Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)
1935-01-11 / 9. szám
XVIII évfolyam 9. szám. áem 10 fillér (935. január II. Péntek 9 FMisxK'«'45 . 5Ö p\éb»oS i U»®'° ¥ _ ,„csWV Xa\ac 54 Felelős szerkesztői Herboly Ferenc. ~.g es kiadóhivatal: Zalaegerszeg, azéchenyi-tér 4. :— ■■ - Telefonszám 128 POLITIKA! NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. 816’heíési árak : egy hónapra 2 pengő, negyei’- érre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerb t Fólszáz&dos jubileum és Göcseji Hét Zalaegerszegen. Az ünnepi nagybizottság első ütése. Zalaegerszeg város félszázados jubileumának és az azzal kapcsolatos Göcseji Hétnek elóké szitö munkálatai megkezdődtek. Az a nagybizettság, amelyben helyet foglalnak a város társadalmi és kulturális szervezeteinek, intézményeinek, az ipari és kereskedelmi életnek vezető egyéniségei, szerdán délután megtartotta már első illését a polgár- mester hivatalos helyiségében, üegy a város társadalmának minden rétege mennyire rokonszenvez az eszmével és milyen készséggel bocsátja erőit, képességeit a nemes eszme valóra vái tálának érdekében rendelkezésre, annak élénk bizonysága volt az értekezlet nagy látogatottsága, A meghívottak a nagy havazás ellenére is úgyszólván teljes számban megjelentek, nagy figyelemmel hallgatták végig a polgár- mester előterjesztéseit és többen nagyon érdekes fölszólalásukka! iparkodtak a fontos kérdések megoldását elősegíteni. A polgármester előterjesztései. Czobor Mátyás polgármester az egybegyűltek üdvözlése után ismertette az összejövetelnek célját. Zalaegerszeg város történelmében — mondotta — az 1935 év jelentős dátum, mert ötvenedik évfordulóját ünnepli annak, hogy a nagyközségi szervezetből kilépett és rendezett tanácsú várossá alakult. Ezt a jubileumot méltó keretek között kell megülni, de az ünneplés ne legyen csak száraz, hivatalo* jellegű, hanem legyen az egyúttal az egész göcseji nép lelkűidének kitárása. Mutassuk be városunk fejlődését, mutassuk meg, hogy az elődöktől ránk hagyott örökséget hogyan használtuk föl. A Göcseji Hétnek megrendezésében azonban nam ko- pirozhatjuk egyszerűen azokat a városokat, amelyek már eddig rendeztek ünnepi heteket. A Göcseji Hétnek csak ágy lehet lét- jogosultsága, ha az városunknak és az egész Göciejvidéknek sajátosságait, egyéni értékeit mutatja be. Csakis Így várható, hogy a távolabbi vidékek lakói is nagyobb tömegekben keresik föl Zalaegerszeget. A jubileumi ünnepségek első, bevezető része, közjogi vonatkozású: képviselőtestületi díszközgyűlés, amilyen ünnepélyss megemlékezés történik a várossá fejlődésről. A diszgyülést istentiszteletek előzik meg. Azután következik a Göcseji Hét megnyitása, melynek kereteben fölavatják az országzászlót, a göcseji haranglábat és a göcseji házat, mely utóbbiban rendezik majd be a Göcseji múzeumot. Megnyitják a kiállítást, amelyen nemcsak a helyi, hanem a göcsejv.déki iparosok és kereskedők is résztvesz- nek és bemutatásra kerül a Gö- csejvidéknek minden sajátossága, ami az építésze', szépmüvészet, ruházkodás terén található. Célja volna ennek a göcseji kiállításnak az is, hogy ne csak bemutatásra kerüljön a szép magyaros göcseji viselet, de nyerje vissza az a régi polgári jogát, amit az idők folyamán elveszített. A gö cseji Gyöngyös Bokréta megszervezése, a göcseji népművészet remekeinek bemutatása is azok közé a feladatok közé tartoznak, amelyeknek megfelelő kivitele va lóban koronája lenne a kiállításnak. A kívánt eredmények biztosítása szempontjából a városnak teljes, odaadó munkája mellett elengedhetetlenül szükség van a Göcsejvidék közigazgatási hatóságainak és az Iskolánkivüli Népművelési Bizottságnak hathatós közreműködésére, támogatására s ezért a bizottság kérelemmel fordul az alispánhoz. Mindennek magán kell viselnie a göcseji jelleget s az idegeneknek Zalaegerszegen keresztül kell Göcsejt megismerniük. Épen ezért az Országzászló, a harangláb és a göcseji ház ha misitatlan göcseji stílusban épül. Az idegenforgalmi szervezetek is segítségünkre sietnek, amint az feladatuk is. Az idegenforgalom fejlesztése és a vidék megismerése szempontjából fontos és jelentő ségteljes az is, hogy a Göcseji Hétben nálunk tartja nagygyűlését a Vendéglősök Országos Egyesülete, amikor legalább is 800 — 1G00 látogatóra számíthatunk; az államépitészeti hivatalok főnökei itt tartják összejövetelüket s minden valószínűség szerint részt- vesznek azon a dunántúli mérnökök is, aminek városrendezés szempontjából igen nagy jelentősége lesz. Kilátás van arra is, hogy a polgári iskolai tanáregyesület is itt tartja közgyűlését. Ké relmezi a polgármester, hogy a Göcseji Hét alkalmából a Máv f lléres gyorsot indítson Budapestről, Pécsről, Sopronból és az Alföldről. A Göcseji Hét augusztus 31.