Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)

1935-02-09 / 33. szám

2. Zalai**egyei Újság 1935 február 9. Részletesen érdeklődik a hazai dolgok felől. S mikor képet pró­bálok eléje rajzolni a hazai vi­szonyokról, nem megszégyenülve, de örvendő büszkeséggel kell ta­pasztalnom, hogy a magyarság minden életmegnyilvánulásáről a legpontosabb ismeretei vannak. Ismeri a politikai élet legfrissebb és legtitkosabb eseményeit; az embereket ép úgy, mint a dolgo­kat. A gazdasági élet összes je­lenségeiről hibátlan képe van. Amikor a magyar gazda sorsa kerül szóba, fejből idézi, hogy miből mennyit vittünk ki az utol­só években külföldre; milyen termelési ágak milyen jövedelme­zőséget jelen'enek a gazdának, mennyi a szegény nép adóterhe, kik űznek luxust stb. Nincs Ma­gyarországon olyan, vele egykorú fiatalember, aki nyomába léphet­ne az ő tudásának és tájékozott­ságának. Névszerint felsorolja azokat, akik a legitimizmus egy* egy munkaterületén dolgoznak és nemcsak az országos csengésű neveket ismeri, hanem mindenkit számontart. Úgy beszél a ma­gyarságról, mint atya a gyerme­keiről. Di beszélgetésében min­dig a parasztok és a kisemberek sorsára tér vissza, mintha minden gondja és reménye ide torkolla­nék. Ki tudja, nem a közössorsu lélek szimpátiája-e ez, aki meg­ismerte a nagyok hálátlanságát, a szegénység nyomasztó terhét és a népnek hűségét. Késő e6te van már, Steenec- kerzeet felett csillagok égnek, mint a holnapi világosság Ígére­tei, amikor kifelé jövök a kastély­ból. Magyar ember csak büszke re­ménnyel ésj]azzal az örömmel lép­heti át a királyi szegénység kas­télyának küszöbét, hogy nemcsak a legelső, de a legjobb magyar ember is a Király, akinek remek emberségét a Gondviselés nagy tőkéül adta nekünk, magyaroknak. Mi vétkünk, ha nem élünk vele! Somlyódy László. Megfagyott ®gy eSmefooteg C8®sitr@gi asszony. Hat hétig feküdi a hóban. rekek, akiknek senki sem isme­retlen ebben a községben, s a Királyné, aki — mint mondja — mindig gyászban jár. — A kastély kapuja kélsarokra nyitva, őrnek, vagy portásnak sehol semmi nyoma. Egy ócska faképenyeg, szégyenletében, hogy senkinek sem kell már, behúzó­dott a belső fal mellé. A 20 hol­das hatalmas park, mely a kas­télyt körülveszi, fürkésző csenddel nézi a belépőt gondozatlan, sza­badjára össze-vissza nőtt bokrai­val, öreg fáival. Oldalt, a főút mellett egy, nyitott garázsféle épü­let előtt ócska Ford-kecsi búsla­kodik. Magas, rövid jármű, itthon megcsodálják, ha egy ilyen ro­zoga alkotmány végigvonszolja magát a pesti utcán. Mint később megtudom, a király autója ez. Alig megy pár lépést az ember, mintha kilépett volna a valóság­ból, olyan kastély elölt áil, ami­nőnek regényírók képzelete szokta lefesteni a kísértetek tanyáját. Nagy épülettömeg, az öregedés ráncaival, vakolata lehullt, lemál- Iott, színe elfakult, faragványai letöredeztek, ablakai sötétek. Az alkony fantasztikus színképelem­zéseket végez a vén épület egy- egy felső ablakszemén. A kastély homlokzata még a szárazföldön áll, de magának az épületnek háromnegyed része tóba épült, melyet zöld szőnyegével belepett a békanyál és elborít a sürü hínár. Mintha senki sem laknék itt, élőlény nem mutatkozik. Bárki beléphet a kastély ajtaján. Egy rövid és keskeny folyosó végiben bekopogtatunk s Weber Jácint, bencés pap nyitott ajtót. Valami megható van abban, hogy ugyan­annak a szerzetesrendnek a fia szolgál itt a magyar királynak, amely rend elsőnek tanította eu­rópai kultúrára a keletről jöll ma­gyar népséget. Weber Jácint be­vezet a fogadóba. Egy asztal és két szék. Első pillanatra hihetet­lennek tűnik, azok után a benyo­mások után, amelyeket az ember pár perc alatt kapott, míg ebbe a fogadószobának nevezett céllá ba éri, — hogy Európa nemrég még egyik legnagyobb birodal­mának trónörököse, az örökös magyar királyra vár. Nincs idő arra sem, hogy benyomássá sű­rűsödjék ez a a megható para doxon, mart nyilik az ajtó és be­lép a Király. Megszólít . . . Gyönyörű, izes magyarsággal ejtve a szavakal. A stilus szaba'ossága és magyarsá­ga ellen sohasem vétkezve, meg­gondoltan beszél. Nemcsak a hó­dolatrak az az érzése tölt el, amellyel minden magyar illeti ki­rályát, hanem az öröm is, ame­lyet akkor érez az ember, ha egy rendkívüli egyéniséggel találkozik. A királyból szinte árad az ifjúság hódító és lenyűgöző varázsa ; fé­nyes intelligenciája besugározza mondatait, mégis valami halk és fmom fájda'om, valami enyhe ború tompit itt le mindent. Nem a külső környezet szegénységének hatása ez, amely még királyibbá teszi a Királyt, hanem a számű­zetés és hontalanság érzetének ál­landó je'envalósága. A csendörség ma