Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)

1935-02-24 / 46. szám

2. Zalamegyei Újság 1935 február 24. úgy látszott, felépült, január vé­gén már meg is jelent a plébá­niatemplomban az elhunyt bátyja halálának évfordulóján tartott szentmisén. Február első napjai­ban gyógyulásának befejezése cél­jából édesanyjával a Semmeringre utazott. Sajnos, itt állapota ismét rosszra fordult. Agyhártyagyula- dást kapott, nrre nyomban haza­hozták. Két hétig tárté újabb be­tegségét nagy aggodalommal ki­sérte hozzátartozóin kívül a város egész lakossága. Az orvotok mindent elkövettak gyógyítása érdekében, de sajnes, a helyzet kezdettől fogva reménytelen volt és pénteken délután 6 óra előtt 5 perccel btkövetkezett a halál. A kis Mária temetése vasárnap délután 4 órakor lesz az újtemeté balettasházából. Elhunytéról a család a követ­kező gyászjelentést adta ki: Bődy Zoltán, Zala vármegye alispánja és neje szül.Tersztyánszky Ilona, mint szülei, Bődy Zoltán dr., mint testvére, özv. Tersztyánszky Ödönné, szül. Pataky Mária, mint nagyanyja, Bődy Aladár él Tersztyánszky Gáza, mint nagy- bátyjai,fájdalomtól mélyen lesújtva, de a jóságos Isten kifürkészhetet­len és újabb nehéz megpróbálta­tást kttldé akaratában és a boldog viszontlátás reményében megvi­gasztalódva jelentik, hogy drága leánykájuk, testvére, unokája és unokahuguk, Bődy Mária V oszt. reálgimn. tanuló életének 15-ik tavaszán Zalaegerszegen, folyó hó 22-én, hosszas és kínos betegség után a betegek szentségeivel meg­erősítve, visszaadta lelkét Terem­tőjének. Szereltünket folyó hó 24-én (vasárnap) délután 4 órakor szen­teljük be a kát. egyház szertartása szerint az újtemető halottas házá­nál és kísérjük a Szent Miklós- temetóben levő családi sírbolthoz s ott helyezzük a feltámadás hi­tével nyugovóra. Az engesztelő szentmiseáldoza­tot folyó hó 25 én (hélfőn) dél­előtt 9 órakor mutatjuk be a Mindenhatónak Zalaegerszegen a plébániatemplomban. Zalaegerszeg, 1935. február 22. „Tetszett Istennek az ő lelke, azért vitle el ily hamar a nyomo­rúságok eme világából." Bölcs, könyve 4. Használjunk Tatai brikett-e* mely minden kályhában egyaránt j ó 1 tüzelhető, nem porzik, nem kormoz. Le goi esőbb Sí; Szekér Imre tűzifa-, szénkereskedő és mész raktáránál Zalaegerszeg Kossuth Lajos utca 62 szám. A főváros ismét megkezdi gyermeküdültetési akcióját. Az alpolgármester átirata az alispánhoz. A székesfőváros polgármesteré­nek megbízásából Liber Endre alpolgármester az alispánhoz in­tézett átiratában köszönetét mond azért a támogatásért, amelyben a múlt nyári gyermeküdültetési akciót részesítette. Kéri egyben az alispánt, hogy a folyó év nyarán lebonyolítandó gyermek- üdültetés sikere érdekében a ta­vaszi tisztiértekezleteken is vesse föl az eszmét s ezekre az értekez letekre hívja meg a fővári gyer­meküdültetési akció megbízottait is. Közli továbbá, hogy az akció felekezeti különbség nélkül 8—14 éves, testileg leromlott, de egyéb­ként egészséges gyermekeket üdültet. Kihelyezéseknél arra kell tekintettel lenni, hogy munkára ne használják fel őket s testi, erkölcsi épségük ne kerüljön ve­szélybe. Leghelyesebb 15—20 gyermeket iskolákban, vagy más megfelelő helyiségben elhelyezni, mely esetben a főváros ágyakról, ágyneműről, valamint felügyelő tanító kiküldéséről gondoskodik. A gyermekek étkeztetése közösen, de egyenként családoknál is meg­oldható. A főváros mindazokból a városokból és községekből, amelyek fővárosi gyermekeket ingyenesen vállalnak üdültetésre, csereképen ugyanannyi gyermeket lát vendégül, esetenként megálla­pítandó időben Budapesten, ahol üdültetéssel kapcsolatos tanul­mányút keretében díjtalanul gon­doskodik ellátásukról", tanulmányi programmról és megfelelő ka­lauzról. A Sohenker cég hűtlen pénz­tárosnője a törvényszék előtt. mes bünügy részleteit és példás büntetést kéri. Mező Ignác dr. védőbeszéde után háromnegyed 7 órakor hirdeiett ítéletet a tör­vényszék, melyben bűnösnek mon­dotta ki a vádlottat sikkasz ás bűntettében az enyhítő szakasz felhívásával és ezért öl hét hó­napi börtönbüntetésre Ítélte, mely- j bői 4 hónapot és 20 napot ki- töltöltnek vett. A vádlott meg­nyugodott, a kir. ügyész súlyos­bításért felebbezett. Az egyik fővárosi napilap vala­melyik januári számának gazda­sági rovatában azt a hirt közölte, hogy a tőzsdén almabehozatali engedélyeket kínáltak vaggonon- ként 400 pengős áron. E hir olvastán eszembe jutott az idei zalai almaszüret, amely­nek egyik tanulságos jelenete a zalalövői vasúti vendéglőben ját­szódott le