Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-07-13 / 157. szám

XVII. é&foSysm 157. szám ára 80 fillér 1134. Juliim (3. Péntek Antii Felelős szerkesztő? Her boly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széch«nyi-tér 4. . Telefonszóm 128. t l«BK)H8BSi S POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétkősíiap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2 pengő, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szetin A gazdák és az új búzaárak. A kormány legutóbb kelt ren­deletével helységenként, illetve állomásenként állapította meg a búza árát. Kétségtelen, hogy még a legalacsonyabban, 13 pengő 50 fillérben megszabolt hivatalos bú­zaár is magasabb, mint a tava­lyi átlagár bolettával együit volt, a gazdákat mégis csalódás érte. A gazdaérdekeltségek még má­jusban, tehát a szárazság előtt 22 millió méíermázsa búzatermésre számítva 18 pengős búzaárat kér­tek és reméltek, mint amennyivel termelési költségeiket valameny- nyire fedezték volna. Ez termé­szetes is, hiszen a tavalyi 28 millió mázsás rendkívüli jó ter­més meilett is legtöbb gazdaság holdankint 24 filléres veszteség­gel zárta a gazdasági évet. Most a gazdákat kétfelől érte csalódás. Egyrészről: a termés a közepesnél is jóval alul maradt és a tavalyi 14 millió métermázsa fölösleg helyett a külföldi kivitel számára legfölebb négymillió mé­termázsáért várható pénz. Ez azt jelenti, hogy a búzáért befolyó pénzösszeg harmada lesz annak, mint amennyi tavaly került a gaz­dákhoz. Kétségtelen, hogy a római egyez­mény értelmében a kivitelt lebo­nyolító szerv, a Futura részvény- társaság, a megállapított áron minden felajánlott búzát fel fog vásárolni. A gazda kényszerül az eladásra, mert most, aratás után kell fizetni adót, törleszteni az esedékes mezőgazdasági hitelt és főképen fizetni a mezőgazdasági munkásságot. Bizonyos, hogy a gazdák vesz­tesége az idén jelentékenyen na­gyobbnak látszik, mint tavaly volt. Legtöbbje még akkor sem tudja fedezni üzemi költségeit, ha, mint előre látható, a rozs ára fölmenne, vagy, ha egyéb mező- gazdasági terményét, kukoricáját, szőlőjét, takarmányát különben jél tudná értékesíteni. Várme­gyénkén különösen kívánatos lenne a boroknak átvétele, amint azt a közigazgatási bizottság ülé­sén javasolták is. Lényegesen ja­vítana ez a helyzeten, mert a bortermelők akkor tulajdonkápen terményben adóznának, ami már régi kívánságuk is, mert az nem haszon nekik, ha előző évi bo­raik pincében vannak s újnak még helyet sem tudnak adni. De piacot sem biztosíthatnak egyes termelők boraiknak. Ugyancsak nagyot lendítene a gazdák sor­sán a jó burgonya- és kukorica- termés. A zalaegerszegi piac is bizonysága annak, hogy a kör­nyék népe szépen pénzel terrné nyeiből, pedig magaban a város ban is sok a veteményeskert. Ta­lán, ha az időjárás kedvező lesz, sikerül a gabonatermésnél mu­tatkozó veszteséget valamiképen minimumra csökkenteni. Értesüléseink szerint a mezőgaz dasági kamarák kérni fogják, hogy a kiadott hivatalos árakon megfelelő javításokat eszközölje­nek, mert lehetetlen helyzet az is, hogy egészen szomszédos közsé­Bécs, julius 12. A Reichspost részleteket közöl Kahr volt bajor miniszterelnök meggyilkolásáról. Egy szemtanú elmondotta, hogy a volt miniszterelnököt nem agyon­lőtték, hanem halálra kínozták. Az öregembert végül lelökték a lépcsőről, s ekkor szivszélhüdést kapott. A Neue Freie Presse szerint Papén alkanceüár kétszer is ki­hallgatást kért Hindenburg elnök­lői, de mind a két alkalommal elutasították. Páris, iulius 12. Több francia lap arról ir, hogy a rossz termés Szerdán délután és estefelé há­rom ízben is erős felhőszakadás vonult át Zalaegerszegen és kör­nyékén, eürü villámcsapásoktól kisérve. A villám több helyen is gyújtott. Háromnegyed 4 óra táj­ban a Gógánhegyen Imrik Gyula, Kramarics József ságodi és Kéner Károly pozvai lakosok közös tu­lajdonát képező zsuppos hegyi hajlékot gyújtotta meg. A hajlék­nak a tetőzete leégett és a fala megrongálódott. A kár 5—600 pengő. Pár perccel később Eger- szeghegyen Schütz Frigyes 14 kocsi szénát tartalmazó kazlába csapott bele a villám, s a széna Emlékezetes, hogy a tél folya­mán a Magyar Mérnök- és Épi- tészegyletben Budapesten az egye­sület meghívására Fára József dr. vármegyei főlevéltáros nagysikerű előadás kíséretében mutatta be a göcseji diapozitív sorozatot. Ez alkalommal a megjelentek körében igen nagy érdeklődést keltett Gö­csej, különösen a Magyar Képírók Társasága körében, amelynek el­nöke, Boromissza