parasztok és a csendőrök között sokhelyen összetűzések vannak. Maegek a szkupstina megnyitására el sem megy Belgrádba. Göring és Laval találkoznak Warsóban. A külpolitika hirei. London, május 17. Göring porosz miniszterelnök és Laval francia külügyminiszter Warsóban találkoznak Pilsudski temetése al­kalmával. Göring átadja Lavalnak Hitler meghivását Berlinbe Laval elfogadja és a népszövetségi tanácsülés után látogatja meg Hitlert. Páris, május 17. A cseh orosz egyezményt aláírták. Az egyez­mény aláírását a párisi sajtó nagy része megjegyzés nélkül közli. Egyes lapok azonban rámutatnak, hogy Csehország tuiajdonképen az egész kisantantot képviselt az egyezményben. Blum szocialista vezér elitéli Stalin magatartását. Stalin eljárása érthetetlen, amikor ellenzi a kom­munista és szocialista francia politikát. Még nem lehet tudni, hogy Stalin állásfoglalásának mi­lyen hatása lesz a francia prole- láriátusra. Búcsúztató és írói jubileum a kaszthelyi Emerikánéban. Kukuljevio József dr* ünneplése. A keszthelyi Heliconia búcsúz tató kiskáptalanja lélekemelő és magasztos hangulatban folyt le Keszthely város úri társadalmá­nak élénk részvétele mellett az akadémia dísztermében. A Boldogasszony Anyánk után Jászóváry János dr. prior üdvö­zölte a megjelenteket és köszö­netét mondott mindazoknak, akik nemes törekvéseiket anyagilag és erkölcsileg támogatták. Megem­lékezett az Emericana elhunyt nagyasszonyairól, kisasszonyairól, dominusairól. Emléküket kegye­lettel gőrzik. Azután a távozó emericánás testvérekhez szólt. Mindenkor vezérelv gyanánt le­begjen előttük Isten- és a haza- szeretet. Vegyék fel a harcot a tekinlélyrablókkal, az erkölcs sárbatipróival, a vallás gyalázói- val, a családok szétzüliesztőivel. Az ünnepély második száma Kukuljevic József dr. gazd. akad. r. tanárnak a Heliconia sajtó­referensének és ceremonariusának üdvözlése volt 40 éves irói jubi­leuma alkalmával. Nagy Sándor premontrei kanonok mondta az üdvözlő beszédet.' Megemlítette, hogy Kukuljevicet 36 év óta ismeri. Mint kőszegi kis gimna­zista jelenvolt, amikor megalakult a kőszegi madárvédő egyesület és megtartották az első madarak és fák napját. A kis diákok ak­kor fellelkesülten áldozatul dob­ták a csúzlit. Azóta is megfordult Kőszegen és örömmel látta, hogy a gyümölcsfák alja már nincsen terítve férges gyümölccsel, hanem több a támasztórud, mint a gyü­mölcsfák törzse. Ez mind Kukul­jevic d»r. propagandájának, illetve az azóta is dívó madárvédelem­nek a következménye. írói mun­kássága arra az időre esik, ami­kor bátorság volt vallásos kato­likus embernek mutatkoznia, amikor a 300 éves Pázmány egyetem katedrájáról alheista el­veket hirdettek. Ntve Chernél mellett ragyog a kőszegi madár­védelem megalapítóinak sorában. Stefaics Aladár apátplébános mint a 700 éves plébánia vezetője Kukuljevic dr.-t, mint a katolikus mozgalom tevékeny részvevőjét üdvözölte. Üdvözölte az ünnepelt jelenlevő hitvesét és családtagjait, Isten áldását kívánta további munkájára is. A senior felolvasta a commendator, a nagyprior, Kőszeg város polgármesterének és a többi, megjelenésben aka­dályozott tisztviselők táviratait és üdvözlő leveleit. Kukuljevic dr. köszönetét mon­dott az ünneplésért, melyei, úgy érzi, meg sem érdemelt. Köszö­netét mondott mindazoknak, akik munkájában támogatták, különö­sen a kát. sajtóváilalatnak, amely megértéssel karolta fel eszméit s módot adott és ad arra, hogy a mezőgazdasági tudományt nép­szerűsítve adja olvasóinak rendel­kezésére. Megemlítene, hogy a K. S. V. volt az első Magyaror­szágon, mely belátta amezögazd. tudomány népszerűsítésének jelen­tőségét és fontosságát és külön rovatot nyitóit és mindnagyobb terjedelemben igyekszik e téren a közönséget kielégíteni. Köszöne­tét mondott a Zalamegyei Újság­nak is, amely állandó munka­társul vette és a többi lapoknak is, amelyek kapcsolatot tartanak fenn vele. Vadász Norbert premontrei kanonok „Modern Istenkeresés“ c. alatt tartott nagyon érdekes és méiyenszántó szép gondolatokkal telt előadást. Történelmi példák­kal bizonyította, hogy nem boldogit sem a mammon, sem a pénz, de nem tesz boldoggá a rang sem és az élvezetvágy sem. Igen megkapó szép gondolat volt, hogy minden fűszál, minden fa, a pacsirta dala az égfelé törek­szik, tehát az ember is az égfelé törekedjék. Elszavalta a finnek Petőfijének gyönyörű költeményét a hópihéről, amely hófehéren jön a magasból a fölre, ott a sárba hull, de tavasszal hóolvadás után mint pára, mint fehér bárányfelhő ismét az égbe kerül. Rendkívül értékes, tartalmas előadását Ber­zsenyi ódájának végső szavaival zárta be. Eyssen Imre a Heliconia c«re- monariusa hatásosan szavalta el Szilágyi Béla költeményét Jancsi és Józsi történetét.

Next

/
Thumbnails
Contents