Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)
1934-07-22 / 165. szám
1934 julius 22. Zalamegyet Ujs&g 3. Úgy dicsérik Istent a mennyei karok ; Énekelni án is úgy akarok.“ S merre forduljak az utón ? Menjek tovább Sümeg, vagy az általa úgy szeretett Egerszeg felé, hol nagy lelke meg-megpihent a harcok, küzdelmek közölt, hova örömnapjait élvezni tért oly sokszor? Vagy forduljak vissza, s induljak Pozsony dicsőségének, ragyogó országgyűlési sikereinek színhelye felé ? Vagy Bécs, Buda!? Szinte kifárad agyam, amint száguldanak benne a gondolatok, melyik volt szebb, melyik nagyobb ? „Marfinus B i r o, quamvis sir equentior Iro, Attamen egregio’par cupiiesseviro“ (Ez a szegény Biró Márton, akit ti elkergettetek, szegényebb az Odyssea koldusánál, irus-nál; de a lelkét az a vágy füti, hogy bekerüljön a nagy emberek sorába.) — Mondta a szegény diák, akit nem akartak felvenni a nagy- szombati teológiára. Püspöke megsejtette a szédítő perspektívát, melyet Bíró Márton befutott, s elindította, hogy a jövendölés beteljesedjék. Vérző szívéről szakította le a kis Marcit özvegy édesanyja, hogy szinte* isteni sugallatra olyan környezetbe adja fiái, ahol Istenének, hitének, magyarságának szereíete oly nagyra nőtt leikében. Az anya jász katolikus, az apa csallóközi kemény református volt, s az anya könnyes, áldozatos lemondása, hogy gyermeke tőle távol, katolikus rokonai közöli nevelődjék, volt az a nagy erő ián, melyből kisarjadt az a hatalmas, megingadhatatian erő. A veszprémi kősir lezárta, néma ölébe fogadta megpihenni a kemény harcost, a büszke, fényes udvartartást!, teremtő, kemány- öklü főurat, a főpapot, a főispánt. Vájjon felnyílik e as a nehéz kőlap, hogy nagy szelleme felszabaduljon, inspirációi adjon egy hasonló nagy léleknek, aki után szinte sir mai korunk ? ! Pehrn József gyönyörűen állítja elénk a nagy püspököt. Mikor kezembe vettem a könyvet, egy, az írótól elvárható alapos, pontos történelmi munkának készültem neki. De ő ennél sokkal, többet adott. Nagyszerű irodalmi készségével, gyönyörű, kristálytiszta stílusával, elbeszélő erejével valósággal megeleveníti, életté varázsolja a régmúltat s szinte átéli az eseményeket az olvasó. Hajó érkezeit, a zenekar bele- reccsent a telkemet átfogó nagy álmodozásba, felrezzeníem, s már újra láttam a pizsamák, flanel sírandruhák farka összevisszaságát s elgondolkozva nézek körül: ezek a puha, lágy, simuló ruhák az okai talán, hogy úgy elpubulí az erő, az akarat, a férfiasság ? 1 Egy olvasó. Valódi svájci baftisst eifon H»é$©s*e S® i*5S$ Schütz: Jlruhéz A keszthelyi nyári egyetem. A pécsi m. kir. Erzsébet tudományegyetem Keszthelyen nyári egyetemet rendez a kultusz-, kereskedelmi- és földművelésügyi minisztériumok, a Balatoni Intéző Bizottság, valamint a Balatoni Szövetség támogatásával. A nyári egyetem óráit augusztus 1—20 ig a keszthelyi gazdasági akadémia tantermében az esti órákban tartják. Minden előadást tolmácsolás és vita követ. Német, olasz, francia nyelvórák és külön csoportokban magyar tanítás idegenek részére. A nyári egyetem programmja : Augusztus 1. Megnyíló ünnepély. Augusztus 2. Haiassy-Nagy József : Individualizmus és kollektivizmus (magyarul). Rapaics Ray- mund: A magyar búza múltja