Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)
1935-03-14 / 61. szám
XVÜI. évfolyam 61. szám. Ara 10 fillér Felelős szerkesztős Herholy Ferenc, 1935. március 14. Csütörtök. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Előfizetési árak: egy hónapra 2 pengi, negyed* Széchenyi-tér 4. r- —, Telefonszám 128. , .Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Szociális politikát! Bizonyos oldalról folytonosan felhangzik ez a kérdés, mi köze a vallásnak, az Egyháznak a politikához? Hát erre a kérdés-e azt válaszolajuk : igen sok. XIII. Leó pipa az államok szervezetéről szóló híres ei clk'ikájában ma ga ajánlja a politikai szervezkedést, hogy ezzel „a katolikus vallás bölcs tanát és erőjét, mint egészséges nedvet és éltető vért, az államszervezel ere be bevezessék“. Minden nemzet politikai jelentősége egyenes arányban áll azzal a hagyományos tudattal, amellyel vallási és nemzeti hivatását őrzi. A mai politikának szociális politikának kel! lenni. Amikor ezreknek és ezreknek kellene munkát juttatni, amikor bank börze- és biríokuraiom van, amikor a tőke dölyfőssége az embert emberi mivoltából kivetkőzted, amikor égbekiáltó eilenímondásokkal és igazságtalanságokkal laláikozunk a gazdasági és társadalmi téren egyaránt, amikor a magyar középosztály előkelő tagjai koldusokká lettek, hónapos szobákban, pin - ceodukban nyomorognak: akkor ennek a keserves magyar világnak szociális politikára, szociális érzésekre, szociális lelkiismeretre vaa szüksége. A szociális kérdésben pedig Krisztus mutatóit utat, mert a szociális bajokat gyökerekben támadta meg, életével és példájával eiőkészitctte a talajt a gazdasági megújhodásra ... aki bár gazdag volt, ériünk szegény lett, hogy minket a maga szegénységével gazdagokká legyen. Ezért az Egyháznak, mint a továbbélő Krisztusnak szent joga és kötelessége, hogy a szociális kérdés megoldásához hozzászólhasson és abban közreműködhessék. És ebből az Egyház kivette részéi a történelem folyamán. Itt nem lehet arról vitatkozni, vájjon az Egyház eme eljárása kivánatos-e vagy nem, mert joga és kötelessége. Rátérünk ismételten a család- védelemnek, a házasságjog reformjának kérdésére. Ez év október 1-én lenne 40 esztendeje, hogy az egyházpolitikai törvények élesbeléptek, de, hogy ez alatt a négy évtized alatt azokból nemcsak hogy haszon nem, de mérhetetlenül sok kár, baj, háramlóit a nemzetre és társadalomra, azt ma már elismerik még azok is, akik a polgári házasság fanatikus híveinek vallják magukat. (Szerencse, hogy ezeknek a száma már nagyon lecsökkent). De ennek a sok kárnak, bajnak láttára se indult a politikában olyan mozgalom, amely a házasság szentségi jellegének visszaállítását célozta volna. Az Egyház azonban kezdettől küzdött ezért és az Egyház küzdelmének köszönhető, hogy ma kormányprogrammá lett. Ha tehát a család védelem érdekében most már a pclitiksi életben is erős megmozdulás, komoly elhatározás tapasztalható, ha a családvédelem alap \ jának most már mindenki a há - zasságjog reformját latija, az az Egyház föllépésének, fölvilágosító munkájának köszönhető. Az Egyház tehát óriási szociális munkát végzett eddig és ezt a munkáját folytatja is szakadatlanul. A kaíolicizmus a történelem folyamán eltalálta a maga változatlan szilárdságában is azt a hangot, amely az embersrerde- te*, az ember méltóságát sugározza. A katolikus gondolat mi is látja azt a szörnyű vívódást, amelyben az emberiség van, amely új életformák után vágyódik. Az államhatalom minden formáját végígé te mér ?z emberiség, új formát nem lúd kigondolni. De a katoliczizmusnak valójában nincs is szüksége új gonFarkas Tibort, a zalaegerszegi választókerületnek független, s az alkotmányhoz és vallásához minden erejével ragaszkodó polgársága képviselőnek jelölte. Sajnos, hogy a polgári egységet egyesek külön pártpolitikai érdekeikből, meg akarják bontani. Ezek nincsenek tudatában annak, hogy a régi vallásos Zala földjén új elvek akarnak fészket várni s egyesek a hitleri gondolatot akarják ide átültetni. Az apostoli kettős kereszt helyét nem foglalhatja el a nyilas kereszt. A Szent Koronát régi jogaiba és dicsőségébe alkotmányos utón újból visszahelyezni akaró józan polgárság összefogására szükség van, mert a komoly polgári gondolat van veszélyben, ha a falu lakósságának a közéleiben még ki nem próbált fiatalságait engedjük úrrá lenni, mely kész ugyan a merész elhatározásokra, azonban