Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)
1934-09-26 / 218. szám
2 Zalamegyeí Újság 1934 szeptember 26. Templomot“ (Bíró szavai!), amely szerinte messze földön ritkítja párját, Szőnyi Ottó szerint pedig bármelyik XVIII. századbeli németországi barokk városnak dísze és büszkesége lehetne: eleget, sokat adott.“ Ezt köszönik meg az 1777 óta a szombathelyi egyházmegyéhez tartozó Zalaegerszeg hálás katolikusai, amikor a Szent Imre év folyamán százakra menő zarándokseregük koszorút helyez a nagy veszprémi püspök sírjára s ugyannennek a halanak ércnél maradandóbb szép emléke Pehm Józsefnek, Zalaegerszeg tudós és neves papjának impozáns történelmi munkája. Bíró Márton éleiét ekkora munkával, ennyi gonddal és szeretettel, ilyen megértéssel csak zaiai pap írhatta meg. Hisz’ Veszprémnek ez a legnagyobb püspöke, igazi Pázmány Pétere, a vegyes- vallású és vele szemben sokszor tlloyalis Veszprém helyett a szinte szinkatolikus Zalában van otthon. A Dunántúlnak, az ősi Pannóniának ehhez a Szentföldjéhez vonzza őt a lelke, ahol már a honfoglalás előtt salzburgi bencések, majd Szent Melód magvetése nyomán a szőke vizű Zala termékeny völgyéből, Szent Adorján zalavári apátságából messze, egészen Veszprémig elnyúló hajtásai gyökereznek az ősi hitnek. Biró Márton idejében is egyházmegyéje öt vármegyéjének 115,097 katolikusából 51,253 Zalában iakik. Veszprém kelyeít Sümegen épit rezidenciát, Zaláért áldozott legtöbbet hitéleti téren, ití létesít legtöbb plébániát, itt épít legtöbb templomot, kápolnát. Különös szerencse ezenfelül, hogy a nagy püspök életrajzíróját, Pehm apátot, nemcsak papi mivolta, de Bíró Mártonra nagyon sokban emlékeztető lelki alkata — mindenképen hivatottá teszi Biró Márton korszakos életművének tolmácsolására. A díszes kiállítású, képekkel tarkított hatalmas kötet jórészt ereden levéltári kutatások eredménye: közei ötven nagymagyarországi, nemkülönben a vatikáni és bécsi levéltárák kiadatlan, érdekesnél-érdekesebb adataiból szövi össze szerzőnk a mindvégig érdekfeszitő szöveget. Anyagának gazdagsága és a szerkesztés ügyessége egy jól sikerült történelmi regény érdekességével bilincseli le a könyv olvasóját. Fejezetről fejezetre mind élesebben, szinte szoborszetüen rajzolódik ki előttünk Padányi Bíró Márton markáns alakja, hatalmas egyéniségének minden jellemző, aprólékos vonása, mig az alakja köré fonódó, nagy történelmi jártassággal megfestett korrajz még jobban megvilágítja, még plaszti- kusabbá teszi a nagy püspök jellemrajzát. A Mária Terézia korabeli magyar élet szinte minden vonatkozásának, a magyar barokk szellemének olyan gondos, aprólékos rajzát találja az olvasó Pehm apát munkájában, aminőt hiába keresünk az összefoglaló történelmi művekben. A cikkíró ezután részletesen is meneti a könyv tartalmát, majd igy fejezi be bírálatát : Pehm apát hatalmas müve, amelynek vázlatos ismertetésünk csak gyarló, halvány árnyképe, felbecsülhetetlen értéke egyház- megyei történetírásunknak, amiért nagy hálával tartozunk a kiváló szerzőnek. S könyvének záró fejezeteivel, melyekben a küzdelmes élet után megroppant, sok mindenben csalódott s szinte mindenkitől elhagyatva korán sírba dőlt Biró Mártont áilitja olvasói elé, történelmi tanulságokban