Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)

1935-02-13 / 36. szám

(939 február 13. Zalamegyei Újság 9 mert megsértette a mezőgazda­ság érdekeit. Krammer Dezső (Balaton- füred) a mimzterek üdvözlése mellett szólalt fel és iparos sérel­meket hozott elő. S ü m e g h y József azt kívánta, hogy a miniszterek dicsőítése he­lyett inkább a közgyekkel fog­lalkozzanak. Ezután elfogadták a kisgyülési javaslatét, valamint Farkas Tibor dr. indítványát Káilay veit mi­niszter üdvözléséről. Vita nélkül fogadtak el néhány kisgyülési ja­vaslatot, majd Komárom-Eszter- gom vármegyék átirata került sor­ra a leventék valláserkölcsi neve­léséről. A leventék templom- bajárása. Pehm József apátplénános szólt hozzá a javaslathoz. Kijelen tette, hogy az átirat csak látszatra előnyös, valójában azonban vissza­fejlődést jelent. A i eddigi gyakor­lat ugyanis az volt, hogy minden község leventéi kötelesek voltak vasárnap istentiszteletre menni, az átirat pedig ezt csak a plébá niaszékhely leventéinek lenné kö­telességévé. Fontos, hogy a kér­dést kielégitően oldják meg, mert egyházi és nemzeti szem­pontból igen fontos a le venteifjuságnak minél ala­posabb valláserkölcsi ne velése. Sajnos, e kérdés kezelése állan­dóan hullámzik Vitéz Mátyás idejében kötelezték általánosan a leventéket a szentmise látogatá­sára, azóta azonban enyhitgették ezt a rendelkezést. Most minden a helyi vezetőkön fordul meg. Ahol ezek törődnek alaposan a valláserkölcsi neveléssel, mint pi. Zalaegerszegen, ott nincs baj Ha az átiratot fogadnák el, akkor az lenne a helyzet, hogy a Zalaeger­szeg határához tagozó 5—6 kiló méteres távolságokról be kel ene jönni a leventéknek istentiszieieire, de a közelebbi Vorhoía község böl nem. Ha az elemisla gyere keket törvény kötelezi, hogy be­jöjjenek a plébániai szentmisére, akkor ez a jóval idősebb leven­téktől is megkívánható. J utolja, hogy az á.iratot oly kép n mó­dosítsák, hogy a leventék őkilóméteres kör­zeten belül minden vasár­nap kötelesek istentiszte­letekre menni, távolabbi helyekről pedig legalább havonta egyszer. A „Levente“ turanizálása. Felszólalása második részében a kultuszminisztérium támogatá­sával megjelenő „Levente“ cimü lappal foglalkozott. Kijelentette, amit a lap a hazafias, vallási és erkölcsi nevelése terén tesz, azt általában helyesli, de nem helyesli az újság turanizáió törekvéseit. Volt cikke, amelyben a tatárjárás­ból szomorú emlékű Dzsingisz kánt dicsőítette, egyik cikkében pedig Szent Istvánt kisértékü em­bernek tünteti fel és vele szem­ben kiemeli Koppány személyét. Általában szükségtelennek tartja, hogy hamis illúziókban ringassák a magyar népet Mivel s lap állami támogatást él­vez, kívánatosnak tartja, hogy hívják fel a kultuszminiszter fi­gyelmét a helytelen turanizálásra. Gyömörey György főispán kijelentette, hogy a Levente cimü lappal kapcsolatban nem teheti fel a kérdést szavazásra, mert az ügyet csak önnálló indítványként lehet előhozni. Pehm József apátplébános ezzel szemben a közgyűlés he­lyeslése mellett rámutatott, hogy a kérdés összefügg az elsővel, mert itt is a leventék valláser­kölcsi neveléséről van szó. A főispán azonban csak a templombajárásról tette fel a kérdést. A közgyűlés nagy több­séggel az apátplébános indítvá­nyát fogadta el. Megalakították ezután az adó- felszólamlási bizottságokat, majd az állattenyésztési szabályrende­let módosítását tárgyalták. Farkas Tibor dr. alapos hozzászólása után a főispán indítványára az ügyet levették a napirendről és bizottságnak adták ki előkészítés végett. Kezdődik az izgalom. Az előadó ismertette ezután a kisgyülési javaslatot, hogy a jövő évtől kezdve a törvényhatósági közgyü ések számát négyről ket­tőre szállítsák le, s a két gyű­lést májusban és októberban tartsák. — Már a javaslat ismer­tetésénél kitört a zaj, s az ellen­zék hevesen kiabálta, hogy akkor mié t választották ide őket, ha nem is beszélhetnek. A zaj aztán állandóan tartott és később pél­dátlan viharrá fokozódott. Farkas Tibor dr. volt az első felszólaló, aki a leghatározottabban ellenezte a gyűlések számának csökkentését. Hangsúlyozta, hogy a több gyű­lésre szükség van, s ha valaki­nek terhes ezekre eljönni, annak jogában áll lemondani mandátu­máról. A mai forrongó, reform­eszmékkel