-től bezáróan szeptember 8 ig tart. E?eknek előterjesztése után ismételten kérte a polgármester a további lelkes, odaadó munkálkodást, amit a nagybúottság meg is Ígért. Hozzászólások. Rosenthál Jenő dr. az elszállásolásokra vonatkozóan ajánlott egyet- mást a polgármester figyelmébe, Fára József dr. a helyi és vidéki tanintézetek növendékeinek az ünnepi héten való részvételéről szólott. Olyan időben kell megrendezni a Göcseji Hetet, hogy azt az iskolák minden akadály nélkül megtekinthessék. Kakas Ágoston a kiállításra alkalmas helyiségek iránt intézett kérdést a polgármesterhez, Pásztor Imre a dolognak pénzügyi oldala iránt érdeklődött. Czobor Mátyás polgármester válaszolt a fölvetett kérdésekre. Az Időpontot megváltoztatni nem lehet, mert azt más városokkal együtt, azok érdekeinek szem előtt tartásával állapították meg. De különben is a jubileumnak ez az időpont felel meg. A kiállítás céljaira megfelelő lesz a göcseji ház, amelyhez téglaanyagot a város ad. A többi anyagnak és költségnek előleremléséről is gondoskodik. A göcseji ház a Rózsaligetnek déli oldalán épül igazi göcseji stílusban. Az Országzászlót és a göcseji haranglábat a Rózsaliget északi részén állítják föl. Dr. Skublics Ödönné fölszó- lalása alapján gondoskodás történik arról, hogy az iskolákban göcseji mintákat használjanak a kézimunka tanításánál. Békefi József dr. segédtanfelügyelő javaslatára pedig kimondották, hogy az ünnepségekről a rádió helyszíni közvetítést ad. Németh János dr. bejelentette, hogy a Stefánia Szöveiség népegészségügyi kiállítást rendez. Végül a nagybizotlság kimondotta, hogy a munkálatok eredményes kivitele céljából propaganda bizottság és több szak- bizottság alakítására van szükség s e bizottságok megalakítását a polgármesterre bízta. zött változik. Keszthelyen 40 centiméteres a hó, Zalaegerszegen 30 centiméter. Budapesti jelentés szerint a vonatok mindenfelé rendesen közlekednek. A Dunántúlon az autó- forgalom szempontjából a helyzet romlott, Budapest—Bécs közölt Bruck környékén az ut járhatatlan. A Duna-Tisza közén és keleten, valamint északon a helyzet jobb. A hóréteg a Dunántúlon 24—40 centiméter. Hótorlaszok nagyobb arányokban nem keletkeztek, s azoknak eltakarítása is folyik. Etlmann Ödön, Zala vármegye árvaizékének elnöke, most kéizi- tetie el jelentését az árvaszék multévi tevékenységéről. A jelentés igen érdekes adatokat tartalmaz különösen az árvapénztár helyzetéről. Az árvaszék ügyforgalma hatalmas mértékben emelkedett. Az iktatott darabok száma 41.895, ami a tavalyihoz képest 2,573 drb emelkedést jelent. Az ügyforgalom emelkedése a gazdasági helyzet su’yosbodásával függ össze, mert a gyámhatóság felügyelete alatt éllók mind gyakrabban fordulnak segítségéit, tanácsért a hatósághoz. A nyilvántartott árvák száma 38.564, a gondnokoltaké 1.205. Az árvák száma 336 fővel csökkent, a gondnokoltaké 16 fővel emelkedett az előző évvel szemben. A számadásra kötelezett gyámok és gondnokok száma 520, ami 20 főnyi csökkenést jelent. A gyámpénztár készpénzkész- készlete 1935 január 1-én 245.483’90 pengő, a jelzálogosoknál kihelyezett összeg 369.292 pengő. Eszerint a gyámpénztár fedezete a multévi 670.314-87 pengővel szemben az idén 52.862’20 pengővel csökkent. A csökkenés évek óta tart. Három év előtt még a gyámpénztári állomány megközelítette az egymillió pengőt, most pedig alig haladja meg a 600 ezret. Ennek az oka szin'.én az általános gazdasági leromlás. Jelentékeny árvaértékek nem kerülnek befizetésre, ellenkezőleg az árvapénztárban levő pénzeket igyekeznek minden módon kivonni. Az árvapénztár jövedelmezőségét lényegesen befolyásolják a gazdavédelmi rendeletek. Amíg azelőtt egysége#1 hawazás még nem okozott savant a zalai közlekedésben. A beérkezett jelentések szerint a kétnapos havazás, melyet közepes erősségű szél is kisért, nem okozott számottevő zavarokat a közlekedésben. A vonatok legfeljebb néhányperces késéssel indulnak vagy érkeznek Zalaegerszegre és a többi zalai állomá- másokra. Aránylag rendesen közlekednek az autóbuszok és a postakocsijáratok is. Az országúti forgalomban szerdán a kisebb hófúvások okoztak némi zavarokat, ma azonban mindenütt eltakarították a havat és a forgalom normálisnak mondható. A hóréteg Zala megyében 30—40 cm. köA gazdasági válság miatt állandóan :sökken a zalai árvapénztár készlete és jövedelmezősége. A szegény gyermekek segélyezése.
