Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)

1935-02-22 / 44. szám

2. Zai«ir.?gyei Uföag 19:5 február 22. rtíen kösse ki és arról gyanú esetén vizsgálat utján győződjék meg. A gazda lehetőleg olyan vető­magot vásároljon, amelynek faj­táját és származási helyét ismeri, ha pedig ismeretlen helyről kény­telen vásárolni, akkor minden­esetre kifejezetten kösse ki a vá- sárlandó vetőmag csiraképességét. A narancshéj Hát erről is keil Írnunk, mert ez is egyik megoldatlan problé­mája Zalaegerszegnek. Még pedig olyan probléma, amelynek meg­oldása nagyon könnyű, nagyon egyszerű, csak báiran és hatá rozotlan kell hozzáfogni. Hogy mennyire probléma: magvaráza tát adjuk. Veszélyezteli a járóke lök testi épségét. Ugyanis igen könnyen megcsúszik rajta az em­ber és annak a megcsúszásnak kéz-láb nyaktörés lehet a követ­kezménye. Ha tehát ilyen vesze­delmeket rejt magában a narancs­héj, föltétlenül meg kell azt a kérdést oldani, hogyan védekez­hetünk a narancshéj részéről fe­nyegető veszedelemmel szemben, vagyis : hogyan oldhatjuk meg a narancshéj-problémát. Problémá­vá a közönség fegyelmezetlensége avatta a narancshéjat. Ha ugyanis valakinek narancsra fáj a foga, bemegy egy füszeresboliba, ott vásárol egy, vagy több narancsot és hozzáfog annak elfogyasz­tásához mindjárt az utcán, szigo­rúan ügyelvén arra, hogy a le­hámozott héjnak még a legkisebb részecskéje is a gyalogjáróra ke­rüljön. A világért se az utcasze gélyre, vagy a kocsiutra, vagy pláne a zsebbe, mert igy nem veszélyeztetheti testi épségünket. A megoldás pedig, — mint fön­tebb mondottuk, — könnyű és egyszerű: ha látjuk, hogy valaki a narancshéjat a járdára szórja, figyelmeztessük erélyesen ennek a cselekedetének veszélyességére, tisztittassuk le vele a járdáról a narancshéjat és adjuk át a rend- örőrBzemnek. Ha nincs rendőr közelben, tegyünk magunk jelen­tést a rendőrségen, mert ezt a szokást, amely városunkban már annyira általánossá vált, egyszer már meg kell szüntetni. De ez csak akkor sikerül, ha a közön­ség is teljesít ezen a téren rendőr- szerepet. Tegnap a déli órákban a Kossuth Lajos utcán az Eötvös utcától a Petőfi utcáig valóságos narancshéj barázdát vont valaki. Lehetetlenség, hogy abban az időben más ne járt volna az ut­cán, csak épen az, aki a narancs héjat az aszfaltra szórta; jártak bizony, de senki sem törődött a dologgal, senki sem gondolt arra, milyen veszedelmet jelent az el dobált narancshéj mindenütt, de legkiváltképen a városnak leg­forgalmasabb pontján. Két óra tájban azután egy, arra haladó úriember lábával tisztította meg a járdát a narancshéjtól. Rendőr nem állhat minden ház előtt, a közönség tehát saját érdekében végezzen szükség esetén egy kis rendőri munkát. így megoldható lesz, még pedig gyökeresen a na­rancshéj-probléma is. A mezőgazdasági statisztikai számlálóbiztosok kioktatása. Kinevezték > zalaegerszegi számlálóbiztosokat. A mezőgazdasági statisztikai összeírás országszerte március 1-én kezdődik és 31-én végződik. A nagy munka rendes elvégezhe- téséhez föltétlenül szükséges a számláló biztosok kioktatása. Ebből a célból Ssjóhelyi dr. min. osztálytanácsos ma Zalaegerszegre érkezik és holnap, pénteken, dél­előtt fél 11 kor kioktató előadást tart a körjegyzők és a számláló bizlosok részére a vármegyeháza nagytermében. Zalaegerszeg város testületére a po'gármesler Fülöp László dr. várost tanáczost nevezte ki az összeíró bizottság elnökévé, aki­nek vezetése mellett a következő számlálóbiztosok működnek : Ba­logh Antal, Czirkovics A ajos, J Czirkovics László, Döme István* Dömötör Gáza, Elmont János» Gémesi Géza, Gombás Lajos, Gönz László, Horváth Béla, Hor­váth József, Hu ter '.Béla, Keazte Gyula, Kovács Zoitán, Kó*a Ist­ván, Lendvay Ferenc, Lopert Fe­renc, Nagy Gyula, Nagy István, vitéz Simon Péter, Stern Béla, Szabó György, Szalay Miklós, Szekeres István, Tornyos György, Tóth István. A polgármester figyelmezteti a város lakósságát, hogy a minisz­teri rendelet értelmében az össze­írás nem szolgái adóztatási cé lókra és, hogy aki valótlan adó kát jelent be, az ellen törvényes eljárás indul. 