Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-07-20 / 163. szám

2 Zalamegyei Újság 1934 július 20. Két hét a zalalövői erdőben. s^aesssaasasssís^^^ss^iaeaiaaasssmmma A Move már építi korcsolyapályáját. A kaszaházi vendéglő alatt he­tek óta nagy munka folyik: a Move készülődik jóelőre a téli szezonra, épifi Zalaegerszeg leg­modernebb korcsolyapályáját. Az egyesület, mint ismeretes, két év előtt Háry Dezsőné Szily Máriától nagylelkű adományt kapott, hatal­mas telket korcsolyapálya céljaira. A múlt évben itt még csak kez­detleges pályát íétesiíetlek, most azonban az egyesület olyan anyagi lehetőségek közé került, hogy hozzáfoghatott a m adern pálya megépítéséhez. A terület három oldalról védett mélyedésben fekszik, s csak a déli oldalon, a Zala folyó felől nyitott, tehát a legideálisabb hely lesz a korcsolyasport ked­velőinek. Az egyesület vezetősé­ge az elmúlt hetekben hatalmas földmunkát végezteted, planiroz- tatía a pályái és jókora töltéssel vette körül. Az így létesített me­dencét télen a Zala megszűrt vi­zével árasztják el és sima jég­tükröt létesítenek. Az északi ol­dal védett helyen épül még a melegedő korcsolyázók és kísérő­ik részére, s i!t gondoskodnak a büfféről is. A pálya naponként való kezelését két kút fúrásával teszik lehetővé. A most folyó munka távolabbi célt is szolgál: ha idővel az anyagi lehetőségeket megteremt­hetik, a Move itt építené meg a város modern medencés verseny- uszodáján Ennek a tervnek meg­valósítását elősegítené a Zala folyó közelsége. Felhívás, a leventékhez. A vármegyei testvelési és ng. felügyelő Úr a Gömbös malom mellett a honvédség, csendőrség és rendőrség részére kijelölt fürdő helyet a zalaegerszegi leventék úszás oktatásához rendelkezésre bocsátotta. A fürdés, iiletve az úszásoktatás idejét a városi és járási íesínevélési és ng. kiren­deltség hetenként kétszer, hétfőn és csütörtökön 17 Órától 19 óráig terjedő időre állapította meg. Felhívom tehát mindazokat a za­laegerszegi levente egyesületbe beszervezett-leventéket, kik úszni nem tudnak, vagy abban nem elég jártasak és ebbeli rendsze­res oktatásban részesülni, avagy azok az úszni tudókat, kik to­vábbi gyakorlatot szerezni óhaj­tanak, hogy í. 20 ától kezdve déli 12—13 óra közötti időben a kisvárosházán (régi posta épület) földszint 8. sz. alatti iroda he­lyiségben jelentkezzenek. A kije­lölt fürdőhelyet csak az a levente veheti igénybe, iiíetve részesülhet oktatásban, aki ebbeli szándékát fent jelzett helyen bejelentette. Kivételesen a levente minőségét kétséget kizáró módon igazoló leventék az úszás oktatójánál a helyszínen is jelentkezhetnek, ki őket jegyzékbe felveszi. „Zala partján a szél zászlót lenget . . Ezt szoktuk énekelni esténként, amikor a napi munka után tá­bortüzünk világánál egymás mel­lett ültünk s az árbőcon lengő magyar lobogó két hétig hirdette a környék lakóinak, hogy a zászló árnyékában a körmendi 355-ösök ütöttek tanyát. Nehéz munka volt, megfeszültek az iz­mok, kérgesek lettek a tenyerek, de a fáradozás jutalmaképen áll­tak a sátrak, s bátran néztek szembe a viharral. Ezen a vidéken még nem igen jártak cserkészek s igy érthető, hogy különösen most, a Jamboree után nagy szeretettel várták a Csodaszarvas fiait. A szőlőbe járó emberek be betévednek a tábor udvarára, szemügyre vesz­nek mindent, de leginkább a konyha érdekli őket. Keszkenős nénikék fejcsóválva hallgatják Ferkó bátyánk szavait, amint a főszakács magasztos hivatásáról mesél szivhezszólóan. * * * A lövői táborban új fogalom született: kis tisztikar. így be­céztük mindannyian azt a három legkisebb cserkészt, akik Rudi bátyjuk afyai felügyeletével külön sátorban állomásoztak. Örömmel néztem, hogyan dagad kicsi mel­lük a büszkeségtől. Nincs dolguk, csak a játék, gondtól sem fői apró fejük, nyugodtan bújnak össze takarodó után a szalma­zsákon, mert pici szivük megérzi, hogy álmaik felett, sátraik