Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)
1935-02-26 / 47. szám
XVI I évfolyam 47. szám. Ura 10 fillér 1935. február 26. Kedd. TOrkeszW« Herboly Ferenc. Szét^csztóség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám 128 POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak ; egy hónapra 2 pengő, negyed* évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Horváth Istvánt választották újból ipartestületi elnökké. Az iparosság nem bálba menni, de dolgozni akar, — mondotta az elnSk. A zalaegerszegi iparteslület vasárnap délután 2 órai kezdettel tartotta évi rendes közgyűlését Horváth István elnök vereiése mellett. A tagok nagy számban jelentek meg a gyűlésen, amelynek legérdekesebb tárgya volt — kétségtelenül — a tiszt újítás. Az iparhatóságot Mikuta Szigfiid dr. városi főjegyző, iparhatósági biztos képviselte. Horváth István elnök a Hiszekegy elmondása után megemléke keit arról a súlyos csapásról, amely az alispán családját érte. Mély fájdalmukbanőszinte részvét- telosztozik a vármegye, a város közönsége és iparostársadalma is. A közgyűlés részvétének felállással adott kifejezést. Horváth elnök ezután arról szólott, hogy azon a helyen, ahol áll, a mai körülmények között senki sem tudott volna többet tenni, mint amennyit ő és a vezetőség tett. A tekintélyt nem lerombolni, de azt építeni volt mindig a célja. Becsületesen szolgálta az iparosérdekeket. A testületet állítson élére most majd olyan egyént, akitől a tekintélyt nem kell félteni. — Fölkérte vé gül a tagokat, hogy esetleges fölszólalásaikat a lehető legrövidebbre korlátozzák, mert az az óhaj, hogy a temetésen testületileg vegyenek részt. Ezután Lakatos Qyuia fölolvasta az elnöki jelentést. amely sajnálkozással állapítja meg, hogy a magyar kisiparos éleiének legszebb 1—2 évtizedét az eredménytelen életküzdelmekkel tölti el és a mindennapi kenyér- és adógondok őrlik föl idegrendszerét jjis akkor, amikor a jövőjéről, öregnapjairól kellene gondoskodni«. Mindenki jobban van biztosítva öregsége és munkaképtelensége esetére, mint az önálló kis iparos. Az iparosproblémáknak egyik legfontosabbika épen ezért az öregségi és rokkantsági kérdés, amit intézményesen rendezni kötelessége az államnak. A gazdasági téren várt javulás még eddig nem következett be. Sokszor úgy érzi az ember, hogy itt van a küszöbön tényleg a javulás, de mire a reális életben keresi azt a munkára szomjazó iparososztály, csak délibábot kerget, mert a nyomasztó és fulasztó pénzhiány megakaszt minden munkát, megdönt minden teóriát. Nagyon fontos a hivatalos helyről elindított reménykeltés, a biztatás, de ez még nem biztosítja a közgazdasági élet javulását. Rátér a jelentés az adósérelmekre, az OTí járulékokra, hitel- szükségletre és köszönettel adózik az iparosság érdekében kifejteit munkájáéit az IPOK-nak, majd részletesen ismerteti a testületnek egész évi munkáját, ami annak a bizonyítéka, hogy a vezetőség egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy szolgálhassa úgy tagjainak, mint az összipa- rosságnak érdekeit. Az Ipartestületi S ék az elmúlt évben kezdte meg működését és a felek teljes megelégedésére négy esetben egyenlítette ki az ellentéteket s akadályozla meg a kellemetlen következményeke;. A testület kebelében működő Önsegélyező Csoport működéséről is elismeréssel emlékezik meg a jelentés, Köszö netet mond az elnökség Czobor Mátyás polgármesternek, vitéz Tamásy István dr. polgármester- helyettesnek, Mikuia Szigfrid dr. városi főjegyzőnek, Fülöp László dr. városi tanácsosnak és Brig- levies Károly dr. testületi ügyésznek az iparosság érdekeiben kifejtett munkásságukért s az iparosság iránt mindenkor megnyilatkozott rokonszenvükéit. Örömmel számol be végül az elnökség arról, hogy az közeljövőben megvalósul az iparosság régi álma a külön iparügyi minisztérium fölállításával. Isten áldását kéri a testület további munkájára. M a 1 e k Rudolf a jelentéssel kapcsolatosan elismeréssel emlékezett meg az elnökség és elöljáróság működéséről és javaslatára a közgyűlés köszönetét és háláját fejezte ki Horváth István elnök iránt. A közgyűlés a jelentést elfogadta. A zárószámadásokat és a költségvetést is elfogadta a közgyűlés. Tisztújitás. Horváth István elnök azt a javaslatot tette, hogy a vendéglő bérletének ügyét a tisztújitás után tárgyalják. A közgyűlés ehez hozzájárult. Bejelentette ezután az elnök, hogy úgy az ő, mint az alelnök és 1 számvizsgáló mandátuma lejárt, az elüljáróságnak 8 tagja kilép, köszönetét mondott tehát a támogatásért és felhívta a közgyűlést, hogy korelnök vezetése mellett a megüresedett tagsági helyeket töltse be. A közgyűlés Lakatos Istvánt választotta korelnökké, aki elrendelte a titkos gzavazást. A szavazás megtörténte ulán