Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)
1935-03-05 / 53. szám
2. ^aiair»•rgyei UJöag 19.5 március 5. Sok helyütt hófúvások vannak, másutt pedig áradás pusztít. — Az osztálysorsjáték mai húzásán 20q ezer pengőt nyert a 71.573 számú sorsjegy. — Románia sok ágyút és lőszert rendelt a cseh Skoda gyártól. A zárda farsangi előadása. A Notre Dame lanitónőképző közkívánatra vasárnap dé u'án megismételte farsangi előadását, amely az első előadáshoz hasonlóan a teljes siker jegyében folyt le. A múltkor elraktározott soksok szép baba most leporolva, kicsinosítva megint a közönség szemei elé került a Baba-áruházban és azok a babák a boltos jelenlétében épen olyan mozdulatlanok, magukra hagyottan pedig épen olyan mozgékonyak és jókedvüek voltak, mint két héttel ezelőtt. Ö csán Erzsi (Hófehérke), Olcsán Boriska és Polo- nyi Gizella (Rokokó pár), Varga Ilona (Rongybaba), Nagy Teréz (királyfi), Jaross Ilona (lólfiu), Be- gyáts Anna-Mária (japán lány), Barnabás Edit (huszár), Hartmann Ilona (magyar leány), Szikszay Flóra (pólyásbaba), Szeliánszky Irma (bohóc), Hegedűs K'ára (boltos), Horváth Olga (vevő) nem felejtettek szerepeikből semmit. Igen szép és igen jó volt minden. A Cibere Cantusban megint Jakab Gabriella karmesterkedett a legszebb eredménnyel. A közönség természetesen végigkacagta az egész darabot. Nagyon szépen sikerült a Régi dal előadása is. Ennek a darabnak szereplői sem felejtettek semmit sem. Ügyesen beszéltek, szellemesen tréfálkoztak, jól énekeltek, kitünően táncoltak. A közönséget nagyon msglepte az ügyes diszletezés is, a felkelő és fényében ragyogó teljes hold, a táncok megvilágitása, amiben Auffenberg M. Pia tanár ügyes keze működött közre. A tündértáncok és a magyar tánc megint ujráztatással ment, de Hermann Valinak cigánytánca, amelyhez pompás zongorakisére- tet szolgáltatott Vaniss Jolán tanár, emelkedett ki a leghatásosabban. A többi táncot és éneket igen szépen kisérte zongorán Mo- zsolics Piroska és Körmendy Angela. A Baba Áruház szövegírója, Braunecker Marie du Sacré Coeur dr. és megzenésitője Barta M. Magdolna tanárok, a táncok betanítói, Altorjay Margit és Turcsá- nyi Siposs Marica tanárok ismételten csak a közönség osztatlan elismerését érdemlik ki szép teljesítményeikkel. Islvánfi József dr. igazgató iránt hálás lehet a közönség, hogy a kellemes szórakozási nyújtó előadást megismételtette. Istenkáromlás miatt 120 pengő pénzbüntetésre itálték Jánosé Bsnedek dr. kórházigazgatót. Tökéletes gép és gépnélküli J DAUER leszállított árban J VERAS ZTÓ hölgyfedrásznál. Január 8-a után egyik este 8—9 óra tájban a zalaegerszegi Úri Kaszinóban lariózkodott néhány kaszinói tag, akik közül többen kártyáztak. Olt volt Jan- csó Benedek dr. kórházigazgató főorvos is, aki a fö‘jelentés sze rint beszélgetés közben eléggé hallhatóan ezeket a kifejezéseket használta : „szőke, — más tanú szerint — vörös szakállu zsidó gyereket mi nem imádunk Istennek, inkább jöjjön a Hadúr és a fehér ló“. Istenkáromlás vétsége miatt indult tehát eljárás Jancsó Benedek dr, ellen, s ebben az ügyben ma tartották meg a tárgyalást a zalaegerszegi kir. járásbíróságon. A vádlott vallomása. J a n c s ó Benedek dr. személyi adatainak felvétele után a bíró kérdéseire úgy adla elő a dolgot, hogy azon a bizonyos estén ő a Kaszinóban politikai vonatkozású beszédbe elegyedett ifj. E'tner Sándor földbirtokossal. Majd a nemzeti szociálistákra célozva beszédköiben azt mondotta, hogy : „mit akarnak ezek a kereszténységgel, ők nem keresztények, hanem antiszemiták, akik azt tanítják, hogy a zsidók Istenét nem imádják“. Távol állott tőle a vallást gyalázni, Istent sérteni. Az egész dolog csak plety- kaságnak a szüleménye, a feljelentés csak hajsza ellene, akinek vallásos meggyőződését igazolja az is, hogy eddig négy egyént térített a katolikus vallásra^ Bü nősnek nem érzi magát, fölmentést kér. A bíróság ezután a tanukat hallgatta ki. Ifj. E i t n e r Sándor, vallomása szerint Jancsó dr. mindig különféle fejtegetésekbe bocsátkozod a kaszinóban. Amikor a vele beszélgetése megszakadt sőa kártyá- zók mellé