és jövője (magyarul). Augusztus 3. Mifielics Víd: Az új munkaaikofmányok (magyarul). Eckhart Sándor: A magyar lélek kettős arculata (franciául). Augusztus 4. Kolbai Károly : Növénytermesztés és növényne- mesités (németül) Kornis Gyula : A politikai lélek (magyarul), Augusztus 5. Lőczy Lajos: A Balaton környékének geológiája (németül) és balatoni kirándulás. Augusztus, 6. Birkás Géza: Külföldi utazók Magyarországon (franciául). Alföldi András: A római műveltség gyökérverése Magyarországon (magyarul). Augusztus 7. Scipiades Elemér: A terhesség korlátozásának jelentősége (németül) Cholnoky Jenő : A Balaton összehasonlítása más európai tavakkal, (vetített képekkel, magyarul). Augusztus 8. Juhos Lajos : A magyar kisgazda üzemrendszere (magyarul). Voípicelii Arnaldo : A mai állameszmény (olaszul). Augusztus 9. Molnár Kálmán : A Szent Korona tana a magyar alkotmányjogban (magyarul). Ge- revich Tibor: A mai művészet (vetített képekkel, olaszul). Augusztus 10. Thiesmann Tivadar: Irodalom és világnézet (németül). Az eugenikiai törekvések napjainkan (magyarul). Augusztus 11. Huszti József •* A humanista találmányok Magyar- országon (magyarul). Alberto Gianoia: Szemelvények az új olasz Madách fordításból (olaszul). Augusztus 12. Kirándulás Pécsre (vezető: Nagy Lajos). Augusztus 13. Lambrecht Kálmán : Fajkérdés őslénytani megvilágításban (németül). Haász Aladár: A széliem túltermelés (olaszul). Augusztus 14. Duzár József dr. : A magyarországi gyermekhalandóság okai (németül). Császár Elemér: Irodalomtörténet és szellemtörténet (magyarul). Augusztus 15. Soproni kirándulással egybekötve. Prinz Gyula : Nemzetállam és államhatár (magyarul). Kapossy József: Osztrák bárok hazánkban (magyarul és németül). Augusztus 16. Keller Oszkár : A Balaton madárvilága (magyarul). Fríz József: Olvasás és irás korunkban (németül). Augusztus 17. Veress Pál: A matematika új utjai (magyarul), Kukuijevíc József: Uj magyar kiviteli lehetőségek (olaszul)“ Augusztus 18. Csíkay Pál: Idegenforgalom mim békepropaganda (angolul). Hankiss János : Magyarország az európai közvéleményben (franciául)." Augusztus 19. Záró ünnepély. Jé termés *ás»háié tengeriből isui*fi@!B!pábéi és ssöS&bőS« A P?wii»ág©8 váPOB(< óim ©isist»« bon Zalaegerszeget illeti meg. fén jó minőségi. Az eső sokat használt a tengerinek, úgy, hogy jó közepes termés várható, A burgonyatermés is kielégítő lesz. A szőlők fejlődésére az időjárás igen kedvező volt, az idén korai szüret válható. A csemegeszőlő már sok helyütt piacra került. Azt minden hazabeszélési szándék nélkül elmondhatjuk, hogy az ország városai között elsőnek Zalaegerszeg érdemelte ki a „virágos“ cimeí. Ez nemcsak azt bizonyítja, hogy nálunk fordítottak aránylag legtöbbet a város utcáinak, tereinek virágokkal való díszítésére, hanem azt is, hogy itt kellett a legnagyobb munkái kifejteni abból a célból, hogy eltűnjék a sok-sok por- illetően sártermő felület. És, annak ellenére, hogy még ma is várja több utca a szükséges rendezést, mégis jogosan viseli Zalaegerszeg a „virágos város“ cimeí, És, ha a lakosság még nagyobb gondot fordít az ültetvényekre, ha meg- cseiekszi azt, ami egy fillérjébe sem kerül, t. i. az utcai fácská- kat és virágágyakat kíméli, az