Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)

1935-03-14 / 61. szám

XVÜI. évfolyam 61. szám. Ara 10 fillér Felelős szerkesztős Herholy Ferenc, 1935. március 14. Csütörtök. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Előfizetési árak: egy hónapra 2 pengi, negyed* Széchenyi-tér 4. r- —, Telefonszám 128. , .Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Szociális politikát! Bizonyos oldalról folytonosan felhangzik ez a kérdés, mi köze a vallásnak, az Egyháznak a po­litikához? Hát erre a kérdés-e azt válaszolajuk : igen sok. XIII. Leó pipa az államok szervezeté­ről szóló híres ei clk'ikájában ma ga ajánlja a politikai szervezke­dést, hogy ezzel „a katolikus val­lás bölcs tanát és erőjét, mint egészséges nedvet és éltető vért, az államszervezel ere be bevezes­sék“. Minden nemzet politikai jelentősége egyenes arányban áll azzal a hagyományos tudattal, amellyel vallási és nemzeti hiva­tását őrzi. A mai politikának szociális po­litikának kel! lenni. Amikor ezrek­nek és ezreknek kellene munkát juttatni, amikor bank börze- és biríokuraiom van, amikor a tőke dölyfőssége az embert emberi mivoltából kivetkőzted, amikor égbekiáltó eilenímondásokkal és igazságtalanságokkal laláikozunk a gazdasági és társadalmi téren egyaránt, amikor a magyar közép­osztály előkelő tagjai koldusokká lettek, hónapos szobákban, pin - ceodukban nyomorognak: akkor ennek a keserves magyar világ­nak szociális politikára, szociális érzésekre, szociális lelkiismeretre vaa szüksége. A szociális kérdésben pedig Krisztus mutatóit utat, mert a szociális bajokat gyökerekben tá­madta meg, életével és példájá­val eiőkészitctte a talajt a gazda­sági megújhodásra ... aki bár gazdag volt, ériünk szegény lett, hogy minket a maga szegénysé­gével gazdagokká legyen. Ezért az Egyháznak, mint a továbbélő Krisztusnak szent joga és köte­lessége, hogy a szociális kérdés megoldásához hozzászólhasson és abban közreműködhessék. És eb­ből az Egyház kivette részéi a történelem folyamán. Itt nem le­het arról vitatkozni, vájjon az Egyház eme eljárása kivánatos-e vagy nem, mert joga és köteles­sége. Rátérünk ismételten a család- védelemnek, a házasságjog reform­jának kérdésére. Ez év október 1-én lenne 40 esztendeje, hogy az egyházpolitikai törvények élesbe­léptek, de, hogy ez alatt a négy évtized alatt azokból nemcsak hogy haszon nem, de mérhetet­lenül sok kár, baj, háramlóit a nemzetre és társadalomra, azt ma már elismerik még azok is, akik a polgári házasság fanatikus híveinek vallják magukat. (Sze­rencse, hogy ezeknek a száma már nagyon lecsökkent). De en­nek a sok kárnak, bajnak láttára se indult a politikában olyan mozgalom, amely a házasság szentségi jellegének visszaállítá­sát célozta volna. Az Egyház azonban kezdettől küzdött ezért és az Egyház küzdelmének kö­szönhető, hogy ma kormánypro­grammá lett. Ha tehát a család védelem érdekében most már a pclitiksi életben is erős megmoz­dulás, komoly elhatározás tapasz­talható, ha a családvédelem alap \ jának most már mindenki a há - zasságjog reformját latija, az az Egyház föllépésének, fölvilágosító munkájának köszönhető. Az Egy­ház tehát óriási szociális munkát végzett eddig és ezt a munkáját folytatja is szakadatlanul. A kaíolicizmus a történelem folyamán eltalálta a maga válto­zatlan szilárdságában is azt a hangot, amely az embersrerde- te*, az ember méltóságát sugároz­za. A katolikus gondolat mi is látja azt a szörnyű vívódást, amelyben az emberiség van, amely új életformák után vágyó­dik. Az államhatalom minden for­máját végígé te mér ?z emberi­ség, új formát nem lúd kigon­dolni. De a katoliczizmusnak va­lójában nincs is szüksége új gon­Farkas Tibort, a zalaegerszegi választókerületnek független, s az alkotmányhoz és vallásához min­den erejével ragaszkodó polgár­sága képviselőnek jelölte. Sajnos, hogy a polgári egységet egyesek külön pártpolitikai érdekeikből, meg akarják bontani. Ezek nincsenek tudatában annak, hogy a régi vallá­sos Zala földjén új elvek akarnak fészket várni s egyesek a hitleri gondo­latot akarják ide átültetni. Az apostoli kettős kereszt he­lyét nem foglalhatja el a nyilas kereszt. A Szent Koronát régi jo­gaiba és dicsőségébe alkotmá­nyos utón újból visszahelyezni akaró józan polgárság összefogá­sára szükség van, mert a komoly polgári gondolat van veszélyben, ha a falu lakósságának a köz­éleiben még ki nem próbált fia­talságait engedjük úrrá lenni, mely kész ugyan a merész elha­tározásokra, azonban