mellett ott őrködik a másik tisztikar és az öregek szeretete. * * * Fehér nyirfakereszt tövében kora reggel ” szentmiséhez sora­koznak a fiuk. Megható nézni, hogyan imádkoznak együtt a falu népével. A hegedű húrjáról hal­kan sir fel az ének: Szent la­kodba jött néped . . . Lágyan szól az erdő lombja alatt, hogy a végén imává változva törjön a fák levelei között az ég felé : . . . kegyes szemmel nézz le ránk, ó mennyei szent Atyánk: Tekints erre a kicsike csapatra, mely ol­tárod körül térdel s áldd meg a keze munkáját. * * * Vasárnap este nyilvános tábor­tűz. Hat kílóméteres távolságból is csak úgy özönlenek az embe­rek. Cserkészinduló, üdvözlés, régi kuruc kesergők, vig nóták és mókák követik egymást. Gyö­nyörű tábortűz! A Zala melletti réten nemcsak az az idegenből ideszakadt 35 cserkész nótázik, hanem velünk együtt dalra nyílik száz meg száz magyar testvér ajka is. A lövői templomtorony a tizet veri, a tűz lángjait mohón nyeli magába az éjszaka, amikor búcsúzunk. * * * Egész nap dolgoztunk. Kölcsö­nösen leköt bennünket a munka, magunkkal bizony nem sokat fog­lalkozhatunk. Este azonban, ha minden elcsendesedik és a pacsai malom zsolozsmázó kattogását halljuk csak már, elmegyünk lá­togatóba lelkűnkhöz. A tábortűz hamvadó parazsánál lelkiismeretet vizsgálunk, elégetjük hibáinkat, botlásainkat s ha végeztünk a számadással, gondolatban elszál- lunk oda, ahol valaki szintén ránk gondol, megnézi üres ágyun­kat és aggódik miattunk. Az est csendjében lélekben hazamegyünk Édesanyánkhoz. A tábor eipihent, de fülembe visszalopózik egy kedves melódia, melyet alig egy félórája még könnyes szemmel énekeltük: Terád gondolok jó anyám, Téged szeretlek igazán. * * * Nagyban készültünk a péntek esti tábortűzre, bucsuzásul még- egyszer szivünkre szerettük volna ölelni az egész vidék népét. így képzeltük el, de az idő, sajnos, ke­resztülhúzta számításunkat. A szerdai és csütörtöki vihar után pénteken a késő délutáni órákban újra sötétedni kezdett az ég, hogy j a csakhamar kirobbanó égíháboru j még az előző napokénál is na­gyobb próbára tegyen bennünket. Az ég egyre dörög, száz méterre tőlünk .^óriási reccsenéssel egy fába sújt a villám. A váratlan csaüanásra mindenki megremeg, a következő pillanatban azonban már újra megy a munka. Árkokat szélesítünk, a hegyről alárohanó víznek utat vájunk az erdő fái között. A vihar szünőfélben van, de az eső azért csak tovább mossa sátrainkat, s a siró éggel együtt siratjuk mi is az elmaradt tábor­tüzet. * * * Szombat délelőtt tizenegy óra. Hátunk mögött az árván maradt tábor, előttünk a mérhetetlen sár­tenger. A fiuk torkukszakadtából fújják: Nem áztam meg úgy még soha, mint a iövői.táborban. Ezek­nek a jókedvét hát nem veszi el semmi. Búcsúzunk. Élőszóval nem tud­tuk elmondani, amit szivünk ér­zett, beszéljenek helyettünk a be-' tűk. Sajnáltuk otthagyni táborun­kat, hisz minden fához, minden röghöz valami emlék fűz bennün­ket. A köteleség azonban hivott bennünket haza a szerszám, a munka, az Íróasztal mellé. A tábortüzek, a magyar éjszaka világából elindullak a szeretet, a kölcsönös megbecsülés és a ma­gyar hajnalhasadás isié. Kedves zalaiövői teslvérek, a viszontlátásra! Németh János. Az eredeti egyetlen esti vendégjátéka Zalaegerszegen Vadnai László világhirü tréfái Herczeg Jenő és Komlós Vilmos a Terézköruti Szinpad országos hirü művészei személyes félíéptével. Ma, csütörtökön 7 és 9 órakor az EDISON MOZIBAN Rendes mozihelyárak. Jegyek elővételben már kaphatók­A ©séplés feltétele: §S®ly és és görgős csapágy« EMERGÉ gumitextil hajtószíj. misei Tokios*, gSsgép, autó, motor- alkatrészek, tömítések a legolcsóbban. Kávé különlegességeket vásároljon Ü€Sül©'til LflCI is őségben & s árban felülmúlhatatlan« filáztafi'tási keverék V^kg. 2*20 Finom keverék teje&feávéliox 7*kg. 3'— Legfinomabb különlegesség 7*kg. 3>50 csemege üzletében

Next

/
Thumbnails
Contents