ült, Jancsó a terem másik sarkában többed magával, úgy tudja, hogy egy tanfelügyelővel is, beszélgetett, miközben elég hallhatóan használta azokat a kitételeket, amelyek a vád tárgyát képezik. A kártyázók közül többen meg is jegyezték, hogy: „ilyent már még sem lehet mondani“. jancsó kijelentései tehát meglepetést keltettek. De lett Jancsó ugyanakkor más kijelen- léseket is. Azt is mondotta, hogy „r.rpád rablóhidakkal jöít az országba és legyiikollatta az itt talált népeket. Ma már nincs is igazi magyar az országban, mert a magyarokat a királyok legyilkol- tatták“. Jancsó dr. erre azt válaszolja, hogy Eitner emlékezőtehetsége csal. ó igenis, Eitnerrel beszélgetett s eközben használt olyan kifejezéseket, amelyeket félreértettek és félreértteltek. Kö zölte és Eitner között voltak nézeteltérések politikai kérdésekben s vele szemben elfogult Eitner. Eitner Sándor vallomását föntartotla. G r á n e r Imre magánzó úgy vallolt, hogy nagyon el voltak foglalva a kárlyával. Csak arra lett figyelmes, amikor Jancsó dr. az inkriminált kifejezéseket mond.tía, de nem tudja milyen összefüggésben használta azok. Társaságának azt mondotta, hogy ha ezek a kifejezések nyilvánosságra jutnak, kellemetlenségeket okozhatnak. Nem botránkozott meg, csak helytelenítette, hogy igy beszélt Jancsó. Nemzetgyalázó kifejezést Jancsótól nem hallott. Eitner Sándor szólt Gráner vallomásához. A feljelentél meg tétele után Gránerrel beszéltek arról, mi az álláspontjuk. Mindketten úgy nyilatkoztak, hogy amit hallottak, azt le nem tagadhatják. Andráskay (Müller) István mérnök, aki szintén kártyázott, azt vallotta, hogy kellemetlenül ütötte meg fülét Jancsónak kijelentése. Gráner Imre meg is jegyezte, hogy ilyesmit még sem lehet mondani. Jancsó különben mindig szokott évődni és ö épen ezért nem tu lajdonitott komoly jelentőséget szavainak most sem. Véleménye szerint Jancsónak nem volt vallást, Istent gyalázó szándéka. Bereczky Vilmos az állam- épitészeti hivatal főnöke nem figyelt Jancsó beszédére. Később Gráner megjegyezte hogy : Ras- putinnak kellett volna ezt hallania. Agitációs, izgató jellege nem volt Jancsó beszédének. Politikai vonatkozásban mondhatott valamit. Máskor is szokott Jancsó Benedek „ilyesmit“ beszélni. BÓNFAlBEU iátuerész és fényképészeti szakOzlete Zalaegerszeg. Sportemberek! hogy bajnokok legyetek, órát, ékszert Tiki órásnál vegyetek!-SS V i g h dr. járásbiró : Ilyesmit ? Ez túlmegy a közönséges társalgáson. Bereczky a nemzetgyalá- zásról nem tud Hofbauer László dr. a tanfelügyelőséghez beosztott kisegítő munkaerő semmit sem tua a dologról. Talán ott sem volt, amikor az eset történt. Schamschula György ma- gánliszlviselö csak arra lett figyelmes, amikor Gráner azt mondta, hogy ne* lett volna szabad Jancsónak olyat mondani, mert mi lesz akkor,, ha ez kiszivárog a kaszinóból. Ő Jancsó kifejezéseit nem hallotta. Nézete szerint beszédét Eitnerhez adressíáita. A nemzeígyalázásiól ő sem tud. Kiss József dr. vái megyei aljegyző semmit sem hallott. Azt tudja, hogy Jancsó évődni szeret. A bizonyítási eljárás ezzel befejeződött. Antal Gáspár dr. ügyészi megbízott arra tekintettel, hogy a járásbíróság nemzetgyalázási ügyben ítélkezni nem illetékes, és mivel a két ügyet egymástól szétválasztani nem lehet, kérte az ügynek áttételét a kir. törvényszékhez. Zsidó Sándor dr. védő ezt ellenezte, mire a bíróság úgy határozott, hogy az istenkárom- lási ügyben hoz ítéletet, a nem- zetgyalázás ügyét pedig az Ítélet jogerőre emelkedése után átteszi a kir. ügyészséghez. Az ügyészi megbízóit ezután bejelentette, hogy föntarlja a vádat s a vádlott megbüntetését kéri. Utána a védő mondta el védőbeszédét és védencének fölmentését kérte. A járásbíróság bűnösnek mondotta ki Jancsó Benedek dr.-t istenkáromlás címén kihágásban s ezért öt 120 P pénzbüntetésre és a költségek viselésére ítélte. Meg nem fizetés esetén 12 napi elzárásra változtatható át a pénzbüntetés. Az ítélet ellen a védő és vádlott fölebbeztek. ÉS URIDIVAT l Ananász rum 2*30—8*60 pengő Nagy élvezet a Fehérképi teakeverék Teáink dgk-in« i6 füsér-551 ananász rummal
