Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)
1934-09-21 / 214. szám
XVII1 évfolyam 214. uAm Ära SO fillér 1034. szeptember 21. Péntek Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ,;jr= Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak ? egy hónapra 2 pengő, negyedévre 8 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint téseknél, gyökeresen orvosolják. Olasz- és Franciaország között egyre barátságosabbá válik a viszony; már-már szövetségről is beszélnek, amelynek létrejötte cselén nincs szüksége Franciaországnak a kisántántra, erre a veszedelmes viperafészekre. Elégtételt szolgáltathat tehát Magyarországnak, mert Nagymagyarország Európa és a kultúra szempontjából sokkal többet jeleni, mint a hazugságokon fölépült és balkáni erkölcsökkel összeraggafott kis- ántánt. Ezekre kell most figyelemmel lennünk és áldozatkészséget tanúsítanunk a revízió ügye iránt. A Revíziós Ligának a külföldi sajtó informálására és a titkárságok hatásosabb működtetésére pénz kell. Ha tehát valaki azt a csekély egy pengőt, a revíziós pengőt még nem fizette volna be, fizesse be, hogy most ne legyen fönnakadás, most, amikor látjuk, hogy a józanész kezd úrrá lenni nyugaton, keleten pedig szintén jelentkezik a jóbarát, Lengyelország, a közös magyar — lengyel határ óhajtásával. Revíziós célra kell lenni egy pengőnek. Lehetséges, hogy rövid idő múlva mar élvezhetjük ennek a befektetésnek kamatait. Tiz perces harangzúgás jelzi a Katolikus Nagygyűlés kezdetét az egyházmegye templomaiban. Mihalovics Zsigmond nyilatkozata a katolikus tömeg megmozdulásáról. Ä revízió kérdésében nem kellett különleges akcióval egységet teremteni, mert elképzelhetetlen, hogy volna az országnak olyan lakósa, a magyar államnak olyan polgára, a magyar nemzetnek olyan tagja, aki ne kívánná a reviziót. Kívánják azt még az elcsatolt vidékeknek nem magyar ajkú lakósai is. Az úgynevezett utódállamokban azért dühöng annyira a revizióellenes mozgalom, mert tudják, hogy a régi magyar határok között élő magyar népeknek lelkében csak az az egy hő óhaj él, hogy megint egy egységes államot alkothassanak. A magyar revíziós mozgalomnak nem az a célja tehát, hogy egységet teremtsen, mert ez az egység meg volt már akkor, amikor szétrombolásunk megtörténi. A Magyar Revíziós Ligának pedig feladata az, hogy minden, rendelkezésre álló eszközzel iparkodjék a külföld előtt bebizonyítani, mennyire igaztalanok voltak velünk szemben a békekötések alkalmával, mennyire igaztalanok most is, mennyire nem tartják tartják meg az utódállamok a magyar kisebbségekkel szemben fönnálló kötelezettségeiket. De az erre a célra szükséges eszközöket eiő is kell teremteni, ami pedig pénzbe kerül. Tehát pénzt is kell szereznie a Ligának. A külföldnek fölvilágositása a, sajtó, s különböző társadalmi és tudományos egyesületek, titkárságok utján történhetik csak. Mindéhez pedig pénz kell. Ezt a pénzt csak a magyar társadaiom adhatja s mivel a magyar ma olyan szegény, keveset adhat. De talán azért mégis adhatna többet, mint amennyit eddig adott, ha meggondolja mindenki, miről van itt szó. Arról, hogy a magyar nemzetnek és az ezer éves államnak életét biztosítsuk. Magyar állam alatt persze nem a mai csonkot, hanem a régi Nagymagyar- országot kell érteni. Szent István birodalmát. A Magyar Revíziós Ligának azonban évenként leg- fölebb 100 — 120 ezer pengő áll rendelkezésre, mig ezzel szemben ellenségeink az antireviziós propagandára milliókat áldoznak. A cseh, oláh és szerb államok költségvetésében körülbelül 50 millió pengőnek megfelelő érték szerepel antireviziós célokra. Hogy tehát ez ellen a propaganda ellen sikeresen küzdhessünk és a reviziót diadalra juttathassuk, első sorban a magyar társadalom fokozottabb áldozatkészségére volna szükségünk. A revízió kérdése jó utón van. Angolországból nagyon kellemes hirek érkeznek. Ott szintén bátran kimondják, hogy a Dunamedencében rend csak akkor lesz, a háborút csak akkor kerülhetjük el, ha azokat a szörnyű igazságtalanságokat, amelyek Magyarországot érték a békeköA huszonötödik jubiíáris katolikus nagygyűlés szombaton délután kezdődik meg Budapesten. Ebből az alkalomból Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspök elrendelte, hogy szombaton az esti harangszó után tiz percen át az egyházmegye minden templomában harangzúgás jelezze a nagygyűlés kezdetét. A megyéspüspök a katolikus tanítóknak megengedte, hogy a nagygyűlésen résztvegyenek. A résztvevők iskoláiban erre az időre, amennyiben a helyettesítés nehézségekbe ütköznék, szünetet engedélyezett. Lázas munka folyik az Actio Caiholica központi irodájában, ahol az utolsó simításokat végzik a jubiláns katolikus nagygyűlés rendezése körül. Kérdést intéztünk Mihaiovich Zsigmond tb. kanonokhoz, az Actio Catholica országos igazgatójához a jubiíáris nagygyűlés rendezésével kapcsolatosan, aki kérdésünkre a következő nyilalkozatot tette : — Mindössze néhány nap választ e! bennünket a magyar katolikusok grandiózus magmozdulásától, a jubiíáris Katolikus Nagygyűléstől, s ennek a nagyszabású eseménynek kontúrjai már világosan látszanak a rendezőség előtt. Különösen nagy és nem várt érdeklőnés mutatkozik a vidék részéről, amely a magyar ember természetéhez híven az utolsó napokban jelentkezik imponáló nagy számban. Eddig 11 keresztes gyors érkezése van biztosítva, ami már felülhaladja azt az elgondolást is, amely a szervezés kezdetén a rendezőség szeme előtt lebegett, de minden jel meg van arra, hogy a közeli napokban más vidékekről is újabb keresztes gyorsok beállítása válik szükségessé. Egészen érthető, hogy a vidék érdeklődését mesz- sze felülmúlja majd a főváros és Pest környéke katolikus tömegeinek felvonulása, ami érthető is, hiszen különös látvány volna csak a vidékiek demonstrálása. Ma már semmi kétség sincs aziránt, hogy a főváros plébániáiról és Pest környékéről olyan hatalmas felvonulás történik az Ügetőversenypályán tartandó ünnepélyes Veni Sanctera és megnyitó disz- gyülésre, nemkülönben a vasárnap délu'án programmba vett Eucharisztikus körmenetre, aminőre az elmúlt esziendők folyamán még az előző Katolikus Nagygyűlésnek hasonló demonstrációin sem volt példa. A katolikus tömegeknek ez a jóleső érdeklődése őszinte örömmel tölti el a siker érdekében fáradozók hatalmas táborát, ma már mindenki biztosan látja a jubiíáris Katolikus Nagygyűlésnek külsőségekben is megnyiivá- nulő óriási sikerét. zási ágak között fönnáll. A mai kortól, amelyben a nitközöoy, hitetlenség nagy arányokat öltött, más nem is várható. Kétségbe kellene esnünk mindezek fölött, ha nem élne bennünk a remény, hogy Isten, ki a csapásokat ránk mérte, azokat el is hárítja rólunk. Majd kitért a hazai viszonyokra, amelyeknek terén némi javulás tapasztalható. Köszönetét mondott mindazoknak, akik az ev. egyházi élet fejlesztésén közre- munkátkodtak, köztük elsősorban Kapi Béia püspöknek. Fölhívta a figyelmet arra, hogy az egyházi alkotmány átalakításra vár s ezt a november 10 iki zsinat lesz hivatott elvégezni. Ismerteti nézetét az egyházi alkotmány reformját illetően. Végül rövidesen megemlékezett az elmúlt év nevezetesebb eseményeiről. A megnyitó beszédei Kapi püspök javaslatára teljes terjedelmében a jegyzőkönyvhöz csatolják. Nagy Miklós zalaegerszegi lelkész zalaegerszegi gyülekezet nevében köszöntötte a kerület vezetőségét. Az üdvözlésért a püspök mondott köszönetéi. Kijelentette ezután Kapi püspök, hogy a gyűlés összehívása szabályosan történt, kijelölte a jegy- zőkönyvhitelesitő bizottságot s bemutatta a tanítóság képviselőinek megválasztásáról szóló jegyzőkönyvet. Mély sajnálkozással jelentette, hogy Ajkay Béla dr. elhalálozásával megüresedett a világi főjegyzői állás. Meleg szavakkal parentálta el Ajkay Bélát s azután rátért püspöki jelentésének ismertetésére. A jelentés általános helyzetképet fest az egyház helyzetéről. Négy szempontból világítja meg ezt a helyzetképei és pedig: az egyháznak az államhoz való viszonyáról, a felekezetközi helyzetről, az egyház belső helyzetéről és az egyház világhelyzetéről. Az evangélikus egyháznak az államhoz való viszonyáról igy nyilatkozik : A kormány a vailásegyen- iőséget biztositó törvények alapján áll, az egyház jogait elismeri, munkáját megbecsüli, nemzetépitő törekvéseit anyagilag és erkölcsileg támogatja, A kormány anyagi politikájában azonban ma is több a jóakarat, mint az anyagi tehetség. így azután az egyház jogos kívánságai kielégítetlenek maradnak. Vannak azonban — úgymond — olyan egyházi szükségletek, melyeknek a kielégítése elől még a mostani nehéz gazdasági viszonyok közt sem lehet elzárkóznia a kultuszkormánynak. Többek között ilyen a hitoktatók gyomo- ruságos díjazása. A felekezetközi helyzettel kapcsolatban ezeket mondja a jelentés : A felekezetközi helyzet minEvangélikus egyházkerületi közgyűlés Püspöki jelentés. — Világi főjegyzőválasztás. A dunántúli evangélikus egyházkerület ma délelőtt tartotta közgyűlését a gyülekezeti székház nagytermében. Gyűlés előtt a templomban istentisztelet volt, amelyen Németh Károly egyházkerületi főjegyző, püspökhelyettes mondott imát. Megnyitó. A közgyűlésen D. Kapi Béla püspök és Mesterházy Ernő kerületi felügyelő elnököltek. A gyűlést Mesterházy felügyelő nyitotta meg. Megnyitójában találó képet festett a mai bizonytalan külpolitikai helyzetről. Húsz éven át hiába vártuk a békés kibontakozást ; nem következett be. A Nép- szövetség nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket s a szovjetnek behívása után sem várható tőle eredmény, Rámutatott ezután azokra a szomorú állapolokra, amelyekben a mai nemzedék tengődik, arra a megnemértésre, ami az egyes társadalmi és foglalko
