Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)
1934-07-12 / 156. szám
XiL évfoífain ÍS6 isim, ®ö füléi* 1934. Julius 12, CsutSMSf?. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. .. —= Telefonszóm 128. Előfizetés! árak : egy hónapra 2 pengő, negyed- évié 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin Zalaegerszeg képviselő- testül©!© felhábor'osiással tiltakozott Barihou kijelentései ©Ilon Pehm József epáfplébánas beszéd'® m francia kűlügyminisziss9 tSpféwelesnhaswiaifásáE’éi és as oláiissk ..jogsirál“. Zalaegerszeg város képviselő- jj testületé kedden délután vitéz ü Tamásy István dr. h. polgármes- j tér elnökletével rendkívüli köz- jj gyűlést tartott, amelynek főtárgya \ a Barthou történeíemhamisitása ! ellen vaió tiltakozás volt. A gyűlés megnyitása után vitéz ! Tamásy István dr. h. polgármester bejelentette, hogy Petim József apátplébánostól indítvány érkezett, amely a következő: — Mondja ki határozatiig Zalaegerszeg megyei város képviselőtestülete, hogy a francia külügyminiszternek balkáni utján tett bántó, a történelmi igazságot és az ezeréves magyar nemzetet egyaránt mélyen sértő, fájdalmunkból csúfot űző kijelentéseit és minden támadást, ami bennünket ennek kapcsán ért, felháborodással elítéli és az igazság nevében visszautasítja. Az apátplébános beszéde. P e h m József apátplébános okolta meg ezután indítványát. — Ahogy a tavaszi mező zsen- dülését rombolólag éri a pusztító jégvihar ideig-óráig — kezdte beszédét —, ily hatást keltett bennünk a szépen zsendülő revíziós vetést ért támadássorozat, melyet a francia külügyminisztérium felelős vezetőjének felelőtlen balkáni kijelentései idéztek elő. Sok mindent felhozhatnánk e támadás kapcsán, mert a támadások sok helyen ismétlődtek meg. A francia külügyminiszter nemcsak elindította e támadást, de lovat adott a kisantani politikusok alá, hogy a támadásokat ők is megismételjék. Két szempontra kell rámutatnunk: először íörté- nelemhamisitás történt Barthou részéről, másodszor súlyosan megsértette az ezeréves magyar állam, a magyar nemzet becsületét és becsülését, s megcsufoita a magyar nemzet fájdalmát. —- Azt mondotta t. i. a francia külügyminiszter, hogy az oláhok és általában szövetségestársaik csak azt foglalták el a magyar államtól, ami úgyis az övék volt és az ő szándéka szerint ez érvelés alapján elhatározták azt is, hogy a revízió kapuit be lehet és be kell zárni Magyarország felé. Falsum az, amit Barthou mondott. Tudott dolog az, hogy mióta Árpád ős vezértársai elfoglalták a magyar földet, Erdély is beletartozott Magyarországnak, a magyar államnak és a magyar nemzetnek testébe. Ezt soha senki történelmi tudás és az igazság birtokában kétségbe nem vonhatta. A magyar és székely volt Erdély őslakója azóta, hogy a magyarság Európa színterén megjelent. Csak III. Béla idejében, amikor a magyarság itt már teljes állami életei élt, akkor jöttek be és engedtettek be egyes oláh családok, amelyek azonban egyáltalán nem voltak a régi dákok leszármazottjai, hanem a magyar nemzet jóságából és megértéséből beengedett egyszerű, műveletlen pásztorcsaládok. Különben is, még, ha a román állami élet 8 évszázadot is tesz ki, a magyar nemzeté pedig 10 ás fél évszázadot, akkor nem lehet azt mondani, hogy ettől a magyar államtól Románia azt foglalta el, ami az övé volt, amikor a mi ezer évünk alatt Románia úgyszólván nem is volt. A második ok, amiért tiltakoznunk keli a kijelentés ellen, ez az a feltevés, hogy legális foglalás történt volna. A magyar nemzetet megtévesztették Amerikából, majd Franciaországból a népek önrendelkezési jogának téveszméjével, mellyel visszaéltek. Másodszor a magyar kifáradt nemzet volt, mert a négy égtáj minden rászán ontotta vérét. Az oláhok, mint hullarablók jöttek az elalélí nemzethez, nem mint hódítók. És csodálkoznunk kell azon, hogy a francia külügyminiszter, kinek nemzete annyi fényes hadjáratot viselt, e román felvonulást birtokszerzési jognak nem átallja minősíteni. A magyar nemzet megbecsülése ellen is súlyos volt a ki- , rohanás. Barthounak, mint vezető államférfinak, tudnia kell — hisz a Duna-medence kérdése ma tengelykérdés —, hogy mi mit vesztettünk az ezeréves országból, mit vesztettünk a lakosságból.Tudnia kell, hogy mi történik ma is Romániában. Százhetvenezer magyart üldöztek ki azóta, hogy az első nagy üldözés megtörtént. Hárommillió holdat vettek el a