Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)
1935-01-16 / 13. szám
Är» IO fillér [93S. január 16. Szerda. Xtflil 13. szám. ——hhwhheh gg ,.v»s szerkesztő: Herboly' Ferenc. Szerkeszti Széchenyi-tér 4. ,mvatal: Zalaegerszeg, = Telefonszám 128 POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. MMMgBMMMEMriiirjiTHiriririfTifrraiBSBa iíI'V'í «rak agy hónapra e pi*<n. r, s«gjre<)érre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás »«stíi t T ——''1 A Saar-vidék lakosságának közel 91 százaléka szavazott Németország mellett» Hitleri A német birodalom nem tárnáért területi követelést Franciaországgal szemben. Diadalmámor Németorszáeban. Nagy meglepetés Genfban és Parisban. Saarbrücken, jau. 15. A népszavazáson leadott szavazatok összeszámlálását hétfőn délután 5 órakor kezdték meg, s a számlálás ma reggel negyed 6 ig tartott. Az eredményt reggel 8 órakor hirdette ki Rhode népszavazási elnök. Az eredmény Németország oly sikerét jelenti, amilyenre egyetlen becslés sem számított. A népszavazásra jogosítottak száma 539 541 volt, s leszavazott 528.005 ember. Ebből a Németországhoz valé csatolás mellett szavazott 477.117 ember, vagy is 90'8 százalék. A mai állapot fenntartása mellett szavazott 46.513 (8'S7°/o), a Franciaországhoz való csatolás érdekében 2.124 (O^/o) ember. Érvénytelen volt 2.249 szavazat. Az eredményből látható, hogy elenyésző kisebbség kívánja a mai állapot fenlartását, igy szó sem lehet arról, hogy a Saar-területet megosszák. Nem kétséges, hogy ezekután a Nép- szövetség tanácsa hamarosan dönt a visszacsatolás mellett. Az eredmény kihirdetése után Rhode elnök a rádióban beszé det mondott. Kijelentette, hogy a népszavazási bizottság még ma Genfbe utazik és jelentést tesz működéséről. A Saar-vidéken, valamint egész Németországban nagy az öröm, A vidéken ma egész nap munkaszünet lesz, csak a rádió marad üzemben. Az eredmény kihirdetése után az összes német adj állomások a Saar-dalt játszották, majd Hitler megbizoitja rádión jelentette a kancellárnak az eredményt. Hitler válaszul rádióbeszédet mondott. Rámutatott, hogy 15 éve tartó igazságtalanság közeledik a befejezéshez. A Saar-vi- dék szenvedése az egész német nemzeté volt és öröme ugyancsak az egész nemzeté. Nagy büszkesége a német népnek, hogy sz a rabiga megszűnt, s ezért a német nemzet háláját és köszönetét tolmácsolja a Saar vidék lakosságának. Emlékeztetett arra Hitler, hogy a most következő hetekben bizonyos körök majd igye keznek zavart kelteni, hogy, elgáncsolják az átcsatolás'. Épen ezért kéri a lakosságot, hogy vasfegyelmét továbbra is őrizze meg. Hitler ezután a kővetkező ünnepélyes r.jiiaikozatolt tette: — A német birodalom a Saar- vidék visszatérése után semmiféle \ területi követelést nem támaszt Franciaországgal szemben. E kijelentésemmel hálámat tolmácsolom ama hatalmak iránt, amelyek a Saar-vidéki népszavazás sima lebonyolítását elősegítették. Németország azonban továbbra is küzd egyenjogúságáért. A népszavazás eredménye Pá- risban, Londonban a legnagyobb meglepetést keltette. Nem volt ugyan kétséges, hogy a nép Németország mellett dönt, de még a legoptimistábbak is azt gondolták, hogy a kisebbségi szavazatok száma eléri a 20 százalékot. Sőt a francia sajtó foglalkozott azzal a lehetőséggel, hogy a kisebbségi szavazatok elérik a 35 százalékot és ez esetben a Népszövetség ! megosztja a területet. Az ered I mény arra mutat, hogy a kiteli kusok teljes számban Németország mellett szavaztak, sőt a marxista szavazatok nagy része is a német birodalomra esett. Saarbrücken, január 15. A rend őrségnek tegnap este tudomására jutott, hogy Max emigráns rendőrbiztos emigráns csapatot szervezett, s azzal államcsínyre ké szül. A rendőrség azonnal nyomozást indított és a nemzetközi rendőrséggel egyült megszállta az emigráns alakulatnak az ulánus laktanyában levő hadiszállását. A vezérek ekkor elmenekültek. Megállapították, hogy az emigránsok le akarták fegyverezni a rendőrséget, fegyverrel látták volna ei a Németországtól való elszakadás híveit és a cselekvés terére léptek vo'na. Berlin, január 15. Hitler elrendelte, hogy ma az összes középületeket lobogózzák fel és ma déli 12 órától 1 óráig az összes ha rangok szóljanak. Délelőtt a német rádióállomások ünnepi hangversenyeket adtak. Qenf, január 15. A népszavazási eredmény nagy meglepetést keltett népszövetségi körökben, mert ilyen arányú német győzelemre senki sem számított. Másrészt megnyugvást kelt, hogy a döntő eredmény