teliteit politikai és gazdasági helyzetben szükséges, hogy a törvényhatóság minél gyakrabban megnyilatkozhassék, szükséges, hogy az ellenőrzést gyakorolhassa és meg kell adni a módot, hogy a tagok a bajokat felpanaszolhassák És főleg szükséges, hogy a vár­megye foglalkozhassék az orszá­gos ügyekkel, amihez törvényadta joga van. Az anyagi megtakarí­tás nem volna olyan jelentős, hogy azért csökkentsék a gyű­lések számát. Mivel Farkas Tibor dr. hosz- szan beszélt, a főispán felkérte, fejezze be beszédét, mert az idő előrehaladt. Farkas Tibor dr. moso­lyogva felelte: Ez is bizonyítja, hogy kevés az idő, amit a gyű­lésekre fordíthatunk. Tehát szük­ség van a több gyűlésre. (De­rültség és helyeslés). S ü m e g h y József a keresz­ténypárt nevében nagy helyeslés mellett jelentette be, ííogy a gyű­lések számának ^csökkenésében az autonómia megcsorbítását látja. Maradjon meg a négy gyűlés, mert igy is kevés az idő. Ma is a minisztereket dicsőítették a közügyek intézése helyett. Azért kell a több gyűlés, hogy az utóbbiakra is maradjon idő (Él­jenzés). Gyömörey főispán figyel­meztette Sümeghy Józsefet, hogy itt nem lehet pártok nevében beszélni, s mindenki csak a sa­ját nevében szólhat. Samu Lajos szólalt fel ez­után nagy vihart keltve. Nagy­kanizsa és vidéke bizottsági tag jainak nevében . . . kezdte be­szédét. Á r v a y László dr.: Csak a saját nevében! Gyömörey főispán: Árvay bizottsági tag urat rendre utasí­tom. Samu Lajos viharos tiltako­zás közben fejtegette ezután, hogy elég a két gyűlés. Meizler Károly dr. felszólalásában hangoztatta, hogy Samu érdekelt, mert mint kis­gyülési tag, a kisgyülés hatás­körét akarja növelni a közgyűlés rovására. A törvényhozóknak a megyei törvénnyel nem lehetett szándékuk, hogy bele fojtsák a szót a bizottsági tagokba. A bi­zottsági tagok hajlandók áldoza­tot hozni és eljönnek agyülések­re, s ezt nem 8zabad megakadá­lyozni. (Helyeslés). A javaslat az autonómia sérelme. Legközelebb majd egy gyűlést csinálnak. El­lenzi a csökkentést. (Taps). P á 1 f f y László 3 közgyűlést javasolt, hogy az elleniéteket ki­egyenlítse. Kitör a vihar. Krammer Dezső szólalt fel ezután a javaslat ellen és támadta Samu Lajost, aki szerinte vét az iparos érdekek elten, mikor meg­akadályozni kívánja, hogy az iparosok többször hozhassák fel sérelmeiket. Ekkor már a teremban állan­dósult az izgalom, állandóan hangzottak a viharos közbekiál­tások és tiltakozások. Ebben a túlfűtött légkörben hangzott el Gyömörey főispán kijelentése dr. Meizler Károlyhoz, aki épen va­lakihez odahajolt: — Meizler bizottsági tag urat rendre utasítom. Ne tessék a tur­bulenciát fokozni. Meizler Károly dr.; De ké­rem, én csak egy iratot adtam át az édesapámnak. BÁNFÁI Bflill látszerész és fényképészeti szaküzlete Pécs. lalaegerszeg. ÉS URIDIVAT Gyömörey főispán: Másod­szor is rendre utasítom. Meizler Károly dr.; Nem veszem tudomásul. Gyömörey főispán: Ez S2éksértés. Kérem a főügyész urat, terjesszed elő széksértési keresetét. A teremben először óriási lár­ma keletkezeti, majd hirtelen nagy csendben hallgatták Szalay Gyula dr. tisztifőügyész indítvá­nyát : — Mondja ki a közgyűlés, váj­jon Meizler Károly dr. azzal, hogy kétszeri rendreutasítás után az elnöki rendelkezésnek ellen­szegült, széksértést követett el vagy sem ? A szavazás igennel vagy nemmel történik, s hozzá­szólásnak nincs helye. Árvay László dr.: Először a tényállást bsll tisztázni. Gyömörey főispán : Árvay bizottsági tag urat rendre utasí­tom. A főispán ezután nagy zaj­ban feltette a kérdést, hogy meg­állapítják e a széksértést. A bi­zottsági tagok egy része felállott, az ellenzék viszont óriási zajban kiabálta, hogy nem érteiték a kérdés feltevését és kérték a megismétlést. De a főispán már ki is hirdette : — Mivel a közgyűlés a szék­sértést megállapította, kérek in­dítványt a büntetésről. Értesítem a n. é. közönséget, hogy higiénikusan készült prima uradalmi vajé. sajt különlegességeim megrendel­hetők és átvehetők Zalaegerszegen Alsó-utba II. uám alatt. Extra csemege tea vaj-gyöngye, Extra magyar ementhali, Prima groji, Trappista gyöngye I-a trappista I-a füstölt paranyica-szalag juh, Tejszínből tulipán sajt ízben, zamatban vezetnek, s a legkényesebb ízlést kielégítik.

Next

/
Thumbnails
Contents