élettapasztalatokkal nem ők, hanem apáik rendelkeznek. A nyilaskeresztes mozgalom által veszélyeztetett polgári gondolatot ebben a zalaegerszegi választókerületben csak Farkas Tibor zászlajával lehet megmenteni. doialokkal, új célkitűzésekkel vaió próbálkozásra és a megváltozott viszonyokkal való átalakulásra. A katolicizmus a maga őserejében s a maga régi, örökerejü alapigazságai mellett alkalmas arra, hogy megteremtse a lelkekben a népek és a történelem megujhe- dásának lehetőségét. Na a katolicizmus világtörténelmi viszonylatban ily erőt képvisel, miért ne lehetne a nemzeti erő? Amikor a katolicizmus a nemzet határain belül több mini ötmillió magyart befolyásol, irányítja erkölcsi világát, leikiismeretét, meghatározza világnézetét és a magyar törté nelmen végig az események hangosan hirdetik a katolicizmust, mint nemzeti erői, akkor a fölvetett kérdésre bizony, csak azzal válaszolhatunk, hogy a vallásnak, a? Egyháznak a politikához igen sok köze van és szociális politi kát az Egyházzal karöltve leket csak csinálni. Összefogásra van tehát szükség és abban a jegyben kell megindulni itt a választási küzdelemnek, hogy a pártpolitikai ellentétek ne tépjék szét darabokra azt a polgárságot, amely itt a Zala völgyében békét és nyugalmat kiván. Megnyugvással nézünk a választási harc elé, mert a zászló alatt látjuk a megyeszékhely és a választókerület minden rendű és rangú polgárát, akik egyformán becsülik po'gártársaikat s akiknek nincs szükségük külön „bátorság“ ra, azért, hogy szabad, független gondolkodásukat és felfogásukat megvédelmezzék, kinyilvánítsák, kifejezhessék és beigazolják. A hantokat járt magyar gazdák bátorságukat a harctereken már kimutatták és amikor Szent István országáért harcoltak, jogot szereztek bizonyára arra is, hogy a fiatalok az 6 élettapasztalatokkal alátámasztott tanácsaikat megszívleljék. Pártpolitikai különbség nélkül szólítjuk fel csatlakozásra mindazokat, akik támogatói akarnak lenni a társadalmi békének és akik aggódó lélekkel nézik az ezt helyenként veszélyeztetni látszó törekvéseket. Rövid táviratok. Görögországban folytatódnak a letarlóztalások. 300 embert állítanak hadbíróság elé, Venizeíosz-t távollétében ítélik el. — A náthaláz miatt Szombathelyen, Székesfehérvárott, Nyíregyházán, Sárospatakon bezárták az iskolákat. — Kaposvárról 30 tagú küldöttség kérte föl Bornemissza minisztert a jelöltség elfogadására. Az Egyházi Ének- és Zeneegyesület közgyűlése. A zalaegerszegi Egyházi Énekés Zeneegyesület most tartotta évi közgyűlését Pehm József apát- piébánes elnökletével. A gyűlést, melyen a tagok nagy számban jelentek meg, Pehm József elnök nyitotta meg, majd Árvay László dr. ügyvezető alclnök terjesztette elő jelentését az elmúlt év munkásságáról. Előadta, hogy az elmúlt év a gazdasági talpraáliás jegyében folyt le és sikerült is az egyesületet anyagilag rendezni és a további zavartalan működés biztosítva van. Beszámolt a műit év művészi teljesítményéről és kiemelte a karnagyok, valamint a tagok érdemes munkáját. Sajnálattal állapította meg, hogy a város közönsége nem méltányolta eléggé a kar működését. Ezután Pehm Jézsef apátplébános szép szavak kíséretében osztotta ki az ajándékokat azoknak a tagoknak, akik a prébák legszorgalmasabb látogatói voltak: Kecskés Dezsőnek, Molnár Nándornak, Fürtös Lajosnak, Kulcsár Máriának, Léránt Lászlónak és Hevesi Lujzának. Kiemelte, hogy a tagok általában buzgó és lelkes munkát végeznek a vegyeskar érdekében. Elfogadták ezután a multévi zárszámadást és az 1935. évi költségvetést, majd elhatározták, hogy az idén elsősorban a kar énekerejének növelésére és új tagok gyűjtésére törekednek. Elsősorban az egyházi zene kultiválását tűzik ki célul, de a világi magyar dalokat is intenziven művelik. Az ipartsstüfet elnökének és alelnökeinek szavazati joga. Kételyek merültek fel abban az irányban, hogy az ipartestületi elöljáróság ülésein, ahol az elnök vezeti a tárgyalás*, vagy a választást a két alelnöknek van-e szavazati joga. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara most olyan szakvéleményt adott, hogy az ipartestületi elnök az ilyen üléseken csak szavazategyenlőség esetében szavaz. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az ülésén valamelyik alel- nök elnököl. Az elöljárósági üléfate Tibor ülésiz. Akik Szent István országáért harcoltak, azoknak nincs szükségük külön „bátorságára.