végleg kiküszöböli a Saar kérdést és feleslegessé teszi a további vitát. Még nem tudják, hogy a Népszövetség mikor dönt a Saar-kérdésben. A hármas bizottság hamarosan összeül és megteszi javaslatát, ! hogy miként adják át a Saar-vi déket Németországnak. Berlin, jan. 15. A Saar-vídék örömmámorban úszik. A lakosság az utcákon tolong és idegen emberek ölelgetik egymást. Nngy az öröm a birodalomban is. Déli 12 órakor megszólaltak az összes harangok, a gyárak és mozdo nyok szirénái, a házak pedig lo bogódiszt öltöttek. Az iskolákban szünet van. Göbbels miniszter felhívására ma este felvonulásokat és fáklyás meneteket tananak az egész birodalomban. Rámutatnak Berlinben arra, hogy Clemencau 15 évvel ezelőtt a béketárgyalásokon 150 ezer Saar-vidéki franciáról beszélt, most pedig mindössze 2 ezer szavazat esett Franciaországra, pedig a szavazóknak 97 9 százaléka leszavazott. London, január 15. A lapok H tier fölényes győzelméről írnak és kívánják, hi gy a terüleiet a leggyorsabban adják át Németországnak. Angliának az a véleménye, hogy Franciország, Anglia és 0 aszország ezután kíséreljék meg a megegyezést a békeszerződés katonai határezmányainak eltörlése érdekében. Páris, január 15 Franciaországban nagy meglepetést keltett a döntő német győzelem, mert ilyen szavazási arányra nem számítottak. A sajtó is elismeri, hogy a Saar vidék népe a némát biro- dalam mellett áll. üiéri nem kiváltják Gébért és Neszele elcsatolását Zalaegerszegtől? Abban az időben, amikor a belügyminiszter előtt volt Kasza- házának és a hozzátartozó Gábárt és Neszele lakotthelyeknek Zalaegerszeggel való egyesítésének ügye, Kaszaháza község képviselőt niüielének közgyűlés Deák Károly és társainak javaslatára határozatot hozott, melynek alap ján kérték a belügyminisztert, hogy a két lakotthelyet vegye ki az egyesítés alól. Gébártot Andrásodéhoz, Neszeiét pedig Ságodhoz kívánták csatoltatni. Amikor azonban ezt a határozatot meghozták, a belügyminiszter már jogerősen döntött az ügyben, de Kaszaháza határozata azért fölment a miniszterhez. Az egyesítés annak rendje és módja szerint meg is történt. A miniszter azonban Kaszaháza kérelmét leküidte a városhoz és a város hajlandó is lett volna a kérelmet teljesíteni, vagyis Gébár- 1 tot és Neszeiét kötelékéből kiengedni. De erre nem került a sor, mert Deák Károly és társai viszszavonták felebbezésöket, illetve kérelmüket, legfőképen azért, mert közben hosszú utánjárás után végre megkezdődtek Zalaegerszegen is a telekkönyvi betétszerkesztési munkálatok. Ezeknek a munkálatoknak elvégzése pedig óriás érdekük az összes ingatlantulajdonosoknak, mert tudott dolog, hogy a zalaegerszegi telekkönyvi állapotok már valóban tarthatatlanok. Hosszú évtizedek óta nem volt már itt betétszerkeszlés, örül tehát mindenki, hogy egyszer már rend lesz a telekkönyvben. Ha megmaradtak volna elhatározásuk mellett a felebbezők, akkor kárbaveszett volna sok munka, sok költség és, ki tudja, mennyi ideig kellett volna még várni, hogy újra megkezdjék a betét- szerkesztési munkálatokat. Ezért tehát nagyon helyesen cselekedtek a fölebbezők, hogy a kérdést levették a napirendről és igy biztosították a nagyfontosságu munkálatok zavartalan elvégzését. Országszerte készülnek a vizsgára a megyei és városi tisztviselők. Megirfuk, hogy azok a tisztviselők, akiket 1934. március 15- ike után neveztek ki jogi kvalifi- káciához kötött állásba, 6 éven belül kötelesek az úgynevezett gyakorlati közigazgatási vizsgát letenni. Akiket azonban már 1929 évi junius 29-ike előtt neveztek ki segéd fogalmazónak, azoknál a haiévi terminus 1929 junius 29 én kezdődött. Akik a határidőt meg nem tartják és le nem teszik ezeket a vizsgákat, azokkal f émben a legszigorúbban fog- ;aK eljárni. A törvény ugyanis ■ x. ieii ;ogy az ilyen alk-r ‘'dök’ mint akii*, ifi 'WwJrm 'aiuk ellátására. ** W«* ä Ilyen körű /“k, _ -r: rőt megindult az egész ország állami megyei s városi tisztviselői közöl a tanulás. Eleinte a legnagyobb tájékozatlanság uraikozott a tisztviselőt körében és meglehetős meglepetést keltett, hogy a vizsgadijat 150 pengőt kell lefizetniük és s szükséges könyveket (200—300] pengőért is be kell szerezniük Különösen azok a tisztviselők lepődtek meg ezen, akik mái nem egészen fiatalok s akik kis fizetésükből családjukat kénytelenek eltartani. A vizsga anyaga igen nagy. Mintegy tizenkét tantárgyból kelt vizsgázniok a jelölteknek, aminek már a felsorolása is igen hosszadalmas. Az általános vizsga tárgyai:
