Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-09-22 / 215. szám

Ära 10 fillér 1934. szeptember 22. Szombat, Xtfir évfolyam 215. tzám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. —= Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban, wmsiffni Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed­évre 6 pengd. — Hirdetések díjszabás szerint Elárulták Genfben a keresztény kultúrát és megta­gadták a civilizáció legszentebb eszményét akkor, amikor egy ha­zug álláspont védelmében maguk mellé kényszeritették a pokol föl­di helytartóit. Beeveztek tehát az oroszok, azaz az orosz nyelven beszélő istentelenek Genfbe. Tag­jai sorába fölvette a Népszövetség. És szólt ravaszul az orosz meg­bízott : Szovjetoroszország, amely fönnállása óta heroszi erőfeszí­téssel küzd a legnagyobb emberi eszmények megvalósításáért, öröm­mel és bizakodással lépi át Genf küszöbét, hogy itt részt kérjen a békemü felállításának nagy munkájából . . . S az úgyneve­zett laikus, akit nem avatnak be a diplomáciai tanácskozások ku­lisszatitkaiba, aki semmit sem tud a nemzetközi hadikartel földalatti szervezkedéseiről, akinek szemei előtt a legyilkoltak árnyai marsol- nak, akiknek szeme rémülten mered a három millió vicsorgó koponyára, aki emlékszik még arra a RfmefetLn propaganda had­járatra, amellyel a civilizált világ védekezett a bolsevista métely ellen, az most méla csudálkozás- sál nézi a nagyméltóságu delegá­tusok érzékeny egymásraborulá- sát és szinte önként veti föl a kérdést: a kommunizmussal van baj, avagy a kapitalizmussal ? — Az igazság a középen van. Fran­ciaország öregjeinek szikkadt és terméketlen agyában kisértetjárást rendez az a koncepció, amely 1914- ben Izvolszkijében keresztül ösz- szekovácsolta a német imperiá- lizmust legázoló antantot. Cot francia iégügyi miniszter moszkvai látogatása már előrevetette a „nagy kibékülés“ lehetőségét és most, hogy Szovjetoroszország meghívása megtörtént, az új an­tant kísérlete itt áll a küszöbön. A „biztonság“ mániákusainak tel­jesen mindegy, kivel szövetkeznek Németország legyűrésére. Nem tudjuk, a tovarÍ8ok mit kaptak egy katonai szerződésért. Lehet, hogy fegyveres támogatást a tá­vol Keleten, lehet, hogy párezer tankot, vagy néhány hordó par- főmöt; annyi azonban bizonyos, hogy a meghívás gondolatát a biztonság félelme diktálta a fran­ciáknak, mert jöhet és lehet akár­mi, de a győzelmes „háború“ után kötött szerződéseket revízió alá venni nem lehet. A francia hegemóniát letörni nem szabad, a francia bankárok profitja szent és sérthetetlen és elpusztulhat a világ, akkor is hiánytalanul kell bezsebelni a Schneider—Creuzoí konszern minden fillérnyi köve­telését. — De, ha már a franciák annyira szívügyet csináltak a szov­jet felvételéből, miért siettek any- nyira segítségére azok az álla­mok, amelyek nem nézik jószem- mel a franciák határozott erősza­koskodásait, amiket kifejtenek sa­ját becges bőrük védelme érde­kében ? Itt is, ott is felmerülnek a panaszok, hogy a franciák le­nyűgözni akarnak mindenkit s ugyanakkor lehetővé teszik a szov­jetnek, mint a francia érdekek be­vallott védelmezőjének, befurako- dását a polgári államok sorába. A svájci szövetség elnöke bátran kimondotta véleményét, követelie, hogy a szovjet mondjon )e val­lásellenes törekvéseiről és szavai — mint a pusztában kiáltóé hang­zottak el. Moszkva nem szűnik meg újabb ügynök-rajokat kibo­csátani saját kebeléből, megbízot­tai akkor is folytonosan a forra­dalmasításon dolgoztak, amikor a szovjet fölvétele szőnyegre került és mégis hányán szavaztak a föl­vétel mellett! Tartunk attól, hogy itt is beigazolódik az a régi mon­dás, hogy megtanulták azokat az igéket, amelyekkel az ördögöt föl lehet idézni; de nem tanulták meg azokat, amelyekkel vissza is lehet kergetni. Az ördög azután magá­val viszi azokat, akik őt fölidéz­ték. Félünk, hogy keserves böjtje lesz a szovjet bevonulási far­sangjának. Befejeződött a höl­gyek lelkigyakorlata Nagszámu és előkelő hölgykö­zönség részvételével folyt le a Hölgykongregáci 5 lelkigyakorlata, melyet Strommer Viktorin dr ti­hanyi bencésapát vezetett. A lel- kigyakorlalok hétfőn este kezdőd­tek s ma reggel fejeződtek be. Strommer Viktorin apát tartotta múlt évben is a hölgyek részére a lelkigyakorlatot, s igy már mint ismerősi üdvözölték hallgatói, kik­nek lelkében tovább folytatta a tavaly megkezdett építő munkát Isten országa érdekében. Bevezető beszédében főképen arra mutatott rá, mennyire szük­séges ez az évről évre megtar­tott lelkigyakorlat, mely, ha nem is ad feltétlenül újat, de felfrissíti, felújítja a jóra való törekvéseket, mely bizony ellanyhul s erejét