Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)

1935-01-30 / 25. szám

XVfrí- évfolyam 28. szám! áw*m 10 fillér 1933. janudi* 30. Sz«Pila Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér ♦. 1 Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP .Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak i egy hónapra 2 pengő, aegyed, évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A kormánypárt ellen támadott Eckhardt Tibor már új­évkor is és megismételte táma­dását vasárnap Miskolcon. A két beszéd nagy izgalmat keltett kor­mánypárti körökben, mert nem csekélyebb dologról szólott Eck­hardt, mint arról, hogy a jelen­legi többség túlélte magát; to­vább élt, mint ameddig a poli tikai észszerüség azt megengedi. — Aki túlélte magát, attól senki sem várhat már olyasmit, ami a jelen körülmények között meg­felelő volna. Az csak kerékkötő mindenben, attól nagyszabású terveket, a terveknek megfelelő kivitelezését várni nem lehet — De a kormánypárton nem csak azért nagy az izgalom, mert Eckhardt ilyen kemény igazságo kát mondott, hanem mivel a párt­nak az a meggyőződése, hogy Gömbös ebben a kérdésben tel­jesen egyetért Eckhardt,al és — viszont. Ezt a föltevést megerő­síti az is, hogy Ecnardt újévi támadására választ vártak Göm­böstől, természetesen olyan formá­ban, hogy Gömbös erélyesen visz- szautasitja a támadást, ami azon­ban nem történt meg. — Hát ez az idők jele. Gömböst meggya­núsítja a saját pártja azzal, hogy ellene van. És, amikor a párt ezt tudja, még mindig erősen ragasz­kodik a vezérhez, aki őt elhagyja, vagy legalább is nem titkolja azt a szándékát, hogy elhagyni akarja. Gömbös nem szól. Hallgat. A hallgatás pedig ? — beleegyezés. — Ezek után jogosan vetődik föl a kérdés : miért folytatódik az országban még mindig a párt­szervezés, amit hiába neveznek „nemzeti egység“-nek, mert az tisztán egységespárti mozgalom, mely a mai kormányzati iránynak föntartását célozza. Maga Göm­bös is elég gyakran hangoztatja, hogy munkájában az egységes­pártra kíván támaszkodni, nem tiltakozott sohasem az ellen, hogy Bethlen István őt a „párt fiának“ nevezte ki és tőle várta azt, hogy amit ő megalkotott, azt életben is tartja — mindörökké. Ha az­után egyik-másik ellenzéki ember vagy lap csak úgy messziről is megemlíti a koncentrációt, Göm bős lapjai azonnal rárahannak és cikkekben, karrika'urákban gúnyol­ják ki a jámbor óhajíozókat. — Itt hát senki sem ismeri ki ma­gát; legkevésbé pedig a kormány­párt. Eckhardt a kormánypártot tartja annak a tényezőnek, amely — puszta jelenlétével — meg­akadályozza azt, hogy a kormány­párt olyan reformokkal jöjjön a parlament elé, amelyek az új népi politika jegyében születnek meg. Máskor is hangzottak el ilyen, sőt enné! keményebb hangú be­szédek is ellenzéki részről, de olyan nagy izgalmat, mint ami lyen Eckhardt két beszéde nyo­mán támadt, mégnem keltettek a kormánypárton. Ennek a nagy izgalomnak nem is lehet más oka, mint az, hogy a párt holt­bizonyosra veszi azt, hogy Göm­bös már megunta, hogy tovább már nem kell neki. Kifacsart cit­rom lett Gömbös kezében az egységespárt — gondolják a párt­tagok és most szivszorongva vár­ják azt a pillanatot, amikor Göm­bös szélnek ereszti a parlamen­tet, hogy azután új választások utján szerezzen magának új több­séget. De milyen programm alap­A kisipari és kiskereskedelmi hitelakcióhoz a múlt évben Zala­egerszeg város is, az állam is 1400—1400 pengővel járult, igy tehát összesen 2800 pengő állott rendelkezésre. Ebből az összeg­ből folyósitotta'í iparosok részére 1510, kereskedők részére 420, összesen 1930 pengő', a folyó­sítást eszközlö pénzintézet 25 százalékos jutaléka 3510 P., ma radt tehát az összegből 834 90 P. Visszafizetés történt 1934. december ján? — Valami van készülőben, az bizonyos, de, hogy mi, azt pontosan még senki sem tudja. A miniszterváltozások, az új ipari minisztérium fölállítása, személy- cserék, úgy az eddigiek, mint a most következők mind-mind elő- revetetí árnyékai a közeledő vál­tozásnak. Hogy azután ez a vá­lasztás csak az egységespártot söpri-e el, vagy azzal együtt ma­gát Gömböst is, nem tudható. A sereg nélküli vezérrel nagyon i könnyű ám elbánni . . . 