magyarságtól ugyanazzal a módszerrel, ahogy magát Erdélyt elvették. És épen, amidőn ő odaáilt mentornak Románia és módszerei mellé, akkor történt, hogy a magyar diákokat, különösen a hitvallásos iskolákéit, sorjában buktatták el. Több intézetben 250-ből 221 magyar diákot buktattak meg. Amikor e tények történnek, akkor a francia külügyminiszternek óvatosabbnak kellene lennie kijelentéseiben, mert a magyar nemzet a letört nemzeteknek mindig védője volt. Franciaország nem letört nemzet, de neki is voltak nehéz órái és akkor a magyar nemzet együttérzését mindig tapasztalhatta. Amikor nekünk oláh- jaink még alig voltak, már szólt a nándorfehérvári diadal emlékére világszerte a déli harangszó. Mi vért adtunk nemcsak magunkért, de a nyugati népekért és nemzetekért. — Mivel ily kicsúfolása történt a nagy magyar fájdalomnak és legcsunyább egy nemzet fájdalmából gúnyt űzni, azért ajánlom elfogadásra indítványomat, hogy a töríénelsmhamisiíás Zalaegerszeg város részéről is megbélyegeztessék, s a magyar nemzet becsűlésének megsértése és a nemzet fájdalmának kigúnyolása visszautasittassék. Ideig-óráig érhet bennünket fájdalom, de él a reménység is, hogy az igazság minden diplomáciai mesterkedés felett diadalt arat. Kérjük meg a Magyar Revíziós Ligát és annak helyi szervezetét, hogy a magyar revízióért indított küzdelmet a legteljesebb erővel folytassák. (Nagy laps és helyeslés). A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadta az indítványt, majd Gerencsér Lajos dr. és Briglevics Károly dr. indítványára elhatározta, hogy a beszédet jegyzőkönyvben örökíti meg, egyúttal köszönetét mond az apátplébánosnak, amiért a közgyűlés érzéseit kifejezésre juttatta. Vitéz Tamásy dr. h. polgár- mester ezután a közgyűlést 5 percre felfüggesztette, majd az újból történt megnyitás után az egyéb tárgyakra tértek át. Egyéb ügyek. Wassermann Frigyes műs-zaki tanácsos a Rákóczi-uí gyalogjárdáinak és szegélyeinek rendezéséről terjesztett elő javaslatot. Előadta, hogy részben kikopás, részben a legutóbbi útburkolás kapcsán szükségessé vált a járdáknak egyes szakaszokon való átépítése. Ez most aránylag olcsón végezhető, mert a városnak építőanyagok állanak rendelkezésére, továbbá az alispán is kilátásba helyezte támogatását. Fülöp Jenő dr. kívánatosnak mondotta a Kossuth Lajos-utca rossz állapotban levő gyalogjárószakaszainak rendezését is. Árvay László dr., Farkas Béla dr. és Ján Ferenc felszólalása után a közgyűlés elfogadta az építési és pénzügyi bizottságok javaslatait. Ennek értelmében elrendelik az épitést, s fedezetül a közmunkaalapból 6 ezer pengőt jelölnek ki. Ebből az összegből 2.4C0 pengő visszatérül, mert négyzetméterenként 3.40 pengő járdaépítési és 40 fillér szegély- épitési hozzájárulást a háztulajdonosok kötelesek viselni. A hozzájárulást 18 hónapig kamatmentesen törleszthetik. Kisebb ügyek Ietárgyalása uíán Rigler Mihály kérdésére Wassermann Frigyes műszaki tanácsos közölte, hogy az alispán rendeletére meg kell építeni a ferences templom mellett a Szivhegyre vezető utat. A földtulajdonosoktól holdanként 3 köbméter kő fuvarozását kérik hozzájárulásként. A tárgyalások még folynak. Dollfuis átssefveste kormányát ás saját tkexéfs© vette a k@sbizt9nsági ügyeket. Bécs, julius ll. Dollfuss kancellár bejelentette Miklas elnöknek a kormány lemondását. Az elnök megbizta Dollfusst, tegyen előterjesztést a kormány összetétele iránt. A kancellár a következő listát terjeszti be : A kancellári tárcán kívül magának tartja fenn a küiügyek, a közbiztonsági ügyek, a mező- és erdőgazdaság, a nemzetvédelem ügyét. Alkan- cellár marad Stahremberg, szövetségi miniszter Fey, kultuszminiszter Schusnigg, népjóléti miniszter Neustädter-Stürmer, pénzügyminiszter Buresch, kereskedelmi miniszter Stockinger, iparügyi miniszter Berger- Waldeneck. A honvédelmi minisztériumba államtitkárt neveznek ki Dollfuss- nak alárendelve. Schönburg- Har- j tenstein eddigi honvédelmi miniszter megvált állásától. A kormány átszervezésének oka, hogy Dollfuss az állam biztonsága érdekében legfontosabb tárcákat saját kezébe vehesse és módja legyen az államellenes szervezkedés maradványainak kiirtására. A kormány új intézkedést tesz, amelynek értelmében halállal büntetik azt, aki a birtokában levő robbanóanyagokat záros határidőn beiül be nem szolgáltatja. Az állam védelme érdekében főálíambiztosságot létesítenek Fey vezetése mellett,
