Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-07-22 / 165. szám

X$íl* éwfjsifess*« 165. atsám. 10 tfíilélf' 4. iuíius 22. Vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. - ■ ■ = Telefonszám 128. Felelős szerkesztőt Her boly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban ESS El f i etési árak t egy hónapra 2 pengő, negyed­évse S pengd. — Hirdetések díjszabás szerín A Hírős hét... Julius 22-én, most vasárnap nyílik meg a kecskeméti Hirös hét, hogy ez az alföldi város vi­rágzó gazdasági kultúráját bemu­tassa. A kereskedelmi kormány kulturvonatok indításával akarja honorálni e város népének nagy gazdasági haladását s azt a he­roikus erőfeszítést, ahogyan még csak a múlt század elején is ter­méketlen pusztaság futóhomokján is virágzó gazdasági életet terem­tett s meg tudta szerezni a kül­föld nagypiacait terményei szá­mára 1 E napokban az ország népe is felfigyel Kecskemét pél­daadó törekvésére s bizonyára nagy tömegekben keresi fel a Hi­rös hét megcsodálnivaló látniva­lóit. És méltán is, mert amit e vá­ros népe a mintegy 939 négyzet- kilóméternyi földön alig egy szá­zad leforgása alatt produkált, csak- ugyan minden érdek­lődésre érdemes is! Nemes fajokkal beültetett szőlőtelepei, a Miklóstelep, Helvécia gyümölcsös kertjei ezer és ezer munkáskezet foglalkoztatnak. Vámkülföldre irá­nyuló gyümölcskereskedelme és exportja az ország kereskedelmi forgalmának egynegyed részét te­szi ki. Állattenyésztése s a hires Bu­gaci-puszta érdekességei a világ­járó külföldiek ezreit várja magá­hoz, hol az angol ladyk a bugaci piros mándlis csikósokkal, a svájci urak a répaszedő lányok­kal és menyecskékkel perdülnek táncra a kecskeméti szőlők za­matos nedűjének hatása alatt! Valóban érdemes e „hirös város“ kivételes gazdasági kultúráján el­gondolkodni s kívánatos volna, ha a mi Dunántúlunk gazdái minél tömegesebben látogatnának el a Hírős hétre egy kis ránkférő tanulmányútra! Mert, ha nehe­zünkre esik is, mégis őszintén be kell vallani, hogy nekünk itt a Dunántúlon még sokat kell ta­nulni és tenni, mig Kecskemét, Nagykörös stb. gazdasági kultú­ráját elérhetjük. Holott a Dunán­túl földrajzi fekvése, talajviszo­nyai, éghajlata ezt a mi ország­részünket is hasonló gazdasági fejlődésre predestinálják! Népünk élelmessége, szorgalma, nagy munkabírása nem marad el Kecs­kemét népétől 1 Felső gazdasági oktatásunk és szakiskoláink a gazdasági fejlődés lehetőségeit mozdíthatják elő ! A nemzetközi exportkereskede­lem feltételei sem hiányoznak! Vasúti hálózatunk s kapcsolatunk a dunai, forgalommal s Bécs felé irányuló exportlehetőségeink al­kalmas közvetítői lehetnek. Mindezek a természeti és ke­reskedelmi adottságaink mellett is a mi mezőgazdasági kultúránk, gyümölcs- és szőlőtermelésünk s kertészetünk, különösen a kisgaz­daságok körében még igen sok kívánnivalót hagynak fenn! Magam személyes tapasztala­tom alapján mondhatom, hogy vannak községek, ahol kisgazdá­ink gabonát csak felerészben ter­melnek, mert a másik fele — gaz és kóró ! Egy világjárt gaz­dasági szaktudósunk csak nem rég panaszolta fel sorozatos cik­keiben gyümölcs- és kerti növény- termelésünk elmaradottságát! Kis­gazdáink szőlőtermelése nagyon sok helyen a noha, kadarka, otteló termelésében egy század előtti képet mutat. Valahol itt hibának kell lenni, de ezt most ne kutas­suk, — inkább nézzük a kecske­méti példát s mindazok, akiket illet, fogjanak munkához, hogy itt, a hajdan virágos Pannónia kert­Megirtuk, hogy a kanizsai kántori állás betöltése körül vé­leményeltérés merült fel a plébá­nos és a polgármester között. Az állásra a polgármester nevezte ki az új kántort, holott a plébá­nos álláspontja szerint a betöltés joga a közösséget és a plébánost együttesen illeti meg választás utján. A polgármester kinevezé­sét meg is felebbezte az alispán­hoz. Ezzel kapcsolatban most a nagykanizsai Zalai Közlönyben az a hir jelent meg, hogy az * I. * I. jében is a kecskeméti példához hasonló új gazdasági virágzás indulhasson meg. Használjuk ki, amit a Gondviselés megadott, a gazdasági lehetőségeket, keres­sünk kapcsolatot terményeink ex­portálásához. Induljon meg az új iskolai tantervbe vett gazdasági népoktatás, a zöldmező mozga­lomba való bekapcsolódásunkkal fejlesszük állattenyésztésünket stb. így irányított gazdasági rendsze­rünkkel minden remény megvan arra, hogy a Dunántúl gazdasági fejlődése is eléri a kecskeméti irányvonalat s a Dunántúl népére is jobb napok virradnak majd. Kecskemétnek pedig szerencsét és sikert kívánunk a jól megren­dezett „Hirös héthez!