Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)
1935-01-13 / 11. szám
Zalamegyei Újság 1935 január 13. Korlátozzák történelmi nagyjaink és szentjeink nevének reklámcélra való felhasználását Az antialkoholisták egyesülete beadvánnyal fordult a kereskedelemügyi miniszterhez és rámutatott arra, hogy az utóbbi időben egyre erősebben terjed ipari körökben az a szokás, hogy a különböző áruk, fogyasztási cikkek elnevezésénél, védjegyeinél a szentek nevét és képét használják fel a vállalatok. Az [antialkoholisták ebben a tényben a szentek emlékének profinizálását látják. A miniszter közölte, hogy foglalkozik olyan tervezet gondolatával, amely a kereskedelmi és iparcikkek elnevezésénél és védjegyeinél a szentek nevének, képének alkalmazását megfelelően szabályozza. Az antialkoholisták egyesületének indokolt kérelmével kapcsolatban egyre több panasz merült fel, hogy uton-utfélena legkülönfélébb iparcikkek elnevezéseinél, reklámjainál nagy előszeretettel használják fel a magyar történelem ragyogó alakjainak nevét és képét, de sötét külvárosi lebujok, éjjeli kávéházak és kocsmák cégérein is sűrűén olvashatók nemzetünk nagyjainak nevei, ami joggal kelt felháborodást. A szenteken kivül történelmünk nagyjai emlékének ilyen profanizálását is meg keli tiltani. Twa ______ÉS UR I DIVAT Ka nizsai hírek. A Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör rendezésében vasárnap délután 6 órai kezdettel ismeretterjesztő liceális előadás lesz a városháza dísztermében. Az Iperos székházban folyó hó 13-án Kelemen Ferenc bankigaz- gazgató tart előadást. Belépés díjtalan. A plébánia Fehértermében az Öltáregyesület sikeresnek ígérkező műsoros teát rendez, kezdete vasárnap délután 5 órakor. A gáspárhegyi kápolna javára Vasárnap délután az Iparoskör alsó helyiségeiben tánctea lesz. A NYUKOSZ január 13-án a Polgári Egyletben tartja évi rendes közgyűlését. A Missziósházban a Leányklub vasárnap este fél 7 órai kezdettel műsoros, családias jellegű teát ndez. A r. kath. hitközség január 17-én délután 3 órai kezdettel tartja alakuló képviselőtestületi gyűlését. Gazdaság. Rovatvezető : a kehidai m. kir. gazdasági szakiskola tanári kara. lit a tej kérdés megoldásához az adott viszonyok között. A lecke távolról sem egységes. Igen különböző állatok jövedelmezőségét nem lehet egy kalap alá vonni. Az egy istállóban tartott állatok tejelése is hatalmas eltéréseket mutat. Nem ritkán találunk egymás mellett 2300 és 4000 literes teheneket. A jövedelmezőséget vizsgálva azt látjuk, hogy az általános költségek egyformán terhelik mind a két állatot. A takarmányozási költségnek is csak egy része több a nagyobb hozamú állatnál. Az alaptakarmány (melyet az állat testének[fentartására fordít) ugyanis egyforma nagy, csak a termelő takarmányban van eltérés. Sokszor azonban a nagyobb hozam nemcsak a jobb etetésnek, hanem a jobb takarmányérté- kesitésnek a következménye. Tehát a jobb tejelő nem csak ténylegesen többet ad, de olcsóbban is termel. Már most, ha egy tehén évi összes költsége 3000 1. tej ára, akkor világos, hogy a magasabb hozamú állat jövedelmének egy részét a 2300 1-es tehén megeszi. De káros ez az állat azért is, mert csak nyomja a nagyobb kínálat folytán a tej árat. Nem kevésbé világos, hogy több jövedelme van a gazdának, ha csak egy jó tehenet tart, mely 3000 1. tej ára költséggel 4500 1. összes hozamot ad, mintha egy alacsonyabb hozamú tehenet is tart mellette és a két tehén 6000 1. lej ára költséggel mindössze 2300+4000=6300 I. tejet hoz összesen. Az előbbi esetben az egy jó tehén tiszta hozama 1500 1. tej, mig a második esetben a rossz tehén nem csak hogy nem fokazza a jövedelmet, de csökkenti azt. Megeszi a jó tehén hozamát is és — itt van a legnagyobb hiba — még az árakat is erősen lenyomja. Az ország tejforgalmának felét Pest 32 f. áron fogyasztja el. Ebből a gazdának 11 f. költségek levonása után maradhatna kereken 20 f. Mi azonban tartjuk a rossz teheneket is. így kénytelenek vagyunk nevetséges olcsó áron külföldre vinni a felesleget. A külföldre vitt tej az O. M. T. K. hiva'a os kimutatása szerint 2 f.