Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-07-19 / 162. szám

ífiS4. Julius 19. CiűtSpiSki XVII. évfolyam 162, »xám. fillér szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin A pannonhalmi minisztertanácson szóba került a többek között az egyke ellen való küzdelem is, amelynek ievezeté- sével a kormány Darányi Kálmán dr. miniszterelnökségi államtit­kárt bizfa meg. Hogy Darányi államtitkár ezt a rendkívül fontos kényes és sokfelé ágazó kérdést meg tudja-e oldani, az a jövő titka. Befutnak majd hozzá a kü­lönféle javaslatok, amelyekből ki kell válogatnia a legmegfelelőb­beket, azokat egy kalap alá kell hozma, azután úgy rendeznie, hogy gyakorlati alkalmazásra al­kalmasak legyenek s végre át kell ültetni az egészei az életbe. Épen elegendő munka, azért tehát eredmény csak nagyon is későn várható. Ha azonban a gazdasági viszonyok javulnak, ha a kereseti lehetőségek szaporodnak, ha nem kell attól tartani, hogy ugv a köz- mint a magánalkaimazottak sorait ismételten ritkiígaiják s jövedel­meket csökkentgetnek, akkor hamarább nyerhet ez a kérdés is megoldást. Természetesen nem százszázaiékbsn. Nagy erkölcsi javulásra is van szükség, ha célt akarunk érni, meri enélküi a gaz­dasági helyzetnek megjavuíása m,llett sem számíthatunk sokra. Anyagi és erkölcsi téren egyaránt, nagy változásokon keli átmennie a társadalomnak, hogy ez a vesze ­delem kigyógyitható iegyen. És eb­ben a gyógyiióeljárásban mindenki­nek részt keil vennie, aki a magyar faj fönnmaradását és megerősödését kívánja. A munkát azon kell kez­deni, hogy elhárítsuk a család­alapítás elé tornyosuló akadályo­kat s általában a gyermekszere­tet terén javítsunk valamit. Mert, szó, ami szó, a gyermek nem részesül még ma sem abban a szerelemben, abban a kíméletben, amelyben a „feivilágosodottság“ századában részesülnie kellene. Amíg a felnőttek meg nem válo­gatják szavaikat a gyermekek előtt, amíg a felnőttek a legnagyobb leiki nyugalommal, sokszor dur­va tréfából ütlegelik, odébb dob­ják a nyílt utca során a gyerme­keket, — mind ennek tanúi le­hetünk naponként, — addig a gyermekszeretetről vajmi keveset beszélhetünk s addig az egyke ellen is nehezebben vehetjük föl a harcot. Egyes törvényhatósá­gok még mindig feliratokkal ost­romolják a kormányt, hogy vala­miképen törje meg a háztulajdo­nosoknak azt a magatartását, mellyel többgyermekes családok­nak nem hajlandók kiadó lakásai­kat b&rbeadni. Se szeri, se száma azoknak a háztulajdonosoknak, akik azt mondják, hogy inkább álljon üresen a lakás, de nem adják ki olyanoknak, akiknek kis­gyermekeik vannak. Mert hát, ha a gyermek egyet szól az udvaron, akkor már „éjjel-nappal annyit lármáz, hogy az embernek nincs nyugalma“, ha pedig az udvar porában játszik, akkor „kitöri az ember a lábát a vájt lyukakban“ stb. Ha azután mégis kiadják a lakást, magasabb lakásbéit köve­telnek, mivelhogy a lakásokat a nagy családok jobban kihasznál­ják, többet rongálják. A nagy­családos ember igy tehát még súlyosabb terheket kénytelen vi­selni, drágábban lakik, mint má­sok. Ha pedig a magasabb lakás­bárt nem akarja megfizetni, ak­kor födél nélkül marad család­jával együtt. Ezek a törvényható­ságok, egy átirat nyomán Zala megye is, azt kérik, hogy a kor­mány mérlegelje alaposan a hely­zetet s tegyen olyan intézkedése­ket, amelyek az ügy érdekében szükségesek, jussanak lakáshoz könyebben a sokgyermekes csa- ládok, amelyekben oiyan nagy nemzetföníartó erő van ; viszont azonban a háztulajdonosok is kapjanak valamit a ház fokozott rongálásáért, de ne magasabb lakásbérben a lakótól, hanem az államtól. Az államtól pedig mást nem kaphatnak, mint — adócsök­kentést. Ezek a kérelmek mind arról szólnak, hogy, ha valaki négy, vagy többgyermekes csalá­dot fogad házába bérlőként, ház- adójából 10 százalékos mérsék­lést kapjon. Ha ez megtörténik, megtörik a háztulajdonosok tar­tózkodása, sőt, maguk keresik majd a nagycsaládos lakókat. Enyhül az elíenszenv a gyerme­kek iránt, ami az általános gyer­mekszeretet szempontjából nagyon fontos és mindenesetre eredményt biztosíthat az egyke ellenes küz­delembe is. közlekedés, a jó és nem drága ellátás. Ha erre a kettőre nincsen panasz, a fejlődés szinte magától adódik. Az az idegenforgalmi propaganda-hálózat, amely kiter­jed a világ minden részére, a legkülönbözőbb ország- és világ­részekből hozhatja a látogató se­regeket és velük együtt a pénzt. Meg kell tehát tennünk minden lehetőt, hogy az idegenjárás haszna minél jobban erősödjék és bízunk e tekintetben a keres­kedelemügyi miniszter ur elhatá­rozásaiban, hogy a tett és az ez­után bekövetkező erőfeszitések meg fogják hozni azokat az ered­ményeket, amiket tőle várunk. A balatoni fürdőélet közvetlen irányítása a Balatoni Magyar In­téző Bizottság (BIB) kezébe van letéve. A három