Tibor és a társaság számos tagja jelent meg az előadáson. A Képírók Társaságában mozgalom indult meg abban az irányban, hogy a festőművészek Göcsejbe utazza­nak és a magyar festészet szá­gek búzaárai között nagyobb kü­lönbözet maradjon, ami a fuvar­díjnál háromszorta is nagyobb !e*z. Ez az indokolatlan különb­ség felesleges módon arra kény­szerítené a gazdákat, hogy buzá- jokat abba a faluba fuvarozzák, ahol többet keil azért kapni. miatt a német kormány az élel­miszerjegyek bevezetésére gondol. Berlinben, Münchenben, Lipcsé­ben és Kölnben már nyomják is a jegyeket, de csak az ősszel hozzák forgalomba. Az élelmezési nehézségeket mutatja, hogy az árak egyre emelkednek. Egész Németországban nagy érdeklődéssel várják a birodalmi gyűlés pénteki ülését, amikor Hitler beszámol az eseményekről. Hir szerint ugyanakkor bejelenti Németországnak a Népszövetségbe ! való visszatérését. nagy része elégett. A kár 250— 300 pengő. A zalaegerszegi tűz­oltóság mindkét tűzhöz kivonult és az épüleíeí, valamint a szénát részben megmentette. A villám- csapások emberéletben nem okoz­tak kárt. Mivel Zalaegerszeget is bekap­csolták julius 8 ikával a balatoni viharjelzö szolgálatba, a tűzoltó­ság a vihart azonnal jelentette Budapestre a vihart jelző állo­másnak. A vihar alkalmával leesett nagy­mennyiségű eső igen hasznos volt a kapásokra. mára feltárják ezt az érdekes vi­déket. A társaság mozgalmát lelkesen támogatta Bődy Zoltán alispán, Némethy Vilmos dr. országgyűlési képviselő és Né- methyBéla festőművész, fővárosi rajztanár, aki akkoriban érdekes cikket is irt a Zalamegyei Újság­ban Fára dr. előadásáról. A mozgalom eredménnyel is járt, mert a kultuszminiszter 600 pengő ösztöndíjat engedélyezett a Magyar Képírók Társaságának abból a célból, hogy a nyár fo­lyamán tanulmányutat végezhes­senek Göcsejben. A Magyar Kép­írók Társasága a festészet magya­rossá tételét tűzte ki célul, s en­nek a törekvésének tesz eleget, amikor tagjai tanulmányozzák Göcsej néprajzi és tájszépségeit, magyaros környezetét, s igy új színeket visznek bele a magyar festészetbe. A kulíuszminiszternek helygs érzékre való elhatározását csak örömmel lehet üdvözölni, mert ennek az elhatározásnak kö­szönhető, hogy Göcsej az utóbbi idik fáradhatatlan propagandájá­nak eredményekép most a magyar festészetbe is bevonul. A tanulmányúton mintegy 10 festőművész vesz részt, s ezek még az idei nyáron eljönnek Gö­csejbe. * Kívánatos volna, hogy Zalaegerszeg városa is belekap­csolódjék a dologba és támogassa a Magyar Képírók Társaságának törekvését. **3?*&*kaP Egy hold eredménye: 24 fillér veszteség. Az OMGE kiadásában újszerű adatgyűjtés jelent meg, amely 149 különböző nagyságú és rendszerű gazdaság feldolgozott eredményeit tartalmazza s igy megőgazdasá- gusk jövedelmezőségi viszonyait világítja meg. A közreadott ada­tokból az tűnik ki, hogy egy ka- tasztrális holdra 142 pengő nyers­hozam esik, amelyből 53 száza­lék jut a növénytermelésre, 38 százalék az állattartásra és 9 szá­zalék egyéb forrásokra. A búzából eredő nyershozam 44 százalékát, tejből 6T5 százalékát, sertéstartás­ból 72 százalékát, az összes nyers­hozam 44 százalékát, tejből 61‘5 százalékát termelték piacra az adatszolgáltató gazdaságok. Az egy holdra eső üzemköltség 143 pengőt tesz ki; ebből 45 százalék esik a munkabérekre, 36 száza­lék üzemköltségekre, 11 százalék értékleirásokra és 8 százalék kész­letcsökkenésekre. A közterhek az üzemköltségek tiz százalékára rúg­nak. Valósággal megdöbbentők azok az adatok, amelyekből a mezőgazdaság jövedelmezőségére lehet következtetéseket levonni. A 147 sdatszolgáló gazdaság közül 81 ért el tiszta hozamot, mig 68 vesztességgel zárta számadását. A tiszta hozamot kimutató gazdasá­gok közül holdanként 50 pengőn felüli eredményt csak öt ért el, viszont 50 pengőnél nagyobb vesz­teség tiz gazdaságnál mutatkozik. Az országosan pontosan mérlegelt átlagban egy kaiasztrális holdra 0 24 pengő veszteség esik. Cserkészhirek Érdekes könyv jelent meg a Cserkész Szöveiség kiadá- s á b a n. Dr. Tegzes László „Tábortűzi Könyve“ orszá­gos pályázaton az első dijat nyerte s annak ellenére, hogy „szakkönyv“, igen szórakoztató olvasmány is. A könyv arra ad útmutatásokat, hogyan lehet a tábortűz mellett eltöltött időt iga ­Halálra kínozták Kohl9 volt bajor minisztspeSnSktSI. Gyújtogatott a villám a tegnapi vihar alkalmával. A kultuszminiszter SsztSndijá- val tiz festőművész jön GScsejbe GScsaj bsvenui a magya? fesiészeibt.

Next

/
Thumbnails
Contents