Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)

1935-05-12 / 109. szám

1935 május 12. Zalamegyei Újság 3 ségbe. Most a kárpáti magaslatra vonszolják oda, ahol a fáradtsá­gos harci menetben annyiszor oltotta el szomját a csergedező forrásvíz . . . Még egy lépés, a kar nyúl érte . . . eloszlott, elfu­tott tőle, nincs sehol, csak kínzó, gyötrő valóság. Majd a Kaukázás lejtőjére vi­szi a szomjuság-gyötrő álomkép, ahova valamikor a keserves ha­difogság is hurcolta. A havas hegy tövében öblös csövön cser- gedezik a kristály hegyi forrás, már tele a pohár, a hidegvíztől harmatos a pohár külső része. Láthatatlan kéz nyújtja a szájhoz, már majdnem érinti a szomjuzó ajakat, amikor hirtelen eltűnik .. . A beteg szemei felnyilanak . . . majd reménytelenül csukódnak le . . . Szörnyen csalóka játékot üz a szomjúság gyötrelmes érzete. * * * A betegség súlyos szimptomái is jelentkeznek. Ismét orvosi kon­zílium, csüggedt, reménytelen ar­cok . .. A miséző pap imáiba foglalja... Uram irgalmaz neki, hangzik a könyörgés a hűséges hitves aja- káról... A jó lelkek, a jó barátok imája is ostromolja az eget... Jólelkü asszony kér látogatást a beteghez. Ó, nem, még sem zavarja, hisz feltétlen nyugalomra van szüksége. De Jézus nevében jön, tudja, hogy a nagy beteg hivő lélek, ki gyakran járul az Ur asztalához .. . Hivő szívvel ajánlja fel a pár cseppnyi lurdesi vizet. A Szűz Anya, ki sohasem hagyta el gyámolatlanul a hozzá- folyamodókat, bizonyára segíteni fog. * * * Borongós őszi reggel, szent mise után a hűséges hitves félő aggodalommal, a szeretet hangján szól... Megtörli könnyes szemeit, majd el-elcsukló hangon adja át a jó lelkű asszony szives üzenetét. A beteg felfigyel az üzenetre, tágra nyílnak bágyadt szemei, földöntúli érzés hatja, át egész lényét, szóra nyílik a szomjúság­tól megkínzott ajka: Oh, igen, kéri a szent vizet, de előbb el- imádkozza a szent olvasót, segit- ségét kéri a hófehér lurdi Máriá­nak, Isten anyjának, aki sohasem hagyta még segítség nélkül a hozzá folyamodókat. * * * Az összekulcsolt kéz körül a szent olvasó. Bensőséges, áhitatos ima! A beteg szemei a szemközti tövis koszorús Krisztusképen ... Pár csepp a lurdi vízből... A be­teg szempillái egy pillanatra le­csukódnak, majd egész testében megremegve — felül... A szem­pillák felnyitódnak, üde, mosolygó szemek sugároznak a beesett szemgödörből. Eltűnt a tikkasztó szomjúságérzet, az erőtlen test szinte fürgén mozdult, alig volt többé látható nyoma a betegség­nek. A hófehér, kékszalagos olvasós lurdi Szűz közbenjárása segített... * * * Csendben jönnek az orvosok konzíliumra... Megdöbbenve áll­ják körül a beteg ágyát, ki vi­dám mosollyal köszönti őket... Hat, nyolc nap után a testi bá- gyadtságon kívül semmi nyoma sincs a súlyos gyomorvérzésnek, de eltűnt a cukorbaj is, a nagy beteg meggyógyult... Valóban megfoghatatlan, mondják . .. "csudálatos * * * A hit, az Istenben való erős hit, a szeplőtelen, hófehér Szűz Mária közbenjárása mcggyógyitotta . . . Üdvözlégy Mária . . . Hosanna neked Ur Jézusunk! Renoválják a zalaegerszegi közkórház kápolnáját. Városunk csendjét néha meg­szakítja a mentőautó éles bugása. Gyors surranással megy el előt­tünk. Utána nézünk. Hova megy? Kit visz ? Ilyen gondolatok fog­lalkoztatnak és már is eltűnik egy nyitott kert ajtaján. Hova lett ? Hova tette drága terhét ? Közel és távol, valahol a Bala­ton partján, vagy Göcsej kis falujában megnyílik egy egy szal- mafedeles házikó ajtaja, vigyázva hoznak innen egy szerető anyát, amonnan egy szorgos apát, más­honnan kicsi szöszke csacsogó gyermeket, a máskor énekes aj­kak mo.t némák, a piros vjrágok arcon a betegség rózsái. Óvato­san viszik és elhelyezik a kocsi­kasban, azután indulás és vissza­marad a kis