Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)
1935-03-29 / 72. szám
T XVIII. évfolyam 72. szám. ára 10 fillér I93S. március 29. Péntek. ..«.«rkosztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. " ini ír Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak 1 egy hónapra 2 pengő, negyed* évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Élénk vita Zalaegerszeg közgyűlésén a Göcseji Hétiről és a fi- lekértékemelkedési járulékról’. Zalaegerszeg város képviselőtestülete szerdán délután vitéz Ta- másy István dr. h. polgármester elnökletével rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a képviselőtestületi tagok mérsékelt számban je lentek meg. A gyűlés megnyitása után vitéz Tamásy István dr. megemlékezett Bosnyák Géza nyug. főispán elhunytéról és meleg szavakkal méltatta az elhunyt érdemeit, a város iránt mindenkor tanúsított jóindulatát. Bejelentette, hogy Bosnyák Géza temetésére a város képviseletében Grober Mátyás polgármester és Udvardy Jené dr. városi tisztiföügyész utaztak el. ind.tványára a képviselőtestület részvétét jegyzőkönyvben öröki- lette meg. A város jubileuma. Vitéz Tamásy István dr. h. polgármester ezután bejelentéseket tett a város jubileumáról Közölte, hogy a várossá alakulás évfordulóját augusztus 31-ike és szeptember 10-ike közölt ünnepi héttel ülik meg, s ennek a Göcseji Hét elnevezést adták. Kívánatos, hogy az ünnepi hét ügyét a képviselőtestület is a magáévá tegye. A Göcseji Hét programmja nagy vonásokban a kővetkező: 1. Ünnepi istentiszteletek és díszközgyűlés, melyen ismertetik és méltatják a város történetét. 2. Ipari, háziipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, néprajzi, anya- és csecsemővédelmi kiállítás. 3. Az idegen- forgalom emelésére idegenforgalmi események: vendéglős kongresszus, a megyei tanítóegyesület gyűlése, a polgáriiskoiai tanárok gyűlése, a városi mérnökök kongresszusa, az államépitészeti mérnökök kongresszusa. A ven- I dégek ellátásáról bizottság gondoskodik, a szállások katasztere elkészült. A Göcseji Hét költségeinek fedezésénél a főelv, hogy a kiadások a pótadó terhére nem mehet nek. A kiadásokat a lehetőleg remélhető fogyasztási adótöbbletből, a kiállítási dijakból kívánják fedezni, továbbá javasolják 6.000 pengő megszavazását abból az összegből, melyet a főváros fizet a szanatóriumi felszerelésekért. Göcseji Hét alkalmából tervbe vélték az oiszágzászló és a revi ziós harangláb felállítását, valamint a Göcseji Ház építéséi, amely uéprajzi muzeum céljait szelgáíná. A ház építése 30.0C0 pengébe kerülne, de erről csak akkor lehet szó, ha a költségek túlnyomó részét társadalmi utón lehetne előteremteni. Ezért kérték Esterházy Fái herceg, a kultuszminiszter, a a zalavári apátság, stb. támogatását. Ezután e 0‘erjeszíelték a pénzügyi bizottság javaslatát, amely szerint a képviselőtestület elvben mondja ki helyesnek az előterjesztett terveket, szavazza meg > 6.000 pengős hitelkeretet és mondja ki, hogy a Göcseji Házhoz a város megadja a téglát, meszet, kavicsot, valamint az in- ségmunkát, ha a többi költséget a város vezetősége más módén elő tudja teremteni. E'ieskcző eseiben a Göcseji Ház megépítéséről nem lehet szó. Javasolta még a bizottság, hogy az ünnepélyek esetleges jövedelméből 2 000 pengős alapítványt létesítsenek, melyből a tanoncmunkakiállitáaok résztvevőit jutalmazzák. Javasolták még a polgármester méné bizottság kiküldését. A vita. A kérdés körül élénk vita alakult ki. Briglevics Károly dr. kijelentette, hogy elvileg nem kifogásolja az ünnepi hét tervezetét, de óvatosságot ajánl. Ne mére tezzék túl a programme! és csak annyit valósítanak meg, ami a város anyagi erőinek megfelel. Elsősstban a Göcseji Ház tervére vonatkoztatja ezt. Amig egészen komaly garanciát nem kapnak a a költségek fedezetére, addig nem szabad egy ilyen 30.000 pengős építkezésbe belefogni. Esterházy Pál herceg ebben az országban minden nemes törekvést pártfogol, gondoskodik arról, hogy azon a területen, ahol neki vagyoni érdekeltsége van, éhező ember ne legyen és a kormányzóné akciójára évente 200 - 300.000 pengői ad; de minden igényt nem elégíthet ki, azért túlzott reményeket nem szabad táplálni. Végeredményben azt ajánlja, hegy ez a nehéz helyzetben levő város ne játsszék cifra koidust. Lang Nándor kifogásolta, hogy az építkezésnél az inségakciót akarják bekapcsolni. Ez ellen tiltakozik. Szüntessék meg az Ínség munkákat. Horváth István köszönetét mondott, hogy a kiállító tanoncok jutalmazására alapítványt akarnak létesíteni. Majd tiltakozott az