vármegyére tago­zódott Balatont az intéző bizott­ság tartja össze, amelyben helyet foglalnak az érdekelt minisztériu­mok és mind a három vármegye képviselői. Az összehangolásnak kedvező jele az a vármegyei elha­tározás, hogy egy-egy balatoni fürdőt évenkint megsegítenek 20 i —20, összesen 60 ezer pengő | hozzájárulással. Ez igen szép, de j a vármegyék még nem lettek meg ; véle mindent, amit tőlük várunk. I Sokszor aránylag kis áldozaíkész- j ségen múlik olyan kérdések elin- ! tézése, amelyek a fejlődés javát I hasznosan szolgálnák. Ezért lenne j kivánaíos, hogy a BIB-et olyan ! költségvetési kerettel ruházzák fel, I amelyet kellően a balatoni célok j szolgáiaiába állíthat. így talán ke­vesebbet hallanának az újra fel­bukkant tervről, amely a Balaton igazi nagy fejlődését az egységes közigazgatási területben látja. En­nek a gondolatnak hatása alatt állították fel a föidmiveiési és belügyminisztériumok már 18 éye a balatoni miniszteri biztosságot. Ebbő! fejlődött a 14 éve szerve­zett Balatoni Kormánybiztosság, amelynek helyébe 8 évvel ezelőtt a m. kir. Balatoni intéző Bizott­ság lépett. De ez még mindig véleményező szerv. Kívánatos pe­dig, hogy a BIB működése és fejlődése kifejlődjék olyan irányok­ban, amelyekkel nemcsak véle­ményt ad, hanem megteremti azokat a gazdasági alapfeltételeket is, melyek a Balaton nagyraneve- léséhez szükségesek. Amit eddig a Balatoni Intéző Bizottság produkált, az mindenütt a legjobb reménységet kelti a Balaton jövőjére nézve. Továbbra is válságos a San Francis­cóban. Newyork, julius 18 San Fran­ciscóban a helyzet továbbra is válságos, bár némi reményt nyújt az enyhülésre, hogy a sztrájkolók hajlandók vegyes döntőbíróságot elfogadni a helyzet íisztásásáta. A városba egyre újabb katonai Anglia már» nem lelkesedik a keleti Looapnoért. London, jul. 18. A külföldi ba­rátságtalan bírálatok hatása alatt már elült az a lelkesedés mellyel Angliában a keleti Locarno tervét fogadták. Londonban már nem remélik, hogy Németország elfo­gadja a javaslatot, de lehetséges­nek tartják, hogy a német kormány ajánlatot tesz Franciaországnak arra, hogy a fegyverkezési egyen­jogúságról tárgyaljanak. Baríhou ellenzi a tárgyalás tervét, a többi miniszterek nyomására azonban mégis belemegy a megbeszélések­be Nehézségeket támaszt a ke­leti egyezménnyel szemben Len­gyelország is és nem nyilatkozik addig, amíg Németország nem dönt, mert könnyebben elutasít­hatná a tervet, ha a németek már hasonló álláspontot foglaltak el. Lengyelországban rámutattak arra, hogy, ha aláírják az egyez­ményt, háboius konfliktus esetén Lengyelország átvonulási terület lenne. A lengyel visszautasító ál­láspont mögött Pilsuds rki tábor­nagy felháborodása rejlik, akit felbőszített a franciák erőszakos eljárása. Páris, julius 18. Baríhou ke­leti politikáját Franciaországban i>, élesen bírálják. Az Action I íbancaise és a Journal de Deöaís ! című lapok kétkedőén nyilatkoz­nak a keleti egyezmény lehető­ségeiről. A Paris Midi rámutat arrra, hogy a keleti egyezmény Franciaországot arra kötelezne, hogy orosz-német háború esetén Németország ellen vonuljon, s a francia katonáknak egész Kelet- európában harcolniok kellene. Mussolini és Simons nyilatkoza­tainak igazi értelme viszont az, hogy csak küzdjenek egyedül a franciák. A keleti egyezmény alapján Németország követelhetné egyenjogúságát és ebben Anglia és Olaszország is támogatják. A Maiin helyteleníti a szovjetnek a keleti szerződésbe való bevoná­sát. Rámutat arra, hogy Francia- ország számára nem előnyős az együttműködés a polgárháború hatalmával, amely az európai ci­vilizációra tör. A lap példaképen állítja a francia kormány elé Len* gyelország magatartását, amely­nek számára az erősen felfegy­verkezett éber semlegesség a leg­jobb biztosíték. A Balaton modern fejlesztése. Jellemző képet tár elénk a Ba­laton érdekeltségeinek új törek­véseiről a Balatoni Szövetség leg­újabb jelentése, amelynek egyik fontos részletét itt egész terjedel­mében közöljük; A magyar idegenforgalmi kér­dések jelentősége szinte napról- napra növekvőben van. Mind na gyobb azoknak a külföldieknek a száma, akik idejönnek. Az ide­genforgalmi törekvéseknek hatal­mas barátja a mostani kereske­delmi miniszter, Fabinyi Tihamér dr., aki személyes irányítással 1 igyekszik ebből a nagy közgaz­dasági mozgalomból igazán jelen­tős, olyan bevételeket teremteni, amelyek eddig jóformán teljesen ismeretlenek voltak. Évtizedek óta hivatkoztunk arra a nagy gazda­sági vérveszteségre, amely a ma­gyar javakat apasztja a külföldre való vándorlások révén, és most végre kezdjük belátni, hogy mek kora a magyar pénz itthonfartásá- nak és a pénzes külföldiek ide- vonzásának jelentősége. Az idegenjárás gyarapításának két útja: az olcsó és célszerű

Next

/
Thumbnails
Contents