gazdag műve egyben bőséges meditációs anyagot szolgáltató lelki olvasmányává is lehet a magyar papságnak. A múlt év decemberében az egész országot foglalkoztatta az a széihámossági ügy, amely Uk- kon Szabó (Németh) I. Béla állítólagos intéző özv. Horváthné földbiríokosnőnél és bérbe vette annak birtokát, valamint kastélyát. A feltételek szerint Szabó csak november 20 án volt köteles az első bért fizetni, de nyomban megkapta a birtokot és a kastélyt az uriasszonytól, akit fellépésével sikerült megtévesztenie. Szabó be is költözködött a kastélyba egy házvezetőnővel és egy fiatal leánnyal, s megkezdte a berendezkedést. Jánosházán és más községekben gabonát és mindenféle tárgyat vásárólt, a hitele- lezőknek azt a felvilágosítást adta, hogy november 20-án fizet. Az új bérlő hamarosan társat is vett maga mellé egy jánosházai asszony személyében, akit egyúttal házvezetőnőnek is felfogadott. A kastélyban, ahova valahonnét több fiatal lány is keiüit, vidám élet indult meg, melynek azonban hirtelen vége szakadt. November 20-a körül ugyanis jelentkezni kezdtek a hijeiezŐK. Különösen két kissomlyói gazda sürgette a pénzét. Ezektől a bérlő lovakat és kocsikat vásárolt. A hitelezők záklatása miatt a bérlő már épen szökésre készült, s már indulásia készen állott a házbeliek kocsija, mikor a két gazda beállított a bérletre. Szabó ügyes trükkel szabadult tőlük. Azt mondotta, hogy a veszprém- megyei birtokára indul, ahol nagyobb összegű pénzt vesz iel és felszólította a gazdákat, hogy jöjjenek vete, ott majd kifizetik őkeí. A két gazda kötélnek is állott, egvüttmenlek Szabóval Veszprém megyébe. Egyik községnél azután a bérlő és hozzátartozói megugrottak a két gazdától, akik két napi utazás után visz- szaévkeztek falujukba. A két gazda és a többi károsult hitelező feljelentést lettek a szélhámos bérlő ellen akit több napi hajsza után sikerült is a csendőrségnek elfogni. Beszállították a zalaegerszegi ügyészségre 17 éves nevelt leányával és a leány nevelőnőjével együtt, aki ugyancsak fiatal leány. A két leányt hamarosan elbocsátották, mivel kiderült ártatlan ságuk, Szabó bűnössége azonban nyilvánvaló volt, bár kétségbeesetten védekezett és ár atlansámár Károlyi néven mutatkozott be, hogy rokonai tudomást ne szerezzenek hollétéről. Innen feleségével együtt megszöktek s egyik társuktól apróbb tárgyakat is elloptak. Megjánák ezután Budapestet, majd Székesfehérvárra utazott és i!t újsághirdetés révén összeköttetésbe került özv. Mórocz ímrénével, akivel azután hozzálátott a további munkához. Győr vidékén kíséreltek bérletet szerezni, de sikertelenül, végre azután Jánosházára értek s ezután kezdődőit életének az a története, amelyről bevezető sorainkban írunk. Mindig újabb társakat keresett, akiktől pénzt kért; többen ígértek is neki, egyébként mindent hitelbe csinált. Nem fizetett sem a bérletért, sem a munkáért, sem élelmiszerekért, sem gazdasági eszközökért. Végre arról kellett meggyőződnie, hogy pénzt sehonnan sem kap, Mórocznét tehát elküldte Jánosházára a tartozások összeírására, ő pedig a családjával és két társával ezalatt elutazott Ukkrói, azzal, hogy egy, veszprémmegyei pusztájára mennek. El is értek Pékfürdőre, majd onnan Hajmáskérre s itt egy vendéglőstől kért