Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)

1935-03-21 / 66. szám

XVíil. évfolyam 66. uánt. Ara 10 fillér IS35. mépoiua 21. CsütörtBk. 54 Felelős szerkesztőt Herboly Ferenc. Szerkesztősig és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. .............. Telefonszám 128. ■P ——IIIHIHIII | ....I......... PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban.. Előfisetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed« évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Két békeszerződésről kívánunk egyet-mást elmondani. A versaillesiről, amely Németor­szágot kötö.te gúzsba és a tria noniról, amely bennünket tett tönkre. A versaillesi szerződést már a muliénak kell tekintenünk, mert Németország annak legfontosabb rendelkezéseit magára nézve töb­bé kötelezőnek e! nem ismeri. Legjellemzőbb erre egyik nagy olasz lapnak a megjegyzése : „A versaillesi szerződés ma már csak puszta árnyék; tekintélyére, zá­radékaira hivatkozni annyit jelen­tene, mint papirosból készült er­nyővel védekezni a zivatar ellen. A történelem halad és a béke szerződések nem fognak megál- lani, mert nem a szerződések te remiik az erőszakot, hanem az erőszakból származnak a szerző­dések“. A trianoni szerződés felől meg olyan hírek érkeznek, hegy azt megetíék az — egerek. A párisi külügyminisztérium pincéjében ugyanis, ahol a francia történe­lem legkülönfélébb iratait őrzik, tizenhat éven át derék munkát végeztek a kis állatkák. A min­denképen pusztulásra Ítélt szer­ződést apró, hegyes fogaikkal felőrölték, megeíték. Egy magyar újságíró párisi tartózkodása alatt engedélyt kapott a külügyminisz­tériumtól, hogy a pincében elhe lyezett okiratokat, közöltük a tria­noni szerződés eredeti példányát is megtekinthesse. Komoly mél­tósággal kísérte le a pincébe az irodafőnék a magyar újságírót. Az újságíró, aki véletlenül szin­tén megszállt területről került át a csonkára szabdalt Magyaror­szágra, megilletődötíen állt mega páriskörnyéki békék aktasorai előtt. Megilletődése érthetően a tetőfokra hágott, amikor az iro­dafőnök rámutatott minden ma­gyar nyomorúság kutforrására, a trianoni békediktátum aktáira. Amikor az aklacsomókat leemel­ték az állványról, hogy betekint­hessék, nagy volt a megdöbbe­nés. Fürge, apró egerek ugráltak ki a csomóból s menekültek szer­teszét. Az irodafőnök rosszat sejtve felbontotta az aktacsomó­kat s ime, borzalom (1), csodák csodája : az eredeti aláírásokkal ellátott szerződés por és hamu volt. Amit az emberek francia tilalomra nem tudtak megsemmi­síteni, azt megsemmisítették örök időkre a derék kis francia egs- rek. Nagy kérdőjelként áll a vi­lág a probléma előtt: mi lesz a szerződéssel, ha az aláírások egy- része már halott ? — S mi jog­gal kérdezhetjük : hát mi lesz a a trianoni békeszerződéssel, amely van, — de nincs! Ezeknek az „örökélésre** szánt békeszerződéseknek tékát hama­rosan furcsa végök lett. Az egyi­ket a németek egyszerűen elve­tették azza1, hogy ők mindenben becsületesen teljesítették a reájek erőszakolt föltételeket, mig a szer­ződések aláírói lépten-nyomon meg­szegték azokat. Ha tehát az egyik fél nem ismeri ei magára nézve kötelezőnek azt, amit neve aláirá- vával megerősít, akkor a másik félre sem kötelező az. A szerző­dés megtörésével járó eretleges kellemetlen következményekért azok a feielősek, akik erejűknek tudatában fittyet hánytak a meg­állapodásoknak. Németország egy ideig tűrte a iú' játékot, de végre Zala megyében, mint ismere­tes, egységesen április 3-ikára, szerdára tűzték ki a választásokat. Mivel a töivény szerint az aján­lásokat a választást megelőzően 8|nappal kell benyujtiui, igya me­gye területén az ajánlások beadása március 26-án délelőtt 9 órától déli 1 óráig íüriénik. Ebben az időpontban a választási biztosok a kerületek székhelyén tartózkod­nak, hogy átvegyék az ajánláso­kat. Az ivek felülvizsgálata nyom­ban megkezdődik. Azt a jelöltet, aki nem érte el a szükséges szá­mot, pótlásra utasítják és a kie­gészítő iveket 48 órán belül ad­hatja be. Nagykanizsán még mindig há- borog a kormánypárt Bethlen va­sárnapi beszéde miatt. Gyűlést is tartott és azon elhatározta, hogy a beszéd miatt ellenjelöltet kér Bethlennek. Most érkezett meg Sztranyavszky pártelnök válasza vitéz Tabódy Tibor főispán cí­mére. Ebben közli a kanizsaiak­kal, hogy a miniszterelnök inten­cióinak megfelelően a vasárnap történtek ellenére sem állítanak ellenjelöltet a volt miniszterelnök­nek. Egyébként a kanizsai kor­mánypárt határozatot hozott, melyben tiltakozott Bethlen táma­dása ellen. A pacsai kerületben a harc most már csak Bosnyák Andor és Huszovszky Lajos dr. között folyik. Áz esélyei Bosnyák Andor­nak erősebbek. Torma István