Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)

1935-02-01 / 27. szám

ára 10 fillér [985. február I. Pánieb XVIII évfolyam 27. szám. i fo'AsX Sí .^e«40 «L Go^ 3cfSZ6^) szerkesztő: Herboly Ferenc POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyed­Szt lelefonszám 128. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Apránként ismerteti meg a kormány válasz­tójogi törvénytervezetét az ország közvéleményével. Valószínűen azért látja szükségesnek ezt a gyenge adagolást, hogy ne döbbenjen meg egyszerre a nép, a NÉP-be beszervezett tömeg azon a furcsa demokrácián, ami ebből a terve­zetből kicsillan. A kormánylapok olyan félig meddig való bizonyos­sággal, mintha csak úgy valami­ről hallottak volna va'amit, — tálalják elénk a tervezet-adagokat, pedig tulajdonképen utasításuk van arra, hogy közöljék azokat. A most legutóbb leszállított kis adagból megtudhattunk egyet- mást. A többek között azt, hogy a kormány a törvényhatóságoknak is akar képviselőválasztási jogot adni s a törvényhatóságok 66 képviselőt küldenének a parla­mentbe ; azután meg, hogy behoz­za a póttag-rendszert, hogy a megüresedő helyekre ne kelljen választani, hanem foglalják el azokat a póttagok ; végül, hogy csak az választható, akinek köz­tartozási hátralékai nincsenek. Uj dolgok ezek; szinte jellemzé- kei a fennen hangoztatott reform- politikának. — Hát, hogy a nem zetnek egyetemes nagy érdeke miért követeli a törvényhatóságok választói jogát, azt igazán csak az előadói javaslatból tudhatjuk majd meg, mert közönséges NÉP mentes polgári észjárással azt elképzelni nem lehet. De azt sem hihetjük ám, hogy ez a reform olyan nagyon tetszenék a nagy NÉP tömegeknek, no meg az egységespártnak. Hasonlóképen érthetetlen a póttag-rendszer be­vezetése is. Hiszen megtörténhe­tik az, hogy, mire egy egy pót­tagnak behívására sor kerül, egé­szen más helyzet lesz a politi­kában, mint volt a választások idején, a belépő póttag tehát olyan helyzetbe kerülhet, amelyben ki nem ismerheti magát. Hát az adóhátralékokhoz, mint jogelvonó tényezőhöz mit szól majd a nép? Ezzel lehet operálni, az adófize­tési kötelezettségnek eredménye sebb teljesítésére szorítani a kö zönséget normális gazdasági álla­potok mellett. Ma azonban, ami kor úgyszólván minden kereskedő, iparos, földbirtokos és szabad pályán működő egyén adóhátra­lékos, ezt megkockáztatni nem szabad. Hiszen ha ez belekerül az új törvénybe és a kormány az új törvény alapján választiat, alig léphetnek föl mások, mint tisztvise­lők, akiknek adóját járandóságaik­ból levonják és igy nem lehetnek hátralékban. A magyar embernél nem hiányzik az adófizetési kész­ség, a magyar ember szándékosan nem vét az adómorál ellen, de tessék neki megadni a lehetősé­geket, hogy fuethessen, hogy le­gyen miből fizetnie és akkor fizet Í8. Arra, hogy sok százezer adó­hátralékos a legközelebbi válasz­tásokig kifizethesse minden adó­tartozását, számítani nem lehet. Épen ezért hihetetlenül hangzik az, hogy a kormány az adóhát­ralékosokat meg akarná fosztani válaszihaióságuktól. Hogy azon­ban ez a szándéka megvan, azt épen fizetett lapjainak ravaszul megfogalmazott cikkeiből tudhat­juk meg, azok a sokat emlege­tett demokratikus elvek tehát nem igen jelentkeznek ebben a terve­zetben. Lehet ez a tervezet az úgynevezett reformpolitikának egyik gyümölcse, de hát amit re­formpolitikának neveznek, az még nem egyben jó és üdvös is; az csak eltér az edd'g követett po­litikától, de nem föltétlenül gyógy­szere annak a sok-sok betegség­nek, amelyek a magyar társada­lomnak szervezetét gyengítik. Tizenöt hadiárvát és hadiözvegyet segé­lyeztek a magyar est jövedelméből. A zalavármegyei vitézi társadal­mi bizottság vitéz Barnabás Ist­ván dr. kir. tanfelügyelő elnöklete melleit most határozott a január 12 i magyar est jövedelmének szétosztásáról. Az est összes jö­vedelme 478.30 pengő volt, s eb­ből 15 hadiárva és hadiözvegy kapott segélyt. Negyven pengőt kapott özv. vitéz Kcve Istvánné 3 gyermekes, teljesen vagyontalan tótszentmárloni hadiözvegy, 30-30 pengőt kaptak: Bodnár Gizella, Englert Mária, Nemes Margit, Pa­lotás Erzsébet, Polgári Katalin hadiárva öiödéves tanítójelöltek, özv. vitéz Nagy Gyuláné söjtöri, özv. vitéz Németh Józsefné boc földei hadiözvegyek, vitéz Simon Kálmán kávási hadiárva, Krajczár János polgáriiskolai 1. osztályú tanuló, zalaistvándi hadiárva (12 testvére van), Borsos Ella cupi hadiárva, Hegyi István Vili. osz­tályú gimnáziumi tanuló, zalaeger­szegi hadiárva, Nagy József V. osztályú gimnáziumi tanuló, za­laegerszegi hadiárva, özv. Bödör Józsefné 7 gyermekes egerszeg- hegyi hadiözvegy. Végül özv. Ko­máromi Józsefné zalaegerszegi hadiözvegy 25 