2000 koronás b ztositást kötött, de csak 1914-ben, azért csak kétszer 12.04, azaz 24.08 pengőt kap, ha pedig 1918-ban kötötte, akkor kétszer 2 32, azaz 4.64 pengőt. A kiszámítás alapja, hogy aranypengő értékben mindenki mennyit fizetett összesen be ad­dig, amig a pénz teljesen deva- !o izálódott és ennek 5 százaléka kerül valorizációra. Örökösödési ügyeikben mérsé­kelték a közjegyzői dijakat. A megyegyülésen egy alkalom­mal Szabó Károly, törvényható­sági bizottsági tag, tette szóvá az örökösödési eljárással kapcsola­tos közjegyzői dijakat és azok nak mérséklését kérte. De tör­téntek ebben az ügyben másutt is fölszólalások, amelyek megfe lelő formában illetékes helyre ke rültek. Hogy az igazságügymi­niszter is belátta a felszólalások, panaszok jogosságát, annak bi zonyiséka az a rendelet, amelyet a miniszter most adott ki és amely a Budapesti Közlöny teg napi számában jelent meg. E rendelet szerint, ha a ha­gyatéki leltár értéke nem haladja meg a 200 pengőt, a közjegyző csak készkiadásainak megtéríté­sét követelheti. A 200 pengőt meghaladó értékű hagyatéknál ezentúl díjátalányt állapíthat meg Az 1928. évi XII. törvénycikk I 20—27. § ai elrendelik a régi 1 életbiztosítások bizonyos fokig való valorizálását és a törvény a kifizetés évéül az 1935. évet je­lölte meg. A biztositó intézetek felügyeleti hatósága kimondotta, hogy ez év március hó elején rendeletileg fogja közölni a kifizetések meg­kezdését és az esedékes összege­ket a postatakarék utján fogják a feleknek kézbesíteni. Minthogy sokan rendelkeznek különféle életbiztosítással, alant közlünk egy táblázatot, melyből mindenki kiszámíthatja, hogy mennyit fog kapni biztosítása után. Átlagos 20 éves biztosítást véve alapul, minden ezer korona biz­tosítási tőkének a valorizációja a következő: 1904 38.17 1911 21.16 1905 36.24 1912 18.24 a közjegyző : 500 pengőig az ér­ték 4 százalékát, 500 pengőn fe­lül a többlet után 1000 pengőig az érték 3 százalékát; a továb­biakban is folyton csökken a díj­átalány százaléka. A közjegyző a díjátalányért köteles a végrende­let kihirdetését a hagyaték leltá­rozását és a szükséges okiratok beszerzését is elvégezni, amely ténykedésért pedig eddig módjá­ban volt külön dijakat felszámí­tani. A díjátalány bevezetésével megszűnnek a különböző mellék­díjak. Ennek a figyelembevételé­vel megállapítható, hogy alsóbb fokozatokban, tehát a szegényebb néposztály örökösödési ügyeiben ezentúl kevesebbet számíthat föl a közjegyző. Ilyen körülmények között az igazságügyminiszter rendelete szociális szempontból kedvezőnek mondható. 1906 33.95 1913 15 20 1907 31.66 1914 12 02 1908 29.67 1915 891 1909 2661 1916 6 11 1910 23 94 1917 3.91 Mint a fenti táblázatból látható, ha valaki például 1904 ben kötött j 2000 koronás biztosilást, az most | kétszer 38.17, azaz 76 34 pengőt fog kapni. Ellenben, ha ugyancsak Értesítem a n. é. közönséget, hogy higiénikusan készült prima uradalmi vajéssajt különlegességeim megrendel­hetők és átvehetők Zalaegerszegen Alsó-utca II. szám alatt. Exira csemege teavaj gyöngye, Extra magyar ementhali, Prima groji, Trappis'a gyöngye I-a trappista I-a füstölt paranyica szalag juh, Tejszínből tulipán sajt ízben, zamatban vezetnek, s a I " legkényesebb ízlést kielégítik. ifiig Síé! Posta: [Zalaegerszeg, | poste restante. Sinful Bf y iátszerész és fényképészeti szaküzlete f Zalaegerszeg. Mennyit fizetnek m régi élet- biztosításokért ? Nagy Fehérképi teakeverék Teáink dgk-int 16 fillér—tői Ananász rum 2*30—S 60 penoö ananász rummal

Next

/
Thumbnails
Contents