és Dücsö Jánosné nem szélhatnak A „La Libre Belgique“ moszk­vai tudósítója érdekes módon világítja meg az oroszországi vallási állapotokat. Ha az idege­nek, kik Oroszországot karaván­is cselekedett úgy, mint az ér­deke kívánja. Mi, szegény magyarok, nem követhetjük a németeket ezen az utón, mert kicsinyek és gyengék vagyunk. A sors azonban, a fur­csán hangzó bir szerint, megtré fáita eilenségeinket és igazán kü­lönös módon figyelmezteti a vi­lág hatalmasait arra, hogy az idő vasfoga (amit most a kis egerek apró fogai képviseltek) megemészt mindent, nemcsak azt, ami fizikai értelemben elrágható, hanem mást is . . . bele a küzdelembe. Dücsőnánek különben naprői-napra kellemet­lenségei vannak gyűléseivel kap­csolatban. A zalaegerszegi kerületben Far­kas Tibor dr. tábora egyre erő­södik. Mind a nyilasok, mind a kormánypártiak táborából egyre többen csatlakoznak Farkas Ti­borhoz, akinek megválasztását fontosnak tartják. Ajánlási iveit még mindig tömegesen írják alá. Farkas Tibor dr. ma délután Botfán és Zalabesenyőn fart gyű­léseket, további programmja pe­dig a következő: csütörtökön reg­gel 7 órakor Ságodon, 11 órakor Boncodföldén, 12 órakor Zala- szenígyörgyön, 1 órakor Zalacsé- ben, fél 3 órakor Budafán, S óra­kor Zalaháshágyon, negyed 7 órakor Vaspörön, pénteken dél­után 5 órakor Ozmánbükön, ne­gyed 7 órakor Böröndön, szom­baton reggel 8 órakor Hollón, 11 órakor Bődén, 2 érakor Ká­váson tart gyűléseket. Az alsólendvai kerületben Biró Gyula dr. legitimista ellenzéki jelölt tábora egyre erősödik. Ha­bár az ajánlások gyűjtését később kezdte meg, mégis pár nap alatt már 2.000 ajánlást szerzett és még mindig gyűlnek az ajánlá­sok. Vasárnap több nagysikerű gyűlést tartott Biró Gyula dr., most vasárnap pedig Lentiben, Rédicsen és Kerkaszentmiklóson, hétfőn pedig Pákán és Felsősze- menyén mond programmbeszé- det. szerűin keresztülutazzák és ve­zetőjüktől az egyházak helyzete felől tudakozódnak, ma azt a meglepő felvilágosítást nyerik, hogy ha van is harc a Szovjet­unióban a hit ellen, azért úgy­nevezett üldözés egyáltalában nincsen, midenki szabadon fog­lalhat állást egy vallás mellett vagy ellene. A valódi tényállás azonban más, mert a gyakorlat­ban voltakép csak a kommunista párt tagjai élvezik ezt a kivált­ságot. Tény azonban az, hegy a valláselleni metódusok az utóbbi időben lényegesen megváltoztak. Néhány héttel ezelőtt a „Prawda“ (a központi pártszervezet) és a „Komsomolskaia Prawda“ (a fi­atal kommunisták szervezete) nehézségeit jelentette a vallás­ellenes hadjáratnak és ugyanak­kor az egyházak és szekták előre­nyomulását. Mindkét újság ener­gikus fellépést kér és támadás indítását követeli. A tanügyi mi­misztérium kiküldötte, Epstein a karácsonyi időszak körül panaszt tett egy hivatalos kiadványban amiatt, hogy a vallásellenes pre- daganda az iskolákban igen el­hunyt. Ezeknek a panaszoknak — irja — nem szabad odavezet­niük, hogy az illetékesek e tények fölött eltekintsenek. A hatóság erre tényleg megragadott minden alkalmat rendszabályok kitűzésére. Ennélfogva ma azok, akiknek existenciájuk közvetlen a bolse­vista kormánytól függ, ha temp­lomba akarnak menni, úgy azt csak titokban tehetik. Ez az álla­pot a kisvárosokban egy ellen­szenvesen visszataszító ipar ke­letkezésére adott okot. A koldu­sok a templomajtóban (iudvalevő, hogy ők is céhbe vannak tömö­rülve) gyakorolják ezt az ipart, mialatt megmaradva a régi for­mánál, mormolják : Adjatok Krisz­tus nevében !... És igen gyak­ran ez a forma össze van kötve azzal a szemtelen megjegyzéssel, melyet a közönyösen elhaladni akaró fülébe suttognak : Akarja, hogy én elmeséljem, hogy ön templomba jár ? . . . Ebből le­het következtetni arra az állítóla­gos szabad vallásgyakorlás biz­tonságira a szovjet területén. Ennek dacára tény azonban, hogy a vallási hullámot, mely a tömeg­nél mutatkozik, ma már nem le­het elnyomni. Valóban úgy tűnik jelenleg, hogy az ortodoxia az ország területének három vona­lán új erőre kap éspedig a vö­rös fővárosban magában és kör­nyékén, Mourom környékén és legfőkép Uglitsch-ban, ez egy völgye a felső Volgának. Itt — így jelzi a „Prawda* — négy templom alakult át munkáskaszi- nóvá, de senki sem jár oda. Kö­zelében azonban számos temp­lom van, ahol még tartanak istentiszteletet, s melyek kicsi­nyeknek bizonyulnak az oda be­nyomuló tömegeknek. Ugyanott a helyi sajtó közli a nyilvános iskolák beadványát, melyek val­lásoktatást kérnek. Azután meg­nevez ez az újság számos fele­kezeti szervezetet, éspedig első­Márcíus 26-án keli beadni lala megyében az ajánlásokat. Választási hírek a megyéből. A szovjet terrorja ellenére is terjed a vallásosság Oroszországban.

Next

/
Thumbnails
Contents