Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)
1935-05-09 / 106. szám
XVlíL évfolyam 106. szám Ära 10 fillér 1935. május 9. Csütörtök Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, fzéchenyi-tér 4.‘ ■ ......;— Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak > egy hónapra 2 pengő, negyed, évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerfn A vármegyei gazdasági felügyelő hétfőn a közigazgatási bizottságban jelentést tesz a fagykárokról. A badacsony vidéki szőlőkről már van jelentés A kaposvári Kamara fölhívása a gazdaközönséghez. A szőlő- és gyümölcstermelők körében szomorú emlékezetű napok lesznek az idei első májusi napok. A kitűnőnek igérkezó szőiő- és gyümölcstermés javarészét az ország egyes vidékein, — sajnos, Zalamegyében is,—tönkretette a májusi fagy. De megérezték a fagyot a kapásnövényak, sőt a gabonanemüek is. A rozsokban tekintélyes kár mutatkozik. A ta- karmánynemüek is megérezték az éjjeli fagyot és a hajnali dért. Millió, meg millió pengőt vitt el a két májusi nap a károsult országrészek lakóitól. Jelentések szerint Kecskemét városát 5 milliós károsodás érte a baracktermés elpusztulása révén. Hogy általánosságban és egyes vidékenként mekkora a kár, arról pontos adatok még nincsenek. A földművelési miniszter sürgős jelentést kért a vármegyei gazdasági felügyelőktől és csak a jelentések beérkezése után adhat tájékoztatót a károkról. A vármegyénket ért károsodásról azonban hétfőn már tudomást szerezhetünk. Figura György vármegyei m. kir. gazdasági felügyelő ugyanis szombatra behívta a járási gazdasági felügyelőket, akiknek addig alkalmuk lesz a járásaikban tapasztalható károkról pontos értesüléseket szerzniök és a tőlük nyert jelentések alapján tájékoztatja a közigazgatási bizottságot afelől, hogy milyen károkat okozott a fagy a vármegyében úgy a mezőgazdaság, mint a szőlő- és gyümölcstermelés terén. A gazdasági felügyelő jelentése pontes és megbízható képet nyújt majd a károsodásról. A tapolcai m. kir. szőlészeti és borászati kerületi felügyelő a fagykárról már jelentést tett a föld- művelési miniszternek s jelentését megküldte az alispánnak is. E szerint a fagy a szőlők idei hajtásában 15—70 százalékig menő kárt okozottt. A Badacsonyi borvidékeken fagykárt szenvedtek: Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Balatonederics, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Zalahaláp, Badacsonytomaj, Kisőrsszőlőhegy, Ábrahámhegy, Rendes, Kővágóőrs, Balatonfüred, Csopak, Alsóőrs és Paloznak 15—35 százalékig, Szent- györgyhegy, Szigliget, Hármashegy, Csobánc, Nemesgulács, Káptalantóti, Nemestördemic, Bácshegy, Szentbékkálla, Mind- szentkálla, Köveskálla egyes helyein 35—70 százalékig menők a károk. Általában a Balatonhoz közel eső dé i fekvésű szőlőkben és az egyedülálló hegyek magasabb részein kisebb, mig a sik- fekvésű mezei szőlőkben nagyobb a károsodás. Fagykárt szenvedtek a szőlők sok helyen a Balaton- melléki és a Somogy-Zalai borvidéken is. Itt említjük meg, hogy az Al- sódunántuli Mezőgazdasági Kamara már május 3 án megkereste a községi mezőgazdasági bizottságokat és most lapunk utján is felhívja a gazdákat arra, hogy akiknek szántóföldi termelvényeikben a fagykár pusztított, jelentsék be a községi elüljáróságnál esetleges föladó-törlés elnyerése céljából. A bejelentés Írásban, vagy szóval is történhetik. Írásban kötelesek jelentést tenni azok a birtokosok, akik birtokának összes kataszteri tiszta jövedelme 10C3 pengőt meghalad. Kisebb birtokosok bejelentésüket két megbízottjuk u'ján közösen is megtehetik, amiről a községi elöljáróság díjmentesen jegyzőkönyvet köteles felvenni. Olyan szóbeli bejelentést, amelynek megtörténtét bármely okból jegyzőkönyv- szerüen nem igazolják, a pénzügyi hatóság nem vesz figyelembe. Ha valamely birtok több község határában fekszik, a kárt az illető községek elöljáróságainál külön-külön kell bejelenteni. A bejelentésben föl kell sorolni az elemi csapás természetét (jelen esetben fagykár), időpontját, a dűlők neveit, esetleg az illető földterület elnevezéseit, amelyekben az elemi kár pusztított, továbbá a károsult vélemény, ter- * mény nevét. Mussolini még a dunai értekezlet előtt revíziós nyilatkozatot tesz. hogy a kisantant külügyminiszterei még a dunai értekezlet előtt látogassanak el Rómába. A rendes diplomáciai