Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)
1935-05-10 / 107. szám
XVISI évfolyam 107, szám. Ura m fillér 1935. május IO. Péntek. 9*> Fötisztelendö Gosztony i László Plótó«05 Utnak 54 Zalacsány relelős szerkesztőt Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Seéehenyi-tér 4.; ===== Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. BMUsraBB8flBii5BBB5Wi iiiwwriifiiiiiiiirTrwiä—MtW Előfizetési árak j egy hónapra 2 pengő, negyed« évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin nyilvánvaló. Azt azonban mindenesetre megkívánhatjuk, hogyha kritikát akarnak gyakorolni katolikus javaslatok, egyházjogi kérdések vagy pláne törvények fölött, akkor azt pontosan ismerjék is. Senkinek illetékességébe beleszólni nem akarunk, az állam jogait senki sem akarja megcsorbitani s nem értjük, mi van azon csodálkozni való, ha a vallásosság elmélyítését célzó szándékból, a házasságkötéseknél minden fele- kezetnek dönlő beleszólást akarunk biztosítani a maga ügyeibe. Pilsudszky tábornagy nem fogadja Láváit. A külpolitika hirei. Raffay és a kánom jog. A Nemzeti Újság írja a következőket: A Magyarországi Evangélikus Lelkészek Egyesülete kedden tartotta tavaszi értekezleté', amelyen Raffay Sándor feltűnő beszédet tartott az egyházi házasságról, a családvédelemről, a kánonjogról s az elromlott közszellemről. Ebben a beszédben többek között Raffay a következőket is mondotta: — A közszellemen keresztül romlott meg a családi élet, tehát csakis a közszellem gyógyításával javítható meg. A római katolikus egyház kánonjogának érvényesülése a családok keretén belül egyenesen végzetessé vált. Ha egy egyház más egyház által megkötött házasságot ágyasságnak nevezhet, akkor senkinek sincs joga sopánkodni azon, hogy a családi élet tisztessége, komolysága napról- napra fogy, csoda, hogy csak ennyire romlott meg a családi élet. Meg kell tehát változnia nemcsak az egyesek, hanem a társadalom és a politika lelkének is, szigorúan kell érvényesíteni mindenkivel szemben az állam törvényeit, mert ezek erejét épen az adja meg, hogy a törvény mindenkivel szemben egyformán kötelező, minden család a törvény védelme alatt áll, s ezért az államnak kell elsősorban a családok nyugalmát biztosítani. E beszéddel kapcsolatban azonnal az a kézenfekvő gondolat merül fel előttünk, hogy valóságos protestáns egységfront épült ki a hercegprímás határozott, de konciliáns javaslatával szemben. Átlag minden hétre esik egy felszólalás, melyekben, vagy félremagyarázzák, vagy rosszul értik, vagy félremagyarázzák, vagy rosz- szul értik, vagy tendenciózusan állítják be a katolikusoknak a hercegprímás által előadott követeléseit. Raffay Sándor a katolikus kánonjogra hivatkozik, de beszédéből csak az világlik ki, hogy azt egyáltalában nem ismeri. Ha jobban, azaz pontosan ismerné a kánonjogot, tudhatná, hogy a katolikus egyház protestánsoknak protestáns pap előtt kötött házasságát épugy fölbonthatatlannak tartja, mint a magáét s csak katolikusoknak protestáns pap előtt kötött házasságát nem ismeri el. A hercegprímás javaslata sem akart mást, mint ennek az állapotnak törvényesitését, azaz minden felekezetnek a maga portáján való illetékességét. Ha az állam ezt elismeri, akkor valóban egyforma a törvény védelme. Nem is vitába szállni akarunk Raffay Sándor kijelentéseivel, amelynek megtételét csak sajnálkozással láthatjuk, hiszen tévedése s az abból levont következtetése is Páris, május 9. Laval külügyminiszter ma utazik el Warsóba és Moszkvába. Útja 9 napig tart, s arra leánya is elkíséri. Moszkva, május 9. Feltűnő, hogy Pilsudszky tábornagy War- sóhan nem fogadja Láváit. Diplomáciai körökben a hír nagy meglepetést keltett. Most azon fáradoznak, hogy az eredeti tervet megváltoztassák és Laval mégis megjelenhessék Ptlsudszky mar- sálinál. Párig, május 9. A lapok izgalommal várják, hogy Németország milyen álláspontot foglal el a francia-szovjet egyezmény ügyében. Azt hiszik, hogy felszólítja Angliát, hogy a iocarnoi és franVitéz Tabódy Tibor főispán szerdán délután Nagykanizsára utazott, hogy ott a városi díszközgyűlés keretében a hagyományos szokásnak megfelelően bemutatkozzék Nagykanizsa közönségének. A díszközgyűlés a városháza nagytermében folyt le, melyen a képviselőtestületi tagokon kívül megjelentek a hatóságok képviselői, a papság és a társadalmi élet vezetői. Vitéz Tahódy Tibor főispánt, akit megjelenésekor a közgyűlés tagjai nagy éljenzéssel fogadtak, először Krátky István dr. polgár- mester üdvözölte. Megemlékezett Nagykanizsa tradícióiról és arról, hogy ezt a várost Zrínyi és Deák szelleme irányítja. Meleg szavakkal méltatta a féispán eddigi