31-ig tőketörlesztés cimán iparo­sok részről 251, kereskedők résréről 56 P, kamat 9P14 P. így ren­delkezésre áll még 1263 04 P, és pedig iparosak részére 908 36, kereskedők részere 354 68 pengő. Ezekből az adatokból kitűnik egyrészt az, hogy a rendelkezésre állott összeget nem fizették ki teljes egészében, másrészt pedig, hogy a visszafizetésekkel nem igen siettek. melés helyes irányba való terelé­sét és ellenőrzését végzik, de ta­karmánybeszerzési és termesztési tanácsokkal is szolgálnak az ellen­őrzésbe tömörült gazdaságoknak. Az egyesületben ezidőszerint 54 tehenészet van 1.323 darab te­hénnel. E tehenészetek közül 39 gazdaság 908 állattal az elmúlt egész üzemi évben ellenőrzés alatt állott. Ezek egyesületi átlagban egy év alatt 3.447 kg. tejet ter­meltek 3 68% zsirral, vagyis a fenti tejmennyiségben 12685 kg. volt a zsírtartalom. Az egész éven át ellenőrzött tehenek átlag 617 kg. súlyúak voltak, s az előző évvel szemben 333 kg. (Ui%) tejemelkedést mutattak, mig az 1927 es alapév­vel szemben az emelkedés 1.323 kg. (62%). E feltűnően nagy emelkedés oka elsősorban az el­lenőrök által tanácsolt jobb takar­mányozás, továbbá észrevették a gazdák, hogy az állatok termelése között különbség van és önként megindították a termelő állatok kiválogatását, a jobb eredményt mutató teheneket tartva meg. Ilyen és egyéb gondosságnak köszön­hető, hogy az éves tehenek száma emelkedik és a termelések nem­csak egyszinvonalon állanak, ds az átlagok fölé is kerülnek. Az átlagon felüli tehenészetek száma 19 és ezek a következők: Zalaapáti, Becsehely, Kehida, Tűrje Apsa. Tölcsány, Zalahosz- szufalu, Ventepuszta, Zalaszent- mihály, Ságod, Mikospuszta, Be- csotahegy, Keszthely (herceg Fes ■ íelics uradalom), Palin-Kámáncs, Gyulakeszi, Andráshida, Pölöske, Zalavár, Báránd, Keszthely (aka­démia). E tizenkilenc tehenészet­ben a tejhozam 4.441 és 3.478 kg. között, az átlagos zsírtartalom 3 90 3’39 százalék, az állatok át­lagos élősúlya 684 és 575 kg. között mozog. Ezeknek az ered­ményeknek eléréséhez kitartás, szaktudás, a helyes fejés, takar­mányozás ismerete kellett. Olcsón sokat és jót termelő állatok ki- tenyésztéséhez időre van szükség. Az elmúlt 1933/34. évben a maximális napi tejtermelés 30 7 kg. tej volt, ami a komoly munka eredménye. Az ellenőr kiszámítja, mennyibe kerül a takarmányozási költség, rávezeti a gazdákat arra, mennyinek kell lenni a napi át­lagnak, hogy a mostani alacsony tejáron a tej termelése kifizesse magát. Kiszámítja, hogy milyen takarmányt kell termelni, feltárja a gazda előtt a változatos takar­mányozás előnyeit, a hiányzó mészsó okozta bajokat, a marha­só egyenletes adagolásának szük­ségességét, a hideg viz itatásának tejcsökkentő hatását, a téli itatás keresztülvitelét stb. Az ellenőrök fáradtságos munkájának jutalma a nemzeti vagyon gyarapodása, amelytől a nyomorúság javulása várható. Az ellenőrök munkáját a Nyolc év alatt hatalmasan fejlődött a zalai tehenészetek termelési eredménye. Náray Andor akadémiai tanár beszámolója az elmúlt üzemi évről Az 1933/34 ik üzemi évben a Zalavármegyei Szarvasmarhate­nyésztő Egyesület ellenőrzése alatt álló tehenészetek üzemi eredmé­nyeit most állapították meg. Az értékes eredményeket Náray An­dor keszthelyi gazdasági akadémiai rendes tanár érdekesen foglalta össze. Megállapításaiból közöljük az alábbiakat. A mozgalmat a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület indította meg 1926-ban és a következő évben már bekapcsolódott az or­szágos szervezetbe oly módon, hogy megalakult az önálló szarvasmarhatenyésztő egyesület Tarányi Ferenc dr. felsőházi tag, nyug. főispán elnökletével, s im­már nyolcadik éve vezeti célirá­nyosan az egyesületbe tömörült gazdák szarvasmarhatenyésztését. Az adminisztrációs munkát Kris­tály Aladár dr. gazdasági felügyelő, igazgató, végzi, s az ő irányítása alatt működnek a tejgazdasági ellenőrök, akik mind okleveles gazdák, s akik nemcsak a tejter­i japán tengerészeti miniszter harcias nyilatkozata. A külpolitika hírei, Tokio, január 29. A japán fel sőházban a tengerészeti miniszter a következő félreérthetetlen kije­lentést tette: Ha egy bizonyos ország visszautasítja a haditen­gerészeti egyenlőségre irányuló követelésünket és tengeri hadere­jének újabb kiépítéséhez fog, en­nek csak határozott célja iehet. Ez esetben Japán kénytelen lesz ellenintézkedést tenni, még ha az egész nemzetnek kenyéren és vi­zen kell is élnie. — Ez a kijelen­tés Amerika ellen irányul. London, januáí 29. Macdonald miniszterelnök sajnálkozását fejezte ki, hogy Japán felmondta a wa­A kisipari és kiskereskedői hitelakció eredménye Zalaegerszegen 1934-ben. shingtoni tengerészeti egyezményt és igy a fegyverkezési verseny­nek nyitott utat. Róma, január 29, A Messagero élesen támadja Japánnak a békét veszélyeztető tevékenységét, amely­től az egész világnak remegnie kell. Páris, január 29. Flandin kije­lentette, hogy Londonban pénz­ügyi kérdésekről is tárgyalnak. Azonban hir szerint a fő téma Németország katonai egyenjogú­sítása lesz. Laval a londoni tár­gyalásokkal kapcsolatban megbe­szélést folytatott a párisi német követtel.

Next

/
Thumbnails
Contents