“ alispán nem tartja magát illeté­kesnek a kántorkérdésben dön­teni, ezért az ügyet áttette a veszprémi megyéspüspökhöz. Megkérdeztük Body Zoltán al­ispánt, aki a leghatározoíabban megcáfolta a kanizsai lap hírét. Kijelentette, hogy az említett lé­pést nem tette meg, a megyés­püspökre az intézkedést nem há­rította át. Az intézkedés hozzá tartozik, s amint az ügyet meg­vizsgálta, meghozza végzését. helyezések is várhatók. Az OT státusának gyökeres átszervezésé­vel, a tisztviselők helyes átcsopor­tosításával sorsdöntő fordulathoz érkezeit az Országos Társadalom­biztosító Intézet. Katolikus Magyar Testvérek! Országos Katolikus ; Nagygyű­léseink a hit szerint való élet sürgetésével és irányításával az egyén és a család megszentelé­sét, az Egyház és a Haza fel­virágoztatását célozták minden­koron, úgy, hogy egyszerre val­lásos és hazafias munkát is vé­geztek. Ma pedig, mikor a világháború nyomán reánk szakadt gazdasági és erkölcsi válság következtében az egész emberiséggel nemze­tünk is nagybeteg: az Actio Catholica irányítása mellett Krisz­tus nevében, Krisztus Egyházá­nak hitével és erkölcsi erejével elsősorban gyógyítani iparkodunk nemzetünket, hogy azután fel­virágoztathassuk. Hogy szent, nemzetmentő tö­rekvésünket biztos siker 'koro­názza : elsősorban a nemzetnek Istentől rendelt alapsejtjét, a csa­ládot kell meggyógyítanunk. Ezért XXV. jubiláris országos katolikus nagygyűlésünkön, me­lyet Budapesten szeptember 22— 25 napjain tartunk, családjaink méltóságát és szentségét fogjuk oltalomba venni. Németh János. Téves híradás a nagykanizsai kántorügyről. Nagy átalakítások az OTI státusában. Mindenki képzettségének megfelelő munkakört kap Jöjjön tehát minden, a hazáért aggódó katolikus testvérünk ju­biláris nagygyűlésünkre : vegyen részt tanácskozásainkon, család­jaink és nemzetünk sorsáért kö­nyörgő eucharisztikus körmene­tünkön. A belügyminiszter ujjáalakitoita az Országos Társadalombiztosító Intézet státusát. Belügyminiszteri megállapítás szerint ugyanis az Országos Társadalombiztosító In­tézet személyzeti létszámának szakok szerint való megosztása nem tükrözi vissza az alkalmazottaknak a valóságos munkakörök szerinti megosztását. Ezért volt szükség a középfokú és alsófoku biztosítási szakokra és ezzel kapcsolatban új rangelnevezésekre. Az Országos Társadalombiztosító Intézetnél ma: I. fogalmazási, II. orvosi, III. biz­tosítási középfokú és IV. kezelési szik van. A belügyminiszter maga állapí­totta meg a főosztályok és helyi szervek feladatköréből azokat a munkaköröket, amelyek ellátása biztosítási szakmunkának minősül. Régi panaszokat vesz tekintetbe a belügyi leirat, amely abban kulminál, hogy megfelelő iskolai végzettség nélküli tisztviselők alatt érettségizett, sőt diplomával ren- relkező tisztviselők egészen ala- csonyrendü munkái végeztek. Most elrendelte a belügymi­niszter, hogy a tisztviselőket állá­suknak és képesítésüknek megfe­lelő munkakörben kell foglakoz- tatni. Egyben megszüntette azt az állapotot is, hogy altisztek, ki­segítő szolgák — megfelelő isko­lai képzettség nélkül — irodai munkát végezzenek. így a jövő­ben fogalmazási tisztviselő fogal­mazási, biztosítási csak biztosítási, számvevőségi csak számvevőségi, kezelési tisztviselő pedig csak kezelési munkát végezhet. A ren­delet értelmében a négy középis­kolai végzettséghez kötött kezelési tisztviselő nem helyezhető a leg­alább érettségizett biztosítási, számvevőségi, vagy diplomás fo galmazási tisztviselő fölé — fő­nöknek. így pl. egy segádfogal- mazónak nsm lehet főnöke többé még egy I. osztályú számvevőségi főtanácsos sem. A rendelet ki­mondja, hogy orvosdijnok — tisztviselőorvosi vagy gyógyító orvosi teendőket nem végezhet. A belügyminiszter intézkedése nyomán rövidesen nagyarányú át­Esztergom-Budapest, 1934. jú­lius hava. Dr. Ssrécii Jusztinián s. k. bibornok, hercegprímás, az Actio Catholica orsz. elnöke. A francia belpolitikai válság. Páris, jul. 21. A pártokat to­vábbra is erősen foglalkoztatja Tardieunak a Stavisky-ügyben tett vallomása, amely szerint ra­dikális miniszterek is összeját­szottak a szélhámossal. A vallo­más ügyében összehívott minisz­tertanács nem hozott döntést Doumergue miniszterelnök távol­léte miatt. így a kormányválság ügyében a döntés Doumergue kezében van. A radikális párthoz tartozó lapok élesen támadják Tardieut és követelik lemondását. Azzal fenyegetőzik a radikás párt, hogy kiválik a nemzeti egység kormányából, ha Tardieu marad.

Next

/
Thumbnails
Contents