közéleti szereplését. Hajdú Gyula dr. ügyvéd mondott ezután nagyszabású üdvözlő beszédet. Hangsúlyozta, hogy Nagykanizsa magáénak vallja a főispánt, mert ismerik és értékelik működését. A vármegye javáért folytatott munkájában mindenkor mellette állanak. Ezután vitéz Tabódy Tibor főispán szólalt fel éljenzés közepette. Beszédében párhuzamot vont Nagykanizsa történelme és jelene között. Amint századokkal előbb cia szovjet egyezmény összefüggése ügyében határozottan körvonalazza felfogását. Bukarest, május 9. A Balkán Szövetség a közeli napokban az oláh fővárosban értekezletet tart. Az értekezleten tárgyalják Bulgária felfegyverkezésének ügyét, állást foglalnak a dunai értekezlet kérdésében, tárgyalják a balkáni államok viszonyát a szovjethez. Valószínűen megvitatják Magyar- ország és Ausztria fegyverkezé- bének ügyét is. A Balkán Szövetség és a kisantant tisztában van azzal, hogy bizonyos engedményeket kell tenniük a fegyverkezés kérdésében. sok jó magyar véráldozata után a török fegyvertől elesett Nagykanizsa vára, úgy esett el Trianon következtében a város gazdaságilag. Forgalma meggyengült, lakossága szegényedett. De a reményt nem szabad elveszíteni. Nagykanizsának fel kell emelkednie, mert arra hivatott, hogy külkereskedelmi gócpont legyen. A hála és szeretet hangján emlékezett meg a ferencesekről, akiknek szelleme, évszázados gondozása magyarrá tette ezt a várost. Nekik köszönhető, hogy a várost nem csatolták a zágrábi érsekséghez. Melegen szólt a piaristák értékes kultúrintézményéről, s a megbecsülés hangján beszélt a református, evangélikus és izr. hitközségek működéséről. Örömmel állapította meg, hogy a városban a béke uralkodik, ami példa lehet az ország előtt. Hangsúlyozta végül, hogy jó főispánja akar lenni Nagykanizsának. Szívesen jön ide és szívesen segít a városon. A lelkes éljenzéssel fogadott beszédért Krátky polgármester mondott köszönetét, majd a közgyűlést bezárta. Vitéz Tabódy Tibor ezután küldöttségeket fogadott, majd este szükebbkörü vacsorán vett részt. Ma reggel a főispán ismét vidékre utazott. Elérkezett az idő, amikor már nyíltan fölvethetjük a revízió kérdését. Fölvetjük pedig azért, hogy igazság és béke legyen. Mert, amig nekünk igazságot nem szolgáltatnak az arra illetékesek, addig békét teremteni, azt állandósítani, megszilárdítani nem lehet. Példa erre a békekötések idejétől eltelt másfél évtized. Mi mindenkor készek voltunk a békére, nem fenyegetőztünk, nem zavarogtunk és rendet,, békét még sem teremthettek. A békének akadályát tehát nem bennünk, hanem rajtunk kívül kell keresni. A mi jogos tulajdonunkból kielégített szomszédok nem képesek megemészteni azt, amit elmartak tőlünk, mi pedig olyan életet folytatni, amely politikai és gazdasági téren kívánatos volna az európai rend és béke érdekében, képtelenek vagyunk. Nincs tehát más hátra, mint hozzányúlni ahoz, amit eddig nebántsvirágként kezelnek: a békeszerződésekhez. A velencei értekezletet új értekezlet követi — a legnagyobb valószinüség szerint — Rómában. Ettől várjuk a szanálást. Ezen az értekezleten kerül szóba a — revízió, amelytől olyannyira félnek szomszédaink. Ettől az értekezlettől várjuk, hogy kiküszöbölődjék az a csorba, amit vagyoni állományunkon és nemzeti tisztességünkön ejtettek a békekötésekkel. Elrabolták területeinket, elrabolták azt a jogunkat, hogy védekezési szervezetünket megállapíthassuk. Ez utóbbinál a kisántánt hajlandó volna „engedményeket“ tenni azzal a föltétellel, ha olyan szövetszövetséget kötünk vele, amely nemcsak azt kivánná, hogy mondjunk le területi igényeinkről, hanem azt is, hogy segítséget nyújtsunk neki akkor, amikor valamelyik tagjának területi épsége veszélyben forog. Vagyis: azért tarthatnánk a kisantant kegyes engedelmével nagyobb hadsereget, hogy szükség esetén segítsük neki megtartani azt, amit tőlünk elrabolt. Igazán nem találhatunk megfelelő kifejezést ennek a gondolatnak megfestésére, azonban bizonyosra vehetjük azt, hogy ettől még a franciák is megundorodnak. Mi, mint csonka ország is követeljük minden téren a teljes egyenjogúságot és követeljük azt, hogy ami bennünket illet, annak birtokába vissza is helyezkedhessünk. Nem érdemelnénk becsülést még a félvad törzsektől sem, ha követélésünkből csak egy szemernyit is engednénk. Igaz, mint legyőzőitek kerültünk ki a világháborúból, de igaz az is, hogy nem a vitézségnek, nem a hősiességnek, nem a tisztességnek, nem a becsületnek hiánya ütötte ki kezünkből a kardot. A nacionalizmusnak olyan hatalmas fellángolása idején, mint amilyent most élünk, meg kell Vitéz Tabódy Tibor főispán bemutatkozott Nagykanizsa díszközgyűlésén.