előttem. Kora vasárnap reggel három gazda várt zsebkendőkbe kötött almamintákkal egy kereskedőre. Mesziről jöhettek. Poros volt tér­dig a jobbik csizmájuk. Egy egy kis fröccs mellett 20—24 filléres árakról álmodoztak. Fölényes nevetés szaggatta szét álmodozásukat. Meg vannak maguk bolondulva kiáltja feléjük a kereskedő. Ide nézzenek : Pan- kaszon 2 vaggont vettem, Szent- péteren 3 vaggont. A legmaga­sabb ár 8 fillér volt, amit fizet­tem nekik, de olyan almát ma­guk még nem is láttak. Adják, nem adják. Örüljenek ha meg veszem ! így folyhat le a vásár, amikor késekért, üveggyöngyökért pré­met vagy elefántcsontot cserélnek a vadakat felkereső kereskedők. Tanácstalanul néznek egymásra szegény falusiak. Sugdosnak, li­citálnak ; de a vége mégis csak az, hogy 4—8 filléres áron kelt el a felkínált almatermés. Ugy- látszik szorított az adó, nagyon kellett a pénz. Meg aztán félő is volt, hogy nem akad, aki „szedi“ az álmát, mert ez a kereskedő is már régóta hitegette őket lá­togatásával, Pedig akkor Buda­pesten 30—32 fillér volt a leg­hitványabb hullott alma fogyasz tói ára. Kílókénti 4 filléres ár! Egy vaggon alma ára 400 pengő: ugyanannyi, mint amennyit nem egészen egy félév múlva egy vaggon alma behozatali engedé­lyéért fizetnek. Nem lehet elmenni megrendü­lés és gondolkodás nélkül e két értékhatár mellett. Az egyik ugyanazt jelenti, mint 40 fillé­res kövér disznó, a 6 filléres gyufa, vagy a belföldi L32 fillé­res és a fiumei 8 filléres magyar cukor ára : a magyar gazda ma- gárahagyottságát, szervezetlensé­get, azt a végeredményt, hogy miért nincs pénz a falun adóra, Sportemberek! hogy bajnokok legyetek, órát, ékszert órásnál vegyetek! sóra, petróleumra; mig a másik értékhatárból igen hasznos kö­vetkeztetései vonhatunk le a gyümölcsértékesítés célszerű meg­oldására vonatkozóan. E két értékhatár rejti magában a pacsai véres marhavásár titkát és a gazdabajok, jelen esetben a jó gyümölcsértékesítés megoldá­sának tanulságait. Az új utak keresésének e második értékha­tárából kell kiindulnunk. Ha ugyanis a 4 filléres árakat is produkáló almaszüret után egy félév múlva már behozatalra szo­rulunk, am kor is a közismert valutá’is nehézségek dacára 400 pengőt ér egy vaggon almának csak a behozatali engedélye, ak­kor nyilvánvaló, hog a belső piac almában nagyon felvevőképes. Mivel pedig ma Budapesten, a legnagyobb belföldi fogyasztópia­con ma P 060—1 20 a behozott külföldi alma fogyasztói ára, ak­kor nem vitatható, hogy a terme­lőknek fizetett őszi almaárak semmikép sem voltak indokoltak; illetőleg, hogy az őszi, orditóan alacsony termelői árak oka sem­mikép sem a fogyasztás gyen­geségében, vagy pedig a túlkí­nálatban : hanem kizáróan a ter­melői értékesítés szervezetlensé­gében keresendők. Nem állanak statisztikai ada­tok rendelkezésemre; ezért elég legyen csak azt felemlíteni, hogy az év első hónapjában 930.000 P értékű déli gyümölcsöt hoztunk be : értékben többet, mint ameny- nyit egyik fő agrárcikkünk, a rozs kivitelének értéke kitett ugyancsak a hó folyamán (P 749.000). Ilyen nagy felvevőképesség mellett tehát nem valami különö­sen nagy feladatra kellene vállal­koznunk, ha fel akarnék emelni a 4 filléres termelői árakat, azt a célt tözvén ki maguk elé, hogy a P L20 —60 ős fogyasztói árból minél nagyobb hányadot szorít­sunk ki a termelő számára. Meg­könnyíti helyzetünket az is, hogy az emberi táplálkozásban kétség­kívül észrevehető változás folya­mán a tápdus gyümölcsök fo­gyasztása mindinkább nagyobb szerepet játszik. Nem kell itt egyebet tennünk, minthogy valami rendszert igye­kezzünk bevinni az értékesítésbe, amely rendszer a? almaárak ta­núsága szerint kétségkívül gyen­gébb fél: a teljesen magáraha- gyott, szervezetlen termelő érde­keit legyen hivatva védelmébe venni. Az értékesítés rendezésének Nagy élvedet Fehérképi teakeverék ananász rummal Teáink dgk-int 16 fillér—161 Ananász rum 2*30—3 60 pe*?f*6 a-,- ^^.^^^Tsgs8g«aM>iirii ifit fi A nagykanizsai kir. törvény­szék pénteken tartott felytatóla- gos főtárgyalást Freivogel Ferenc- né sz. Csonták Margit ismeretes sikkasz'ási bűnügyében. Délelőtt folyamán az első tárgyaláson el­hangzott tanúvallomásokat ismer­tette a bíróság, majd fél 12 óra­kor zárt tárgyalást rendelt el. A megidézett 66 tanú kihallgatása uián este fél 6 órakor került sor a perbeszédekre. Vitéz Szily De­zső dr. kir. ügyész hatalmas vád­beszédben boncolgatta a terjedel­SziPvezziik meg a zalai gyü­mölcs értékesítést! Állandó almapiacot Zalaegerszegre!

Next

/
Thumbnails
Contents