veszti az idő múlásával. És mi­vel ez nagyon is természetes tü­net, épen azért van szükség ar­ra hogy meg-megálljunk s be­felé tekintsünk. Ez évben főtémának g családi élet szentségét vette. Nagyszerű s főképen praktikus előadásaiban rámutatott arra, hogy a családi élet alapja a társadalomnak s ameddig az vissza nem tér arra a szentségi alapra, melyre Isten he­lyezte, nem várhatjuk megváltozá­sát ennek a rothadó, erkölcstelen, összeomlott társadalmi életnek. Rámutatott azokra a súlyos bű­nökre, amelyekkel ezen a téren főképen a sajtó, a mozi s a szín­ház által vétkeznek az emberek Isten ellen, s végül rámutatott azokra az eszközökre, melyek a legszükségesebbek ahoz, hogy a kegyelmi élet meg^ne szűnjék a lelkekben. Ezek az- eszközök: az imádság, a bünalkalmak kerülése és főképen a bocsánatos bűnök­től való óvakodás. Mert ameddig valaki vigyáz arra, hogy bocsá­natos bűnt el ne kövessen, — mondotta — addig bizonyos, hogy halálos bűnt nem fog elkö­vetni. S ha valaki nem fog óva­kodni a bocsánatos bűnöktől, annak annyira gyengül az aka­rata, hogy észre sem veszi s már súlyosan vétkezett Isten ellen. Rámutatott arra, hogy a halálos bűn egyenesen lázadás Isten el­len, Isten akaratának tudatos meg­tagadása, mintha a lélek vakme­rő módon szembeszállna Istené­vel, teremtőjével, hogy: „inkább keil nekem az utszéli gaz, vagyis a bún a pokollal, mint Te, Isten a Te menyországoddal !“ Tegnap délután volt az utolsó beszéd, melynek végén dr. Fatér Endréné meleg szavakkal köszönte meg a nagyszerű és mélyhaíásu előadásokat. Ma reggel közös azentáldozást végeztek a hölgyek teljes szám­ban, mely előtt Strommer apátur még néhány közvetlen buzdító szói intézett hozzájuk. Fellobogózott főváros várja a Katolikus Nagygyűlés résztvevőit. A főváros elhatározta, hogy a XXV. jubiláns Katolikus Nagy­gyűléssel kapcsolatosan a város utcáit fellobogózza és a Nagy­gyűlés tartama alatt szeptember 22—23—24 és 25. napjain a v ros nevezetes épületeit esténkint kivilágittatja. Nemcsak a vidékről és Budapest környékéről jönnek a fővárosba a Katolikus Nagy­gyűlésre, hanem az Actio Catho- lica központi irodájához külföld­ről is történtek bejelentések, hogy a magyar katolikusok nagy mani- fesztációján a külföldi katolikus nagy szervezetek is képviseltetik magukat. A nagy külföldi katoli­kus lapok : az osztrák Reichspost, a német Germania, a francia La Croix, az angol Church, a lengyel Kap, a svájci Kipa, a Vatikán­városi Osservatore Romano, a spanyol El Criterio, valamint a linzi Schönere Zukunft, kisebb- nagyobb cikkekben hívták fel országuk katolikus lakósságának figyelmét a magyar katolikusok jubiláns Nagygyűlésére. Tényleg elmondhatjuk, hogy a XXV. ju­biláns magyar Katolikus Nagy­gyűlésre egész Európa katolikus- sága felfigyelt. Göcsej építészetét tanulmá­nyozta Antal Dezső mérnök. Guíorfölde környékét, a „Szegek“ vidékét, megfordult Gebénházán és sok más községben. A göcseji házépítésről mintegy 90 felvételt és jegyzeteket készitett.Tanulmány- utját ma délelőtt fejezte be és visszautazott Budapestre. Eluta­zása eiőtt kijelentette, hogy figye­lemre méltó anyagot talált, sok benyomást szerzett. Tapasztalatai­ról valószínűen újabb tanulmány­ban számol be más vidékek épí­tészetévé! együtt, s az anyag al­kalmazást nyer építészeti terveiben Elmondotta, hogy Geliénházán tárgyalást folytatott az ottani templom tervéről. Olyan tervet óhajt készíteni, hogy a templom teljesen beleilleszkedhessék ennek a vidéknek légkörébe. Megírtuk a napokban, hogy Antal Dezső fővárosi építészmér­nök Göcsejbe érkezett a vidék építészetének tanulmányozására. Antai Dezsőnek ismert neve van a magyar építészet terén. A Ba­latonról megjelent és bőséges il­lusztrációkkal ellátott kiadványa megjelenésekor nagy feltűnést keltett, mert a balatoni vízépíté­sekre és egyéb építészeti kérdé­sekre vonatkozóan értékes és ki­merítő anyagot nyújt. A Balaton vidékén kívül az ország több más táján végzett tanulmányutakat értékes eredményekkel. Göcseji tanulmányútja ugyan­csak értékes eredményekkel vég­ződött. Antal Dezső bejárta Lenti, Zalabaksa, Cseszíreg, Szécsisziget, Baloldali forradalom kitörését várják Spanyolországban. Madrid, szeptember 21. Spanyol- országban óriási az izgalom, mi­vel minden órában várják a vörös szocialista-kommunista felkelés kitörését. A rendkívüli miniszter- tanács egészen a reggeli órákig együttült, hogy megvitassa az óvóintézkedéseket. A belügymi­nisztert felhatalmazták, hogy a legkíméletlenebb eszközöket al­kalmazza a lázadókkal szemben. A rendőrséget, csendőrséget és a katonaságot az egész országban készenlétbe helyezték.

Next

/
Thumbnails
Contents