pénzt. Azért igye kezeit Hajmáskérre, hogy egyrészt közelebb iegyen Veszprémhez, másrészt pedig, hogy valarr.iképen lerázza magáról a két fuvarost. Egyik kocsist hátra is hagyta Hajmáskéren s azt többé nem látta; a másik kocsin bement Veszprémbe, hol egy vendéglőben családjával együtt megebédelt természetesen hiteibe. Onnan elment lakást keresni, ki is veit egy bútorozott szobát, a kocsit pedig ott hagyta a szállodában és azt sem látta többé. Majd másik lakásba ment, ahol a múlt év december 6-án letartóztatták s Jánosházára, majd Zalaegerszegre hozták, itt a kórházban megoperálták és januárban Keszthelyre mentek. Szerencséjök itt sem akadt, utjokat tehát Sárbogárd és , Kecskemét felé irányították. Elmondotta még ismételt Kecske méti szereplesét, ami csak az előző szélhámosságoknak folytatása volt. Elnapolás. A vádlott urán több íanut hallgatott ki a biró. Mivel azonban Györgyei Szabó budapestvidék: szereplésére vonatkozóan még néhány tanúnak megidézése szükséges, a bíróság a tárgyalást elnapolta. Női és leányka kabátnjdonságok legolcsóbb árban bes&erexheiők a Verseny áruházban. (Aranu RArám; íniilpt.Z Az ukki szélhámos bérlő a törvényszék előtt. gát hangoztatta. A fogházban Szabó (Németh) Bélán az exaltált- • ság jelei mutatkoztak, s ezért el- I rendelték elmeállapotának meg- ! vizsgáiását. Az első vizsgálat j elmebetegnek minősítette, az Igaz- j ságiigyi Orvosi Tanács azonban j megáliapitotta beszámithatóságáí és 3gy folytatták Szabó ellen az eljárást. A főtárgyalás. Szabó József ügyében, akinek valódi neve Györgyei Szabó József, ma tartotta meg a főtárgyalást a zalaegerszegi Kir. törvényszéken Kovács János dr. egyes- bíró. Szuronyos fogházőr vezette a tárgyalási terembe a vádlottat, akin nagyon is meglátszik a többhónapi fogház. Györgyei Szabó a hozzá intézett kérdésekre elmondta, hogy 45 éves, róm. kát. val- lásu, nős, három gyermeknek atyja, kereskedelmi érettségit tett. — Ez utóbbit azonban az írásában hemzsegő helyesírási hibákra tekintettel kétségbevonta Kovács János dr. biró. Foglalkozását üle tőén azt mondotta a vádlott, hogy gazdatiszt. Gondnokság alatt áll, kétszer volt büntetve: 1928-ban csalásért 8 hónapi börtönre, ezt azonban nem ülte ie, mert az igazságügyi orvosi tanács véleménye alapján elmegyógyintézetbe utalták, mint beszámithataí- iant. A szegedi járásbíróság 60 pengőre ítélte, amire azonban nem emlékezik. A biró most fölolvasta a vádiratot, mely nem kevesebb, mint 26 csalási esetről szó). Mit vall a vádlott ? Ezután következett, a vádlott ío vábbi kihallgatása. A szegedi törvényszék 1929 ben gyámság alá helyezte. Közben adoptálta Szabó Ilonát, akit később feleségül is vett. Előbb Kecskeméten kapóit gazdatiszti állást, amit azonban hamarosan elveszített, mert fele- ! gégének rokonai munkaadójával | közölték, hogy közveszélyes őrült. Ekkor visszament a szülői házhoz, feleségétől elvált, majd újból állást kapott Kiskunfélegyházán, de itt úgy járt, mini Kecskeméten. Mikor azután azt látta, hogy semmi sem sikerül neki, arra határozta e! magát, hogy birtokot bérel, amelyhez másoktól szerez pénzt úgy, hogy az illetőknek majd megfelelő összeget juttat a jövedelemből. Próbálkozott Pilisen, ahol kispesti egyé nekkel lépett összeköttetésbe. Itt