megbeszéléseket is elégségesnek tartják. Arról is úrnak a lapok, hogy a dunai értekezlet helyét és idejét még nem állapították meg. Róma, május 8. Beavatottak szerint a velencei értekezlettel kapcsolatban a francia külügyminisztérium meg van elégedve Olaszország eredményeivel. Bődy Zoltán alispán, mint a vármegyei testnevelési bizottság j elnöke rendeletet adott ki a megye területén működő községi testnevelési bizottságoknak. Rendeletében többek közölt ezeket mondja: A vármegyei testnevelési felügyelő arról értesítette a vármegyei testnevelési bizottságot, hogy a városokban, községekben működő testnevelési bizottságok többnyire nem ismerik a törvény reájuk vonatkozó rendelkezéseit s emiatt nem fejtenek ki mindenütt oly tevékenységet, mely különbeni kötelmeikkel járna. Ebből a levente intézményre az a nagy hátrány származik, hogy a levente egyesületek továbbfejlesztése nem történik abban az ütemben, mint kellene és lehetne. "n Ez az állapot jövőben nem maradhat igy, mert a leventeintézménnyel szemben folyton fokozódó követelmény feltétlenül szükségessé teszi, hogy a vezető szervek kötelezettségüknek fokozottan eleget tegyenek. Hasonlóan hiányosan és nem kellő körültekintéssel kezelik az intézményt a levente egyesületek „tisztikarai“ is. A testnevelési kirendeltségek vezetői és a vármegyei felügyelőség több ízben felhívta a figyelmet arra, hogy a VKM. 1924. évi 9000, számú rendelete a városi és községi tn. bizottságoktól önálló és kezdeményező munkát kíván. Jövőben szigorúan kötelességévé teszem, hogy a munkakörét, teendőit öntevékenyen végezze s ne várjon a testnevelési szervektől biztatást. A levente egyesületek alapszabálya az egyes egyesületek megszervezését, önálló egyesülete életét pontosan előírja, tehát azokat aszerint kel működtetni. Erre ezúttal igen nagy súlyt kell helyezni, mert a levente ifjúság egyesületi életében a sp.rtoK széles alapon leendő felkarolását és bevezetését ez évben végre keil hajtani. Az egyesületi sportélet szervezésére részletes utasításokat a testnevelési kirendeltségek fognak adni. A beszámoló alapján tudomásomra jutott az is, hogy egyes egyesületek oktatási eszközei, felszerelései hiányosak, vagy már használhatatlan állapotban vannak. E hiányokat a községi testnevelési alap terhére a rendelkezésre álló fedezethez megfelelően sürgősen pótolni kell. Végül felhívom a tn. bizottságokat, hogy teendőik bizottsági letárgyalása, az évi munkateiv megállapítása és végül évvé^i beszámoló megtartása céljából saját hatáskörén belül és költség- mentesen értekezletet tartsanak. Ezeken az értekezleteken minden esetben tegyék megvilág, ás tárgyává azt is, hogy a leventék valláserkölc^i nevelése tekintetében nincs-e szükség különösebb intézkedések megtételére és a leventeifjuság látogatja-e szorgalmasan a kötelező istentiszteleteket. Kívánatos, hogy ezekre az értekezletekre az egyházak képviselői, illetve egyes felekezetek lelkészei is meghivassanak. Az összes leventeegyesületek szerveitől szintén elvárom, hogy a leventeügy továbbfejlesztése érdekében hazafias kötelességüket odaadón teljesítsék. Pedagógiai szemináriumi napok, Vitéz Barnabás István dr. kir. tanfelügyelő a vármegye tanítóságának továbbképzése céljából május 30-án, junius l-én és 2 án Keszthelyen három napos szemináriumot rendez. Az első nap a népiskola VII—VIII. osztálya körüli kérdésekkel, a második nap a népiskola és a Balaton közötti kapcsolat megteremtésével, a harmadik nap a gazdaságiam ismeretek elmélyítésének fontosságával foglalkozik. A második nap egyben az eddig megrendezett 50-ik szemináriumi nap, amelynek programúi- ját vármegyénk főispánjának, vitéz Tabódy Tibornak előadása vezeti be E három nap minden egyes előadása, a mintatanitása nagyér- tékü tanügyi élmény lesz, amely már előre is méltán foglalkoztatja vármegyénk egész tanítóságát. A részletes programmot pár napon belül közöljük. Az alispán fokozott munkát kíván a feventeegyesUletektől. Pária, május 8. Hire jár, hogy a revízió ügyében Mussolini kötelezettséget vállalt, hogy még a dunai értekezlet előtt nyilatkozatban ismerteti a népszövetségi alapokmány 19. (revíziós) szakaszáról vallott felfogását. Békés revízióról beszél olyan alakban, hogy a kisantant sem utasíthatja vissza. A lapok jelentése szerint jugoszláv politikai körökben bizalmatlansággal fogadják azt a tervet,