a korelnök kihirdette, hogy leszavazott 240 tag, s Horváth Istvánra 127, Kakas Ágostonra 113 szavazat estt és igy Horváth Istvánt 14 szótöbbséggel újra elnökévé választotta az ipartestUlet. Szűnni nem akaró éljenzés volt a válasz a korelnöknek kijelentésére. Az újonnan megválasztott Horváth Istvánt lelkesen ünnepelték. A többi tisztséget csekély eltéréssel ugyanilyen arányban töltölték be. Alelnök lett Oláh István, számvizsgáló Stroboi Alajos, elüljárósági rendes tagok : Siposs Dezső, Groll József, Jákly Kálmán, Kapossy János, Riszt Sándor, ifj. Schnatter Antal, Grün- baum Rezső, Tóth István; póttagok : Papp Béla, Hevessy Imre, Prikler Károly, Balogh József. Horváth István az elnöki széknek újból való elfoglalásakor hálás köszönetét mondott a testületnek úgy a maga, mint megválasztott tisztlársai nevében az irányukban megnyilvánult bizalomért. Soha hűtlenek nem lesznek ahoz a megbízatáshoz, amelyet vállalnak. A választás előtt beszéllek tekintélyüszleletröi ; hát ő mindenkor tisztelője volt a tekintélynek, iparkodott tekintélyt is szerezni az iparosságnak. Ezt a testület a mostani választással is elismerle. Ajtaja mindenki előtt nyitva áll, segítségére mindenki számolhat, aki segítségre szorul. Nem azt nézzik, ki vezeti „fölfelé“ az iparosságot, hanem, ki ad szerszámot a munkás kezébe. Majd emelkedett hangon folytatta: Nem bálba menni, hanem dolgozni akarunk! (Dörgő éljenzés és taps). Dolgozunk igaz hittel és reménységgel az iparosság jólétéért és Magyarország föltámadásáért. Utunkat kijelöltük. A becsületes munkának útja az. Hűtlenek ahoz nem leszünk. Az elnök szavait kővető helyeslés és éljenzés után Mikuia Szigfrid dr. üdvözölte az újonnan megválasztott elnököt s kérte úgy őt, mint a testületnek minden tagját, fogjanak össze, vállvetett munkával tegyék lehetővé a maguk elé tűzött nagy célok elérését. Haladjanak azokon a nyomokon, amelyeken néhai Jády Károly járt s akkor békés egyetértés és eredményes munka ko- szoruzza működésüket. (Éljenzés). A vendéglő bérletére vonatkozóan ez elnök bejelentette, hogy az ügyben rendkívüli közgyűlés hiv össze. Meg keli jegyeznünk, hogy Mikuia Szigfrid dr. főjegyző tapintatos eljárásával nagyban hozzájárult az ügyek gyors lebonyolításához. A közgyűlés ezzel befejeződölt s a testület tagjai gyászlobogó alatt vonultak ki a temetésre. Bődy Mária temetése. A mélyen sújtott aiispáni család iránt megható módon, igen nagy arányokban nyilvánult meg megyeszerte a részvét, miéta elterjedt a hire Bődy Mária halálának. A kis halottat még pénteken este felravalalozfák az aiispáni lakás szalonjában és két napon keresztül ott feküdt a kedves halott örökzöld növények és égő gyertyák között. Két napon keresztül százan és százan keresték fel a ravatalt, főleg a volt diáktársak. A sok leány, akik két héten keresztül minden nap megjelentek a megyeházán, hogy érdeklődjenek a beteg állapotáról, sirva tekintettek a kis halottra, aki nyugodt arccal feküdt a ravatalon, mintha csak aludnék. A szülőket és hozzátartozókat egymásután keresték fel a jóbarátok, mig az ismerősök és tisztelők serege az előcsarnokban kitett iveken fejezte ki őszinte részvétét. Bődy Mária temetése vasárnap délután folyt le Zalaegerszegen még soha nem látott nagyarányú részvét mellett. Az utcákon már 3 órakor áramlott a tömeg az újtemető felé, s a temetőkereszt körüli terel, az odavezető utakat négyórakor többezer főnyi gyászoló közönség lepte el. A halottas ház előtt díszes ravatalon, örökzöldek és lobogó lánggal égő kandeláberek között emelkedett a koporsó, melyet körülvett a sok sok koszorú és virág: a szeretet, az emlékezés megnyilatkozásai. A család koszorúin kívül koszorút küldött a megyei tisztikar, a különböző testületek és intézmények, Batthyány Pálné grófné, a Notre Dame iskolák, a gimnázium V. osztályt, valamint a jóbarátok, s a tisztelők sokasága. A temetésen Gyömörey György főispánnal az élén testületileg jelentek meg a megyei hivatalok tisztviselői, 0tt volt Kray István báró országgyűlési képviselő, aki Bécsbil érkezett meg a temetésre; ott volt a honvéd- és csendőrtisztikar, a város és a többi hivatalok tisztviselői, a törvényhatósági bizottságnak igen sok tagja helyből és vidékről, a főszolgabirák, Nagykanizsa város, valamint a megye községeinek képviselői, a jegyzők számosán, a Notre Dame iskolák növendékei, a gimnázium V. osztálya testületileg, sok vidéki földbirtokos. Ott voltak az egyházközség képviselői és a cserkészek, akik színién le akarták róni részvétüket megyei elnökük iránt; ott voltak a Szociális Missziótársulat tagjai, hogy kifejezést adjanak szeretetüknek el- nöknőjűk iránt. Zászló alatt jelentek meg a vasutas egyesület tagjai, sokan voltak ott az ipar- testület és a Kereskedelmi KSr