utóbbiakat szorgalmasan öntözheti a nyári nagy szárazságban és melegben, akkor még szebb, még virágosabb lesz a város. Azonban itt nem felejtjük el ismételten felhivni a város vezetőségének figyelmét arra, hogy van egy utca, amelyik a legsürgősebben kívánja a rendezést s ez a Hegyi-utca. Több oldalról megnyilvánult az; a kívánság is, hogy diszitse a város lakossága virággal az ablakokat is. Ennek az óhajnak va- lóraváltása teljesen a lakosságtól függ. Azonban itt inkább csak az emeletes és azok a földszintes házak jöhetnek számításba, amelyeknek ablakai magasan vannak, amelyeknél tehát úgy helyezhetők el a virágtartók, hogy azok a járó-kelők ruháit és testi épségét ne veszélyeztessék. A kifelé nyíló alacsony ablakok és a zsaluk úgyis elég veszedelmeket rejtenek magukban, ezeknél tehát szó sem lehet a virágok elhelyezéséről. Az emeletes ablakok azonban elláthatók volnának virággal és csak a háztulajdonosoktól, vagy a lakóktól függ, hogy ki- virágozzák-e az ablakokat. . Hogy mennyire meglepi a városba érkező idegent a sok szép ültetvény, a gondozott utcák és parkok, arról szól az a sok dicséret, amit hallunk az idegenektől, különösen azoktól, akik láttak már több „virágos“ várost is. Az a kép, amely a vonaton érkezők szemei elé terül, páratlanul áll a maga nemében. Nemcsak azért, mert igazán szép a Baross-Iiget, kórház és a Csány-szobor környéke, hanem azért is, mert ez a virágos útvonal egészen a Zaláig, tehát hosszú útvonalon húzódik. De a „virágos“ jelzőt jogossá teszi most legújabban a Rózsaliget, mely úgyszólván egyik napról a másikra varázsló- dóit oda, ahová ezelőtt egy még csak egy évvei is valóban nem kívánkozott az ember. A „virágos“ jelző tehát első sorban Zalaegerszeget illeti. Ezt elvitatni már nem lehet. Ezért is kérjük a közönséget, hogy kímélje s tehetségének megfelelően ápolja az ültetvényeket. Rövid táviratok. A lengyelországi árvízveszély csak részben múlt el. Warsót még mindig erősen fenyegeti a Visztula áradása. —■ Meggyil kotta Nagy György 84 éves szarvasi gazdát veiének feibuj- fására egy béreslegény, akinek a vő 1 hold földet ígért. A gyilkost és felbujtóját letartóztatták. — Tatarescu oláh miniszterelnök párisi útjáról visszaérkezett Bukarestbe. — Meghalt Ambrózy Gyula gróf volt koronaőr. —- Kálíay földművelésügyi miniszter ma nyitotta meg a kecskeméti Hírős Hetei, amely látványos felvonulással kezdődött. — Az amerikai Minneapoüsban véres harc volt rendőrök és sztrájkoló teherautővezeíők között, akik revolverrel akadályozták meg az élelmiszereknek a városba szállítását. 35 ember megsebesült a rendőrök soríüzéíől. huhimiiin mimmMinin' rr rTnirnrr-imiimT-------r Na gy választék kerékpárokban, varrógépekben és azokaikatrészeiben. "lm Raktáron összes építési anyagok. Kühne mezőgazdasági gépgyár bizományi lerakata. DlÜMMBBffgU« iimmA tmsSssaisi was« és szer«áwikeB*eskeslöiié! » BslQlEr WéJIISÍIIÍ 8b5. Zalaegerszeg» Rákéosi m« Telefon 54 es« Budapest, julius 21. A földművelésügyi minisztériumnak ma ki- adott íermésjeleníése szeriné a terméskilátások a legutóbbi jelentés óta nem sokat változtak. A búza cséplése befejezéshez köze* ledik. A minőség jő, az új búza nagy fajsúlyú. Sok helyen 80 kg-osnál nehezebb. A rozs szm~