házban a siró re­mény. Azalatt buckáról buckára gurul a szekér, mig egyszer csak a főutcánk aszfaltján gördül csen­desen, zajtalanul, míg el nem tűnik a kórház kapuja megett. Nappal a szekerek sokasága és az autók adják a kórház előtt találkozójukat, viszik a gyenge életet, hogy erős életet hozzanak vissza. A kórház éjjel sem nyug­szik. Mikor már a város minden háza elpihent, lehunyta piros lámpásos ablakszemét, a kórház ajtaja világos, belevilágít mint kis szentjánosbogárka, bizakodó­an a vak éjszakába, hivogatóan mondja, jertek ti szenvedő, fáradt emberek és jön űj meg új em­bercsoport. A kórház egy más világ, ez a szenvedők reményvilága. Fehér köpönyeges orvosok puha és mégis acélos kézzel, résztvevő szívvel hajolnak a be­teg fölé. A fül hallgat a kémlő- csövön át, a szem belemélyed a testbe, hogy megtalálja a kór csiráit. Azután előkerülnek az éles szerszámok. Oh hányszor emelődnek fel kések, tőrök, bal­ták, hogy életet oltsanak! Vág, sújt a kés és élet távozik. Ök­lök emelődnek, izzadt arcok és ziháló mellek kerülnek egymással szembe s utána jön a romlás. Itt is a kéz sebet ejt, de azért, hogy gyógyítson, hogy kivágja a halálos gócot. Itt is arcok kerül­nek egymással szembe, de azért, hogy üdv szülessék ebből a ta­lálkozásból. És néha nincs segítség, az emberi tudomány megáll. Amikor a kórház ajtaján be­surran az autó, vagy bedöcög a szekér, elmegy egy kis ház előtt, innen állandóan fény szűrődik ki, íű« ÍJ TUDJA MA MÁR MINT MÍND^k'. 5JOBBNÁL JOBB BOROTVAKRÉM A JENK Y " MODERN LAKBERENDEZÉS otthonos ízléses és nem drága, ked­vező feltételekkel is kapható KOPSTEIN bútoráruházban i Kérjen árajánlatot! BOROTVAKRÉMMEL BOROTVÁLKOZIK NOWW.TVBU3 uu-urmM MERT MEGÓVJA kellemetlen NWTUBU1 ftn>:i20fiuÍR IQEGEJITÓ,ESETŐ,FÁJOAUW ÉRZŐTŐL., Kizárólagos főraktár: Dr. Mándi Jenő gyógyszertára Zalaegerszeg. az élet világossága lobog itt benn, itt van az élet Ura, a nagy Segítő. Állandóan fent van, min­dig állja az őrséget, készen min­den pillanatban az indulásra se­gíteni. Most egy aranyos kis gyermekhez indul, majd egy, az életet megharcolt aggastyánhoz, azután a kenyérkereső apához, majd a k«s gyermekei-várta anyá­hoz indul, hogy erőt és kegyel­met vigyen mindenkihez, akinek már emberi segítség nem elég. A kápolna a kórházban az igazi Bethezda-tó, ahol az Ur gyógyít, ez az igazi Kafarnaum, ahol az inaszakadt felkel és jár. Innen indul útjára fehér ostya színében, körüliéi jót tevén és betér a lel- kekbe, hogy a nagy Szenvedő levegye a kis szenvedő válláról a keresztel. A ö mindentlátó szeme belelát a lélek rejtelmeibe. Látja nemcsak a test sebeit, ha­nem az élet küzdelmeiben kapott büntöviseket, melyek a lelket foj­togatják és mázsás súllyal nehe­zednek rá. Ezek sokszor nehe­zebbek, mint az élet sebei. A lé­lek Orvosa ezeket veszi le elő­ször, azután ad bátorságot, erőt a kis keresztünk hordozására és megtanít, hogy nagypéntek után husvét következik. A kórházban az Ur hajléka kopott, a falain kívül sok helyütt a tégla látszik, belül festményei megrongálódtak, ezért a kórház elöljáróságának az a hő vágya, hogy a kápolnát renováltatja, de hozzá nincs megfelelő anyagi eszköze, ezért fordul Zalaegerszeg város és az egész vármsgye kö- j zönségéhez, azokhoz első sorban, akik vagy maguk, vagy hozzá­tartozóik itt kapnak nemcsak testi, de lelki gyógyulást, hogy filléreikkel segítsék elő, hogy az Ur hajléka újra szép és kedves legyen. A jószivü embereket részint levélben (csekklappal), részint gyüjtőivvel keressük fel, — szi­ves jóindulatot kérünk. Iszak Károly dr. Vizve zetékszerelés, minden rendszerű szivattyúk és tttzoltá fecskendők szakszerű szerelése és javítása, mindennemű lakatos munkák Síéctayinél, Nagykanizsa Fő-u3

Next

/
Thumbnails
Contents