telefonon je­lentette a zalaegerszegi ügyész­ségnek, hogy Ftlsőszenlerzsébel község határában az erdőben hol­tan találták Siancsics Sándorné cseszlregi elmebeteg asszonyt. Síancsicsné, aki egy jómódú gaz­da felesége, október óla elmeza- varáb3n többször elkóborolt. Férje a falubeliekkel együtt mindig ke resásére indult, s a legutóbbi A balett-est iránt általános az érdeklődés. Az Operaház csakis kiváló erőknek engedélyezi a vidéki vendégsze­replést s ez különösen ritka al­katom a téii szezon derekán, ami­kor a táncosokat erősen foglal­koztatja az operai műsor. Az estély jelentős részét ma­gyar tánckompoziciók töltik ki, amit bizonyosan forró örömmel és lelkesedéssel fog végignézni minden magyar ember. De kép­viselve vannak a többi tánctipu- sok is, amelyek mind alkalmasak arra, hogy a legmagasabb rendű tánctudást csillogtassák. A sok érdeklődésre való tekin­tettel meg kell jegyeznünk azt, hogy a balett nem tévesztendő össze a gör! csoportok mutatvá­nyaival, ami a mozikban látható. A balett-művészei. Még pedig a legegyénibb művészet. "A balett tehát nem kollektiv mutatvány, mint a görlíánc, hanem egyéni teljesítmény. A közművelődési egyesület alapelve szerint minden előadást a köznek, a város egész társa­dalmának szánt. A balett estet mindenki számára hozzáférhetővé tették, mert belépődíj nincs s a kötelező müsormegváltás ára rend­kívül alacsony, ára S2emáiyenkiní csak 1 P 20 fillér. A számozatlan helyeket az ér­le és soirendjében lehet elfogla’­időkig sikerült is megtalálni. De­cember 26*án az asszony ismét eltűnt, s hiába keresték napokon keresztül, nem tudtak nyomára akadni. Most a felsőszenterzsé- beti határban holtan akadlak rá, miután hat hétig feküdt holtteste a hóban. A beteg asszony kóbor­lás közben, úgy látszik, elfáradva összeesett és igy ér:e utói a halál. ni. A fűtést már a mai nap meg­kezdik, úgy hogy a terem kelle­mesen meleg lesz. Az egyesület felkéri a város közönségéi pontos megjelenésre, mert az előadást minden körül­mények között pontosan megkez­dik. Kezdet este V*9 órakor a Kul- lurház nagytermében. Az oszfálysorsjáték húzása. Budapest, február 8 Az osz- tálysorsjáték mai házásán a kö­vetkező nagyobb nyereményeket húzták ki: 10 ezer pengő: 39.033, 4 ezer pengő: 66.589, 3 ezer P: 72.217, 2 ezer pengő: 16.009, 25 353, 25.363, 39 212, egyezer pengő: 9.990, 22 235, 27.975, 34.869, 47.682, 66.034, 82.402. Rövid táviratok. A horvát és szerb ellenzéki pártok közös listával indulnak a májusi választáson. — Schacht, a német birodalmi bank elnöke kijelentette, hogy Németországra még 10 sovány esztendő vár. A márka értékét azzal kell fentar- tani, hogy nem szabad többet vásárolni, mint amennyit ki is tudnak fizetni. — Olaszország csak Németország állásfoglalása után dönt a londoni egyezmény ügyében. — Simons angol kül­ügyminiszter ma Pár sba érkezik. ÉS U RIDI VAT Méhészeti szakelőadások. Zalavármegye Méhészegyeeü- lete a méhészeti szatudás fejlesz­tése és a méhéizkedés népszerű­sítése végett a folyó évben elő­adássorozatot rendez, Az előadá­sok idejét és tárgyát az alábbi­akban közöljük: Február 10; A modern méhla- kás. Kaptárbemutató. Március 10: A népesség fej­lesztése, a számitó etetés. Ho­gyan létesítsünk méhlegelőt ? Május 12: Anyátlanság, ál­anyaság, anyanevelés. Mit kell tudnunk a rajzásról ? Junius 16: Műrajkészités. Lép- épités és a lépek megóvása. Július 14: Minőségi mézter­melés, pergetés. A méhtermékek értékesítése. Augusziss 15: Nyári teendők; egyesítés, anyásitás, rajápolás. Szükségetetés mézzel és cukorral* Szeptember 15 : Teleltetési rend­szerek. Hogyan kell helyesen te­leltetni ? Október 13: A méhészkedés télen. Kártévők elleni védekezés. November 17: A méhbetegsé- gek ellen való küzdelem. December 15 : Méhészeti üzem­terv és könyvvezetés. A méhészet haszna és jövedelmezősége. Az előadások — melyeket szak­vita követ s az aktuális méhé­szeti kérdések is megbeszélésre kerülnek — a jelzett napokon a Gazdasági Egyesület székházá­nak közgyűlési termében délelőtt V«I0 órakor lesznek és azokon minden méhészt és a méhészet iránt érdeklődőt szívesen Iát az Egyesület. Belépődíj nincs. Az előadásokat kiváló gyakorlati mé­hészek tartják, ezért méhészkö­rökben máris nagy érdeklődés mutatkozik. A szakelőadásokat, mint kedvező alkalmat a méhé­szeti ismeretek elsajátítására, ol­vasóinknak melegen figyelmébe ajánljuk. ^ÍTikik. órás és ékszerész üzlet Rákóczi u. 5. Keresse fel bizalommal Varga Lajos ^ (Tiki) V órás és ékszerészt Angel szövetek Tóth szabónál Nagif éinesef a Fehérképi teakeverék Teáink dgk-inf 16 fillér—tSi anailáSK rUftlfWal Ananász rum 2'30—3 SO nenső

Next

/
Thumbnails
Contents