élettapasz­talatokkal nem ők, hanem apáik rendelkeznek. A nyilaskeresztes mozga­lom által veszélyeztetett polgári gondolatot ebben a zalaegerszegi választó­kerületben csak Farkas Tibor zászlajával lehet megmenteni. doialokkal, új célkitűzésekkel vaió próbálkozásra és a megváltozott viszonyokkal való átalakulásra. A katolicizmus a maga őserejében s a maga régi, örökerejü alap­igazságai mellett alkalmas arra, hogy megteremtse a lelkekben a népek és a történelem megujhe- dásának lehetőségét. Na a kato­licizmus világtörténelmi viszony­latban ily erőt képvisel, miért ne lehetne a nemzeti erő? Amikor a katolicizmus a nemzet határain belül több mini ötmillió magyart befolyásol, irányítja erkölcsi vilá­gát, leikiismeretét, meghatározza világnézetét és a magyar törté nelmen végig az események han­gosan hirdetik a katolicizmust, mint nemzeti erői, akkor a fölve­tett kérdésre bizony, csak azzal válaszolhatunk, hogy a vallásnak, a? Egyháznak a politikához igen sok köze van és szociális politi kát az Egyházzal karöltve leket csak csinálni. Összefogásra van tehát szük­ség és abban a jegyben kell meg­indulni itt a választási küzdelem­nek, hogy a pártpolitikai ellenté­tek ne tépjék szét darabokra azt a polgárságot, amely itt a Zala völgyében békét és nyugalmat kiván. Megnyugvással nézünk a vá­lasztási harc elé, mert a zászló alatt látjuk a megyeszékhely és a választókerület minden rendű és rangú polgárát, akik egyformán becsülik po'gártársaikat s akiknek nincs szükségük külön „bátorság“ ra, azért, hogy szabad, független gondol­kodásukat és felfogásukat megvédelmezzék, kinyil­vánítsák, kifejezhessék és beigazolják. A hantokat járt magyar gaz­dák bátorságukat a harctereken már kimutatták és amikor Szent István országáért harcoltak, jogot szereztek bizonyára arra is, hogy a fiatalok az 6 élettapasztalatokkal alátámasztott tanácsaikat meg­szívleljék. Pártpolitikai különbség nélkül szólítjuk fel csatlakozásra mind­azokat, akik támogatói akarnak lenni a társadalmi békének és akik aggódó lélekkel nézik az ezt he­lyenként veszélyeztetni látszó tö­rekvéseket. Rövid táviratok. Görögországban folytatódnak a letarlóztalások. 300 embert állí­tanak hadbíróság elé, Venizeíosz-t távollétében ítélik el. — A nát­haláz miatt Szombathelyen, Szé­kesfehérvárott, Nyíregyházán, Sá­rospatakon bezárták az iskolákat. — Kaposvárról 30 tagú küldött­ség kérte föl Bornemissza minisz­tert a jelöltség elfogadására. Az Egyházi Ének- és Zeneegyesület közgyűlése. A zalaegerszegi Egyházi Ének­és Zeneegyesület most tartotta évi közgyűlését Pehm József apát- piébánes elnökletével. A gyűlést, melyen a tagok nagy számban jelentek meg, Pehm József elnök nyitotta meg, majd Árvay László dr. ügyvezető alclnök terjesztette elő jelentését az elmúlt év mun­kásságáról. Előadta, hogy az el­múlt év a gazdasági talpraáliás jegyében folyt le és sikerült is az egyesületet anyagilag rendezni és a további zavartalan működés biz­tosítva van. Beszámolt a műit év művészi teljesítményéről és ki­emelte a karnagyok, valamint a tagok érdemes munkáját. Sajná­lattal állapította meg, hogy a város közönsége nem méltányolta eléggé a kar működését. Ezután Pehm Jézsef apátplébá­nos szép szavak kíséretében osz­totta ki az ajándékokat azoknak a tagoknak, akik a prébák leg­szorgalmasabb látogatói voltak: Kecskés Dezsőnek, Molnár Nán­dornak, Fürtös Lajosnak, Kulcsár Máriának, Léránt Lászlónak és Hevesi Lujzának. Kiemelte, hogy a tagok általában buzgó és lelkes munkát végeznek a vegyeskar ér­dekében. Elfogadták ezután a multévi zárszámadást és az 1935. évi költségvetést, majd elhatározták, hogy az idén elsősorban a kar énekerejének növelésére és új ta­gok gyűjtésére törekednek. Első­sorban az egyházi zene kultivá­lását tűzik ki célul, de a világi magyar dalokat is intenziven mű­velik. Az ipartsstüfet elnöké­nek és alelnökeinek szavazati joga. Kételyek merültek fel abban az irányban, hogy az ipartestületi elöl­járóság ülésein, ahol az elnök ve­zeti a tárgyalás*, vagy a választást a két alelnöknek van-e szavazati joga. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara most olyan szakvé­leményt adott, hogy az ipartes­tületi elnök az ilyen üléseken csak szavazategyenlőség esetében szavaz. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az ülésén valamelyik alel- nök elnököl. Az elöljárósági ülé­fate Tibor ülésiz. Akik Szent István országáért harcoltak, azoknak nincs szükségük külön „bátorságára.

Next

/
Thumbnails
Contents