ellen, hogy a tervbe veit építkezést in- ségmunkával hajtsák végre, mert ezzel ismét a kisiparosokat ütik el a munkától. Ha az ipart minden munkából kikapcsolják, akkor miből fog az iparos adót fizetni ? Követelte, hagy a munkára, ha időszerű lesz, írjanak ki vállalati pályázatot. Ján Ferenc azt kívánta, hogy a jubileum alkalmával emlékezzenek meg Kovács Károlyról, a város első polgármesteréről is. Rigler Mihály azt ajánfotta, hogy a Göcseji Ház ügyében esetleg várjanakXdön‘éssel, amig a fedezet kérdése megoldást nyer. Kakas Ágoston felszólalása után Szilágyi Mihály főszámvevő javasolta, hogy * ha a tanoncalapit- ványra a jövedelmekből nem lesz fedezet, akkor évenként a költség- vetés terhére folyósítsák a 100 pengőt. Vitéz Tamásy István dr. h. poigármesíer részletesen válaszolt a felszólalásokra. Hangsúlyozta, hogy a Göcseji Házat nem akarják könnyelműen megépíteni, csakis akkor, ha fedezet lesz rá. Általában a bőséges programmból annyit valósítanak meg, amennyit lehet. Az inségmunkát nem lehet megszüntetni, mert erről kormányrendelet intézkedik. A házépítést akkor tudják vállalatba adni, ha a mintegy 3 ezer pengő munkadijat is elő tudják teremteni. Méltányolja az iparosok kívánságait, de nem tehet semmit a kényszerű helyzet miatt. Kovács Károlyról természetesen meg fognak emlékezni. A képviselőtestület ezután egyhangúan elfogadta a javaslatot. A Szent Antal gyógyszertár ügye, Mikuia Szigfrid dr. főjegyző előadásában ezután a közgyűlés a Szent Antal gyógyszertár üzleti jogosítványával foglalkozott. A feltöbb hatóságoknak a jog odaítélésére egyhangúan első helyen Sperlágh Lóránt zalaegerszegi, 2. helyen Hangay Dezső pestszent* erzsébeti, 3. helyen vitéz Horváth Sándor zalaegerszegi oki. gyógyszerészt jelölték. Az értékemelkedési járulék. Mikuia Szigfrid dr. előadásában tárgyalták az ingatlanértékemelkedési járulék (bettermeat adó) bevezetéséről széló szabályrende- lettervezetet. A tervezet szerint új utcanyitások, valamint középületek létesítése esetén járulék fizetésére kötelesek azoknak a beépítetlen telkeknek a tulajdonosai, akiknek ingatlanai az uícanyitás és köz építkezés folytán értékükben emelkednek. Az értékemelkedési járulék 15—25 százalékos emelkedés ételén az értékkülönbözet 15 százaléka, 25—50 között ennek 20 százaléka, 50—75 között ennek 30 százaléka, 75—100 között ennek 40 százaléka, 100 százalékos emelkedésen felül az értékkfllön- bözets50 százaléka’Jenne. A pénzügyi bizottság azt javasolta, hogy a szabályrendeletet a a felsőbb jóváhagyás után csak az utcanyitás esetére léptessék életbe, a többi.esetre csak a gazdasági javulás^után. A kérdés*! körül meglehetősen heves vita folyt. Füiöp Jendő dr. a napirendről valé levételt javasolta, mert ’.álláspontja szerint a javaslat időszerűtlen és igazságtalan ma, amikor a közterhek úgyis nagyok. Másrészt az érték- emelkedés megrögzítése bizonytalan. Varga Mihály igazságosnak tartja a javaslatot, melyet kiegé- szitendőnek tart azzal, hogy aki ingyen engedi át utcanyitáskor az utcaterületet, annak nem kelt az értékemelkedési adót fizetnie. Ján Ferenc érdeklődött, hogy milyen alapon állapítják meg az értékemelkedést. Briglevics Károly dr. javasolta, hogy az ügyet vegyék le a napirendről, előbb a tervezetet Írásban juttassák el a képviselőtestület tagjaihoz, hogy azok megfontolhassák a kérdést, s azután tűzzenek ki sürgősen újabb közgyűlést az ügy tárgyalására. Érdemben szólva a kérdéshez megállapította, hogy régebben egyes esetekben, így az új állomás épitése előtt egyesek megtudták, hogy középit- kezés lesz. Spekulációs célokkal olcsón összevásárolták azon a környéken a telkeket és ezen a réven nagy pénzeket kerestek. Akkor szavazza meg a javaslatot, ha visszaható erővel kiterjesztik ezekre a régi vevőkre is. László József helyeselte a javaslatot. Gerencsér Lajos dr. olyan módosítást ajánlott, hogy azak, akik az utcanyitáshoz odaadják az ut- caterüietet ingyen, ne fizessenek járulékot. Akik ezt nem teszik, azok kötelesek legyenek az utca- területet az utcanyitás előtti ingatlanárakon eladni a városnak, viszont a járulékot már az emelkedett telekérték után legyenek kötelesek megfizetni. Nagy Lajos helyeselte ezt az indítványt. A közgyűlés végül is elfogadta Briglevics dr. indítványát és az ügyet ideiglenesen levette a napirendről. Az iparos tanonciskola felügyelő bizottságába elnöknek Lakatos Istvánt, tagokul D. Dorváth Imrét, Kakas Ágostont, Horváth Istvánt, Kovács Károlyt és Nagy Lajost küldték ki. A gyűlés kisebb ügyek letárgyalása után V*7 órakor fejeződött be.