20 fillér segélyt kapott, 3 10 pengőt pedig a vi­déki segélyek portóköltségére for­dítottak. A segélyezettek mind­annyian vagyontalanok és egyéb tekintetben is rászorultak az ado­mányokra. A magyar est költsé­geit a népművelési bizottság vál­lalta, igy a befolyt összeg teljes egészében a hadiárváknak és ha­diözvegyeknek jutott. Vármegyénk ax alispáni jelentés tükrében. Bődy Zoltán alispán a törvény hatósági bizottság február 12 iki rendes közgyűlése elé terjeszten­dő jelentésében első sorban is az általános gazdasági helyzettel foglalkozik és megállapítja, hogy a válság nem csökkent, sőt sok tekintetben fokozódott, amely a vármegye életében is éreztette hatását. A túlnyomó részben me zőgazdasággal foglalkozó lakós- ság terményeit csak az előállítási költségeket is alig fedező árak mellett és igy is csak nehezen tudta értékesíteni. A munkaalkalmak is mindinkább kevesbedlek. A köz- igazgatás a rendelkezésre álló korlátolt anyagi eszközök mellett mindent megtett a gazdasági és szociális problémák, a munkanél­küliség enyhítésére. Az állástalan ifjúság megsegítésére a közgyű­lés által a háztartási megtakarítás terhére májusban megszavazott összeget az alispán megosztotta az iskolánkivüli népművelés és a vármegyei testnevelés között és abból 27 ifjút foglalkoztatott. A munka és keresetnélküli mező- gazdasági munkásság Ínségeinek enyhítéséről a belügyminiszter ál­tal rendelkezésre bocsátott hite­lekből történt gondoskodás. Erről járásonként emlékezik meg az alispán. A megye tűzrendészete állandó fejlődést mutat. A fejlődés azonban lassú, mert a takarékos­ság szempontjának messzemenő alkalmazása minden alkotást és fejlődést csak a legszűkebb kere­tek között enged meg. Erre pe­dig annál inkább szükség van, mert a tüzesetek száma a novai járásban feltűnően szaporodott. Érre a sajnálatos jelenségre a csendőrség figyelmét külön is felhívta az alispán. Az iskolánkivüli népművelési munkáról azt tartalmazza a jelen­tés, amit már annak idején kö­zöltünk. A közegészségügyi állapotokról szóló jelentés részletes ismerte­tést ad a trachoma gyógyítása terén foganalositott újabb intéz­kedésekről és közli az év utolsó két hónapjának népmozgalmi ada­tait. 1934. novenber 1-től decem­ber 31-ig született a megye terü­letén 1315 gyermek, meghalt 886 egyén. A természetes szaporulat tehát a két hónapban 429. Az állategészségügy terén javulás mutatkozott. A jelen­tés részlelesen beszámol a sertés- pestis elleni propaganda szimul­tán oltás eredményeiről. Az állatvásárok forgalma lénye­ges változást nem mutatott. Úgy a szarvasmarhák, mint a lovak és sertések ára változatlan. A kivi­telre került, javitott szarvasmarhák 42—45 filléres áron keltek el. Melegvérű lovak 120—140 pen­gős, hidegvérűek 250—400 P ős árban cseréltek gazdát. A hízott sertés élősúly kg-jának ára 52—56 fillér között mozogott. Állatkivitel. A megyéből külföldre kivittek novemberben: Ausztriába levá­gásra 8 szarvasmarhát, 205 ser­tést és 12lovat: továbbtartásra 10 lovat. Olaszországba levágásra 339 szarvasmarhát, Franciaország­ba és Csehszlovákiába levágásra 120—120 juhot. Decemberben Ausztriába levágásra 375 sertést, továbbtartásra 287 szarvasmarhát, 8 lovat, Olaszországba levágásra 287 szarvasmarhát, Németországba továbbtartásra 50 lovat, Csehszlovákiába levágásra 159 juhot. A mezőgazdasági állapotokról szóló jelentés beszámol a vetések fejlődéséről, mely kielégitó, to­vábbá a nemesitett vetőmagvak forgalombahozataláról a talajban levő különböző burgonyabeteg­ségekről. Szól a búza és tengeri vetőmagok kiosztásáról. Fejlődés mutatkozik az állattenyésztés terén is. A tejértékesités terén a nyári állapotokhoz képest nemi javulás észlelhető. A szőlőtermés minőség tekintetében igazolta a hozzá fűzött reményeket. A bor­árak emelkednek, de a tényleges forgalom csakély. Végül a pajzs- tetü elleni védekezés szükséges­ségét hangoztatja az alispán, je­lentést tesz az ultigyekről és a megyei hivatalok ügyforgalmáról. Rövid táviratok. A szabadságtéri bankrablók egyike, Tari Nándor a vizsgálóbíró előtt bevallotta, hogy megsebesült társát le akarta lőni hogy áruló­juk ne lehessen. — A pécsi bá­nyában ismét éhségsztrájkot kezd­tek egyik aknában a szociálde­mokrata munkások. A keresztény- szocialisták elbocsátását követelik. — Az osztrák vörösök a febru­ári forradalom évfordulóján feb. 1 tüntetéseket terveznek. A rendőr­ség 300 vezetőt elfogott. — A szovjet hadügyi népbiztosa kije­lentette, hogy a kapitalista államok meg akarják támadni a szovjetet, de ők készen állanak. — Anglia meg akarja újilani az ölhatalmi nyiatkozatot a német egyenjogú­ságról, de ezt a franciák nem he­lyeslik.

Next

/
Thumbnails
Contents