- vel értékesül. A jó iehensk-ter- melte és Peslen fogyasztott tejnek magas árát nem élvezheti a gazda közvetlenül, mert ebbőt a magas árból a kü főidre értékesített tej árát kell kipótolni. így átlag 8 f.-t kapunk. Hs csak a jó teheneket tartanánk meg, akkor lényegesen kevesebbet kellene kivinni külföldre. A Pesten elért jó árból kevesebbet kellene fordítani a külföldre szállított tej árpóilására és igy az átlag árat fel lehelne emelni 12—15 f. re is. Tény észértéke is csak a jó la- karmányértékesitő és ezért nagy hozamú teheneknek van. Egyenes következés tehát, hogy minden gazdának elsőrendű érdeke, hogy gondosan mérlegelje tehenei tiszta hozamát. Azokat, amelyek nem hoznak jövedelmet, ne tartsa. Úgyszintén re tartsa azokai az állatokat sem, amelyek után nem számíthat életerős, jó takarmány értékesítő és szilárd átörökítő képességű u'ódokra. Az ilyen nehéz időkben nem annyira a jövedelemszerzés a cél, hanem menőéi kevesebb költséggel erőgyűjtés. Inkább kevesebb, de elsőrendű állomány megtartása a jobb időkre: ez minden, amit ma tehetünk. Ez a saját egyéni érdekünk is, de még inkább az ország étdeke. Ma ne akarjunk minden áron többet termelni, igyekezzünk inkább kevesebb számú, de annál nagyobb gazdasági értékű állományt nevelni, hogy a szűkös években mennél kevesebb legyen a ráfizetés. Ezt tulajdonképen — kisebb arányokban — már régen csinálja minden gazda, mikor télire csak a legjobb áliatait tartja meg. Nehéz időkben a terjedetmes- ség és terjeszkedés erőpazarlás. Belső fejlődés, erőkoncentrálás, összpontosítás a megmaradás feltétele. Belátták ezt a világ egyik legintenzivebb tejtermelő országában Dániában is. Kimustrálnak minden tehenet, mely nem hoz jövedelmet, hogy ne terhelje feleslegesen a piacot. Nekünk nagy előnyünk van Dániával szemben, ők termelésüknek sokkal nagyobb részét kénytelenek kü földön eladni Mi Budapest nagy fogyasztása mellett — amelyet még lényegesen lehetne növelni is —• könnyebben függetlenítjük magunkat a világpiaci ár nyomo't- ságától. Erre az eredményre kellelt jönni, ha jövedelmezőség szempontjából vizsgáljuk a kérdést. Külön kérdés a forgalmi értékkel nem biró takarmányok értékesítése és a trágvatermelés. Cukorgét, tea- süteményt a leg jobbat legolcsóbban a PAPP cukrászdában vásárolhat. ^ÉTikiL. órás és ékszerész üxlei Rákóczi u. 5. Keresse fel bizalommal Varga Lajos (Tiki) órás és ékszerészt! „Pro Ecclesia et Pontifice" pápai érdemkereszttel kitfintetye. MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE SZLEZÁK LÁSZLÓ harang- és ércöntöde, harangfelszerelés és harangláb gyára BUDAPEST, VI., Frangepán-u. 77. és Petneházy-u. 78 ez. egyesített telken, de a gyár bejárata: VI., Petneházy-u. 78 sz. alatt. Telefon: 91—3- 53. ^ Az 1900. évi párisi világ- kiállításon díszoklevéllel, az 1921—23. évi vasipari kiállításokon aranyéremmel, az 1925—26, évi kézműipari tárlatokon kormánydiszoklevél- lel, az 1927. és 1928. évi budapesti, székesfehérvári, szentesi és szombathelyi kiállításokon nagy aranyérmekkel és az 1930. évi „Nemzetközi Vásáron“ emléklappal kitüntetve. Számos egyházi elis- merőlevél I Költségvetéssel díjmentesen szolgálok I Előnyős fizetési feltételek! Erzsébet királyné-szálló Budapest, VI. Egyetem-utca 5. [A Belváros központjában.) Az Erzsébet pincében I pincéi* rendszer! 100 modern kényelmes szoba. Liftek. Hideg-meleg folyóvíz. Központi fűtés. Az étterem és kávéházban minden este szalonzene. Menu 1*60 pengő.
